Bleeding Bride - Fekete fivérek
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj. „Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.” Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj.
„Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.”
Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
eleszúrva. Nem néztem hátra, de éreztem jelenlétüket.<br />
Füst, erős füst gomolygott felém. Egy lánchíd tárult<br />
elém, mi egy rettenetes, tátongó szakadék fölött<br />
húzódott. Megingott bizonytalan léptem alatt, mikor<br />
belenéztem a mélybe. Fortyogó, lávatenger fölött<br />
sétáltam. Fölöttem tűzokádó sárkányok repdestek. Úgy<br />
éreztem magam, mint a mesebeli elvarázsolt hercegnő,<br />
ki várja, hogy végre jöjjön el érte a bátor dalia és<br />
hozza el a megváltást szerelmes csókjával. De értem<br />
nem jöhet varázslovon királyfi, a megmentés, mint<br />
régi ígéret, a feledésbe mélyedt.<br />
Hirtelen a szárnyas férfi üvöltve elém ugrott,<br />
lándzsáját előkapta és egy sárkány szívébe döfte. Míg<br />
hadakozott a szörnnyel, a másik hátra rántott,<br />
szorosan magához ölelt. A sárkány vére szétspriccelt,<br />
majd az egész lény belezuhant a mélybe. A szárnyas<br />
megmentőm testét beborította a vér, ami láthatóan<br />
égette a bőrét, mígnem elgyengülve ő is lezuhant.<br />
Tűzben égett, lángok marcangolták.<br />
A híd végén egy romváros tárult a szemem elé.<br />
Téglák, kövek voltak mindenfelé, régi gerendákat<br />
ropogtatott a tűz. Leomlott falak között sétálva egy<br />
oltár előtt találtam magam. Hangos orgonaszó<br />
hallatszott ki, fülsüketítő visítás kísérte. Amikor<br />
ráléptem az ormótlan nagy monumentum lépcsőjére<br />
fáklyák gyúltak meg, több ezer gyertya borult lángba,<br />
megvilágítva a helyet. Korhadt fakeresztek, rájuk<br />
aszalódott testek, vonyító farkasok voltak bármerre<br />
néztem. Denevérek repkedtek a levegőbe, halott
Change language