Titkár - Szent István Egyetem

A VÖRÖS RÓKA ÁLLOMÁNYSŐRŐSÉGÉNEK ÉS
TÁPLÁLKOZÁSÁNAK VIZSGÁLATA HÁROM ALFÖLDI ÉS
EGY VAJDASÁGI VADÁSZTERÜLETEN
Study on the relative density and feeding behivour of red fox in three hunting
areas of great plain and one of vojvodina
Kazinci Szilveszter
SZIE MKK Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék V. évf.
kazinci.szilveszter@gmail.com
Konzulens(ek): Dr. Heltai Miklós egyetemi docens, Szıcs Emese PhD hallgató
A ragadozó fajok üldözése, irtása egészen a XX. század közepéig általános volt.
A sok évszázados üldöztetésnek köszönhetıen számos ragadozófajunk létszáma
jelentısen csökkent, erıteljesen visszaszorult. Ma a legnagyobb egyedszámmal
és elterjedéssel rendelkezı fajunk a vörös róka, mely az apróvadgazdálkodásra
legnagyobb hatással lévı ragadozó. Dolgozatom célja, hogy egy vajdasági és
három magyarországi vadászterületen vizsgáljam a vörös róka
állománysőrőségét és táplálkozási szokásait. Egy éven keresztül havi
rendszerességgel győjtött rókahullaték elemzésével határoztam meg a róka
táplálékának összetételét, évszakonkénti változását és az egyes elemek
elıfordulási gyakoriságát. A róka állománysőrőségét tavasszal végzett
kotoréksőrőség becsléssel határoztam meg. A táplálékban elıforduló fajok
számából, gyakoriságából és százalékos mennyiségébıl következtettem a róka
vadgazdálkodási jelentıségére, a szezonális változásokból meg a
legérzékenyebb idıszakokra. A rókahullatékban talált elemek
biomasszaszázalék számítással kapott eredményei szerint, a vajdasági és a
magyarországi területeken is a róka elsıdleges táplálékát kisemlısök, a
másodlagost a mezei nyúl adta. Elıbbi a legnagyobb arányban, a karcagi
mintákban fordult elı (77.71%), a legkisebben az abádszalókiban (57.61%). A
mezei nyúl a vajdaságiban a legkisebb (8.76%), az abádszalókiban a legnagyobb
(29.05%) arányban. A kotoréksőrőség becslés eredményei szerint a
magyarországi területek rókaállománya többszöröse a vajdaságiénak.
Feltételezésem, hogy a magyarországi és a vajdasági területek közötti eltérések
elsısorban az elcsatolás óta másként alakuló mezıgazdasági szerkezet és az
eltérı vadgazdálkodási szokások miatt alakultak ki.