Bleeding Bride - Fekete fivérek
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj. „Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.” Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj.
„Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.”
Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
kapcsolattól. Néhányszor öccse megkereste, de látva az<br />
intenzív passzivitást, amivel felé fordult, felhagyott a<br />
próbálkozásokkal és hagyta, engedte, hogy teljesüljön a<br />
kívánsága, lehessen egyedül gondolataival.<br />
Napokig csak a katatónia oltalmába menekülve<br />
feküdt és mereven bámult ki a résnyire nyitott,<br />
berepedezett ablakon, majd nagy nehezen<br />
visszacsalogatta elméjét a testébe.<br />
Folyamatosan szédült és okádott a fájdalomtól, enni<br />
nem evett, csak dohányzott és sírt. Gyűlölte, hogy korcs<br />
génjeik tönkretették a csöpp kis angyal életét, még<br />
mielőtt lehetősége lett volna igazán megismerni azt.<br />
Nem ezt a sorsot érdemelte és elkeserítette, hogy nem<br />
volt képesek segíteni rajta, annak ellenére, hogy<br />
megígérte neki, hogy a széltől is megóvja, épp akkor vált<br />
tehetetlenné mikor szükség lett volna rá. Erősen<br />
koncentrált, hogy ne gondoljon a picire, de álmaiban<br />
mindig visszatért a mosolya, apró kis kezeinek játékos<br />
mozgása, a boldog, sziporkázó tekintete és gügyögő<br />
hangja.<br />
Testvére látogatásai feltöltötték, de nem tudott<br />
kommunikálni vele, elég volt neki látni, hogy a<br />
körülményekhez képest nagyon jó színben van és a<br />
szeme sem árulkodott másról. Bár legjobb barátjának<br />
mindig is a csendet és a magányt tartotta, most mégis<br />
érezte, hogy magánzárkája megőrjíti, hiányzott neki a<br />
zöldszemű lány, akinek puszta jelenléte is kizökkentette<br />
volna bánatából, de nem tudta, hogyan kereshetné fel<br />
ilyen állapotban. Nem akarta, hogy így lássa őt, nem
Change language