Erdőváros meséi 2.
Kedves Gyerekek! Van egy csodaszép város, fákkal, virágokkal, titkot rejtő barlangokkal, vidáman kanyargó ösvényekkel. Itt valamennyi bundás, tollas lakó boldogan él együtt, néhány távoli vidékről is érkeztek. A kicsik játszanak, iskolába járnak, a nagyok pedig igyekeznek megtanítani őket mindenre, ami fontos ahhoz, hogy biztonságban, vidáman élhessenek.
Kedves Gyerekek!
Van egy csodaszép város, fákkal, virágokkal, titkot rejtő barlangokkal, vidáman kanyargó ösvényekkel. Itt valamennyi bundás, tollas lakó boldogan él együtt, néhány távoli vidékről is érkeztek. A kicsik játszanak, iskolába járnak, a nagyok pedig igyekeznek megtanítani őket mindenre, ami fontos ahhoz, hogy biztonságban, vidáman élhessenek.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
gadta őket, minden képzeletet felülmúlóan<br />
csodás volt.<br />
Vakond Vili elképedten forgatta a fejét és<br />
felsóhajtott. − Ez gyönyörű! Tényleg nem<br />
kell felvonó! Mindent megér, hogy feljöttünk<br />
ide! – suttogta.<br />
Miután kigyönyörködték magukat, kicsit<br />
lejjebb, az árnyékban pihentek egyet. Ettek,<br />
ittak, viccelődtek a fűben feküdve.<br />
A hazaút már nem volt olyan fárasztó. A<br />
látvány és az élmények annyira feltöltötték<br />
a kis csapatot, hogy észre sem vették az<br />
idő múlását és a megtett távolságot.<br />
Hazaérve megfürödtek, aztán mindenki fáradtan<br />
elvonult a saját kis vackára.<br />
Vakond Vili aludt el legkésőbb. Utolsó gondolata<br />
még az volt, mielőtt az álom gyengéden<br />
elrepítette varázsbirodalmába, hogy<br />
nem riad vissza eztán a nehézségektől.<br />
Nem vár a könnyű megoldásra, mert saját<br />
maga is, leküzdve önmagát, bármit elérhet.<br />
Nem kell hozzá felvonó…<br />
42
Change language