01.08.2017 Views

Erdőváros meséi 2.

Kedves Gyerekek! Van egy csodaszép város, fákkal, virágokkal, titkot rejtő barlangokkal, vidáman kanyargó ösvényekkel. Itt valamennyi bundás, tollas lakó boldogan él együtt, néhány távoli vidékről is érkeztek. A kicsik játszanak, iskolába járnak, a nagyok pedig igyekeznek megtanítani őket mindenre, ami fontos ahhoz, hogy biztonságban, vidáman élhessenek.

Kedves Gyerekek!

Van egy csodaszép város, fákkal, virágokkal, titkot rejtő barlangokkal, vidáman kanyargó ösvényekkel. Itt valamennyi bundás, tollas lakó boldogan él együtt, néhány távoli vidékről is érkeztek. A kicsik játszanak, iskolába járnak, a nagyok pedig igyekeznek megtanítani őket mindenre, ami fontos ahhoz, hogy biztonságban, vidáman élhessenek.

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A kis rigmus megtette hatását, s a színpadon<br />

megjelent Leleményes Leslie és Cica<br />

Katica tanárnő, aki most nem tanárként,<br />

hanem műsorvezetőként vett részt a rendezvényen.<br />

− Örömmel és szeretettel köszöntök mindenkit!<br />

Jó látni, hogy ekkora az érdeklődés!<br />

A közönség és a magam nevében hadd köszöntsem<br />

díszvendégünket új regényének<br />

bemutatója kapcsán! Leleményes Leslie,<br />

meséljen nekünk, hogyan született meg ez<br />

a regény? – fordult az íróhoz.<br />

− Üdvözlök mindenkit! A tavalyi nagy mézhiány<br />

idején elkezdtük kutatni az okokat,<br />

vajon mi állhat a háttérben. A méhektől<br />

ugyanis egy bejelentés sem érkezett. Ha<br />

mézet szerettünk volna venni tőlük, akkor<br />

viszont az esőre meg a kevés virágra panaszkodtak,<br />

s nem adtak el egyetlen üveget<br />

sem. Ez gyanús lett nekem, mert bármerre<br />

jártam, rengeteg virágot láttam,<br />

s eső sem esett több, mint bármely más<br />

évben. Nyomozótársaimmal arra jutottunk,<br />

hogy itt valami sumákolás van! Elkezdtük<br />

figyelni a méhkasokat. Nem kellett sok<br />

idő, s tanúi lettünk, hogy egy rablódarázs<br />

banda fosztogatja őket. Erőszakkal elvitték<br />

a mézet, a lépet, szegény méheket pedig<br />

halálra ijesztgették. A méhkirálynőt is<br />

megfenyegették, hogy ha el meri árulni bárkinek,<br />

mi történik, szétdúlják a kasokat, a<br />

méheket pedig szétkergetik. Már értettük,<br />

hogy a fenyegetés miatt nem mertek feljelentést<br />

tenni a méhek. Beszéltünk velük, s<br />

meggyőztük őket, nem esik bántódásuk, ha<br />

elmondják, mi történt velük. Segítünk rács<br />

mögé juttatni a bűnözőket, ahol már nem<br />

bánthatnak senkit. A következő alkalommal,<br />

amikor rabolni jöttek a darazsak, csapdát<br />

állítottunk nekik, és mind egy szálig elfogtuk<br />

őket.<br />

Ekkor Leslie a letakart üvegbura felé nyúlt,<br />

s lerántotta róla a leplet.<br />

– Az egész történetet ebben a könyvben<br />

írtam meg!<br />

Az üvegbura alatt azonban nem volt semmi...<br />

– Hát ez meg mi? – hőkölt vissza Leslie.<br />

Cica Katica megőrizte a lélekjelenlétét, és<br />

igyekezett nyugodtan kommentálni az eseményeket.<br />

− Úgy látom, a könyvre még várnunk kell.<br />

Vagy esetleg ez is egy megoldandó rejtély,<br />

amit Ön szervezett meg? – fordult mosolyogva<br />

az íróhoz.<br />

62

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!