Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
Titkár - Szent István Egyetem
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
A GAZDÁLKODÁSI MÓDOK ÉS A TÚZOKÁLLOMÁNY<br />
VÁLTOZÁSAINAK ÖSSZEFÜGGÉSEI BUGYI TÉRSÉGÉBEN<br />
Connection between the agricultural practices and the change of the bustard<br />
stock in the region of Bugyi<br />
Peti Erzsébet<br />
SZIE MKK KTI V. évf. snoppy@freemail.hu<br />
Konzulens(ek): Dr. Centeri Csaba egyetemi adjunktus, Nagy <strong>István</strong><br />
természetvédelmi ır, Ócsai TK<br />
A túzok (Otis tarda) egyike azon fajoknak, amelyek az emberi térhódítás<br />
áldozataivá váltak. Az évszázadok során a Kárpát-medence sztyepp-jellegő<br />
területihez olyan tökéletesen alkalmazkodott madárfaj állománya mára<br />
töredékére csökkent. A dolgozat bemutatja a kedvezıtlen helyzet kialakulásáért<br />
felelıs olyan károsító tényezıket, mint a téradottságok romlása, a szakszerőtlen<br />
vadgazdálkodás, a második világháború kártétele, és az agrotechnikai tényezı<br />
megváltozása. Ezek közül már önmagában egy is elég lehetett volna ahhoz,<br />
hogy ez rendkívül értékes madárfaj örökre eltőnjön hazánk területérıl. De<br />
szerencsére mindez nem történt meg, többek között Bugyi térségében is<br />
stabilizálódott túzokállomány él.<br />
A dolgozat célkitőzése az volt, hogy bemutassa a Bugyi térségében élı<br />
túzokállományt, illetve megpróbálja feltárni, hogyan befolyásolta a gazdálkodási<br />
módok változása az állomány alakulását. Bugyi térsége az egyik<br />
legveszélyeztetettebb régió, ahol a mezıgazdasági tevékenység mellett az utak<br />
építése és a kavicsbányák létesítése jelentik a legnagyobb veszélyt. A<br />
túzokvédelmi szempontból szintén problémát jelent, hogy a térség nem tartozik<br />
a Kiskunsági Nemzeti Park illetékességi területéhez, valamint a Natura 2000<br />
hálózat sem fedi le a teljes fészkelıterületet.<br />
Az elmúlt évszázadok gazdálkodási módokban bekövetkezı változásai a<br />
túzok élıhelyi körülményeit is jelentısen megváltoztatták, téradottságai egyre<br />
szőkültek. A gazdálkodási módok változásainak nyomon követése történelmi,<br />
levéltári adatok, helytörténeti anyagok, illetve a rendelkezésre álló katonai<br />
térképek (I-II-III. katonai felmérés), vegetáció felmérések alapján történt.<br />
Mindezek alapján az a következtetés vonható le, hogy a túzok<br />
szempontjából az egyedszintő fajvédelem ebben az esetben sem jelent teljes<br />
körő megoldást, az élıhelyvédelem itt is elengedhetetlen. Mindehhez jó<br />
lehetıséget kínál a LIFE program, amely lehetıséget nyújt a túzok életterének<br />
megóvásához.
Change language