Bleeding Bride - Fekete fivérek
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj. „Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.” Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Lehunyt szemekkel, kitárt szívvel hallgatni a kopjafák történetét érzelmek kavalkádját váltja ki, a szánalom, a düh, a gyönyör és büszkeség csokrában eltűnik a halál gondolata, a múlt jelenné válik, a jövő pedig nem más, csak egy lidércnyomás. Sötét sorozat apró részletei, csillogó sikerekre boruló árnyékok, legjobb emberek gonosz oldala, fagyasztó hideg a legnagyobb hőségben. Kopjafák írott krónikája, patyolat lelkek memoárja, melynek minden rejtett sarka oly fekete, mint az éj.
„Bleeding Bride gyönyörű nyelvezettel, különleges képeket festve ír. Egyszerűen varázslatos a stílusa, mellyel még ezt komor történetet is felejthetetlenné teszi.”
Vivien Holloway, a Végtelen horizont szerzője
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
– Kinek van egy gyufája? Ebben a kibaszott<br />
hidegben a gyújtóm kifingott – kacarászás és italozás<br />
hangjai szűrődtek be. A néma kisfiú tettre készen ugrott<br />
fel, és rángatta az ablak alá az öccsét, ki az egészből<br />
annyit észlelt: nem apa jött vissza. Bambán nézte a<br />
bátyját, és húzott egyet a vállán, mire kapott egy jó<br />
nagyot a kobakjára a mérges testvérétől.<br />
– Jaj, nagy majom vagy! – öltötte ki a nyelvét rá.<br />
Ahogy ezt kimondta, el is hallgatott. Felismerte az<br />
utcán mulatozó csapatot.<br />
Köztük volt ő is, ismerte fel a hangot, ő volt az, a<br />
szomszéd srác, aki szokott nekik titokban fát rakni,<br />
édesanyja bármennyire is rimánkodott neki mindig,<br />
hogy ne tegye. Ő volt az is, aki mindig csempészett nekik<br />
csokit a szerszámos ládába. Néha, amikor az apjuk több<br />
napja távol volt, bekúszott a hátsóajtó ingatag deszkái<br />
között, és kisautót vagy gyurmát adott nekik.<br />
Hirtelen ötlettől vezérelve torkaszakadtából kezdett<br />
kiabálni, hogy a távolodó tömeg meghallja őket. A<br />
húszas évei elejét taposó, besörözött fiú rögtön felkapta<br />
a fejét a hangokra, és annak ellenére, hogy a haverjai<br />
szerint csak hallucinált, visszarohant a betört ablakú<br />
pincéhez.<br />
Rövidesen piros-kék fények és sziréna hangja<br />
töltötte be a kis utcát.<br />
Anya jól lesz – gondolta a néma kisfiú, és<br />
megkönnyebbülve feküdt vissza a vászonfészekbe.<br />
Úgy tűnt, hogy alig egy pillanat telt el, amikor<br />
hangos léptekre és ordibálásra ébredtek.