Életigenlők 2020. tél-ünnep

ÉLETIGENLŐK
Pszicho
tó. A szobában lévők egy tükröt
látnak, míg a tükör túloldalán
egy másik szobában tartózkodók
mindent látnak, éppen úgy,
mintha egy láthatatlan köpeny
mögé bújnának.
A törpék, akik hol jó, hol gonosz
kis emberkék, csakúgy,
mint az óriások vagy a tündérek,
lehetnek jók és gondoskodóak,
mint a Hófehérke és a hét törpe
című mesében, vagy gonoszok,
mint a Lumpenstikli gonosz törpéje.
A klasszikus mesékben a
télapó mindig szakállas, pocakos
kedves öregúr.
Az utóbbi években viszont
a nők is kivívták maguknak az
egyenlőséget a férfiakkal szemben.
A Pót Télapó című filmben
Whoopi Goldberg zseniális alakítással
bizonyítja, hogy egy lány
is lehet tökéletes télapó. Továbbá
folytathatnánk a nagyszerű
karácsonyi filmek sorával, mint
a Miniszoknyás mikulás, vagy a
Volt egyszer egy karácsony és
még számtalan kicsik és nagyok
számára kitűnő szórakozást nyújtó,
a gyerekek számára pedig
példaképet, és örömteli boldog
órákat biztosítanak, és igen, a
lányok is bebizonyítják, hogy ők
is megállják a helyüket, és rájuk
lehet bízni, hogy megmentsék a
Karácsonyt. Ezzel pedig elültetik
a lelkükben azt a vágyat, hogy ők
– ha megnőnek és felnőttek lesznek
– vigyék valamire az életben,
valami igazán kimagaslót alkossanak,
még, ha csak a szűkebb
környezetükben is, vagy csupán
önmaguk számára bizonyítsanak,
igen én is leszek valaki, akire
a szüleik, barátaik, büszkék lehetnek
majd.
Paracelsus, középkori orvos
és alkimista szerint: az óriások,
törpék, stb. létezésének oka nem
az, hogy valaki felett őrködjenek,
hanem, hogy figyelmeztető jel
(ómen) legyen az emberiségnek.
Itt el is érkeztünk az emberi
gyarlóságra igencsak emlékeztető
meséhez, a Békakirályhoz:
ahol királylány beleejti az aranygolyóját
a tóba, a segítségére
siető békának pedig felelőtlenül
mindent megígér, hogy az segítsen
rajta és hozza fel a tó mélyéről.
A béka miután kéri, hogy
váltsa be az ígéretét, ő igencsak
kellemetlenül érzi magát, és nem
58
szeretné az „adósságát” törleszteni.
Nagyon is gyakran szembesülünk
ezzel a való életben: a
„jó tett helyében jót várj” helyett:
a jó tett helyébe, „jót ne várj”-jal
szembesülünk.
A királylány biztosan nem ismerte
a jótett helyébe jót várj
közmondást. A kékfényű lámpás
címet viselő mese királya a leszerelt
elbocsájtott katonát lelkiismeret
nélkül elküldi anélkül,
hogy kifizetné őt, – hát sajnos ez
nem csak a mesében fordul elő a
médiában is gyakran hallhatunk
arról szóló híreket, hogy a munkáltatók,
vagy vállalkozók nem
fizetik ki és nem kártalanítják a
neki dolgozókat, beszállítókat,
alvállalkozókat.
Összehasonlításként, mintha
csak erre írták volna példameseként
a Hamupipőkét. A gonosz
mostoha lelketlenül kihasználja,
dolgoztatja nevelt lányát, a munkájáért
cserébe tett ígérteket pedig
nem teljesíti.
Szerencsére nem ez az általánosan
elfogadott gyakorlat, és
éppúgy, mint a mesében győz az
igazság, a végén minden jóra fordul.
Visszatérve a „jó tett helyébe
jót várj” mondáshoz, Holle anyó
nagyon szépen és tanulságosan
megismerteti a gyerekkel, miért
érdemes jószívűnek, szorgalmasnak
lenni. A jó és szorgalmas lány
elnyeri a jutalmát, míg a lusta
húga, aki szívtelen és önző megkapja
büntetését.
Egyik közmondásunk is tökéletesen
szimbolizálja: ki mint veti
ágyát, úgy alussza álmát. Holle
anyó esetében, felrázza a párnát.
Ezen lehetne ugyan vitatkozni,
de Csipkerózsika sem arra vágyott,
hogy száz évig fog majd
aludni, a kastély lakói úgyszintén:
ki ahol volt, amit csinált éppen, a
szakács a konyhában főzés közben,
az őrök a kapuban, egyszóval,
mindenki elaludt. Az alvó vár
népe legendává, elveszetté vált
az idők folyamán. Csakúgy, mint
a Bibliában Izrael elveszett törzse,
hasonlóan a meséhez őket
is megtalálták a világ számára.
Ők a Lembák, akik megközelítőleg
2500 évvel ezelőtt, a második
templom pusztulását megelőzően
vándoroltak el az ókori Izrael
területéről. Jemenen keresztül
jutottak el mai lakhelyükre Afrikába.
Sikerült megőrizniük identitásukat,
büszkén vállalják zsidó
származásukat és hagyománya-