Bleeding Bride - Fekete fivérek
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj. „Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.” Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj.
„Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.”
Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
minket. Amit tudunk róla keret, csupán néhány<br />
közjáték, de mi valójában zajlott benne, csak az övé és<br />
már késő kérdezni, el nem mesélheti.<br />
Érdekes érzés itt állni, fonott virágkoszorúk és erős<br />
fenyőgyanta illatát belélegezni és figyelni, ahogy<br />
felkerekedik a szél táncot lejtve faragott kopjafák merev<br />
árnyékával, felemelve őket az egek határtalan<br />
birodalmába, hol összefonódva egyesülhetnek hab<br />
könnyű felhők puha bársonyával. Embernek lenni oly<br />
nehéz, félünk távozni, hisz éltünk oly kevés, tartalmat<br />
vinni hosszú hónapokba az mi adatott, úgy tűnhet, nem<br />
elég és mégis mennyi titkot rejt a föld, mi megszül, éltet<br />
majd eltemet, mennyi lelket tipornak el évezredek.<br />
Mennyi tudás, érzés, tapasztalat, mennyi anya kitől<br />
elvették fiaikat, mennyi gyermek ki anyatej helyett csak<br />
a kárhozatot szívhatta ereibe.<br />
Érdekes érzés elköszönni a már távol járó árnyaktól<br />
majd riadtan figyelni, ahogy az eddig kábán ücsörgő<br />
koromfekete varjak hangos károgással szétfeszítik<br />
terebélyes szárnyaikat és egyszerre, egymás tökéletes<br />
másaként felszállnak, mélán visszatekintve búcsúzóul az<br />
elhagyatott sírhantokra, elrepülve a menynyek<br />
országának határába, itt hagyva a csendet és elfojtott<br />
bánatot, mindent, mi emberi, és táplálja gyarló szívek<br />
kátrányos hegeit.
Change language