Életigenlők 2020. tél-ünnep

Kultúra
ÉLETIGENLŐK
A meg nem szűnő élet
hírnöke
Szepes Mária
Az örök lét Pöttyös Panni lelkű mediátora,
angyali nagyasszonya
„Az a mániám, vagy szent őrületem, hogy amit írok, azt érdekesen írjam.
Nincs jogom untatni sem tudománnyal, sem művészettel senkit. Százötven
könyvem jelent meg eddig, de kétszáz lesz azután, ha én már levetem
a testemet…”
Szepes Máriára emlékezünk életigenlő nagyjaink
ezoterikus tagozatából, aki 112 éve született és 13
éve az égi szent sátorba költözött. Kerek évforduló
híján is ünnepeljük őt, mert az emberi szem nem
látta, emberi fül nem hallotta dolgokról tudott beszélni
az átlagtól nem várt természetességgel, emberi
nyelven, tántoríthatatlanul.
Édesapja jeles színházi ember
volt, ő alapította az Újpesti Népszínházat.
A kis Mária gyerekszínészként
szerepelt, majd balettozott,
s a harmincas évek végén
kezdett írni. Első regénye, A vörös
oroszlán 1946-ban jelent meg, s
máig nagy siker, újra meg újra kiadják
most is. Nagyon népszerűek
mesekönyvei és ifjúsági regényei,
leghíresebb közülük Pöttyös Panni-sorozata.
Pöttyös Panni mesés
történeteiben az óvodakezdéstől
az iskolás évekig követhetjük a
türelmes nagymama és cserfes
unokája kalandjait.
Ezoterikus könyvei is máig olvasottak,
kivált A mindennapi élet
mágiája, de most is kapható tucatnyi
más könyve is.
A magyar ezoterikus irodalom
egyik legjelentősebb művelője,
tehát nemcsak felnőtteknek szóló
műveivel, költeményeivel, valamint
tudományos-fantasztikus
írásaival szerzett hírnevet.
Szepes Mária, Orsi Mária, Orsy
Mária, Papír Mária, Papír Magda,
született: Scherbak Magdolna,
illetve Scherbák (Budapest, Terézváros,
1908. december 14. –
Budapest, 2007. szeptember 3.)
magyar író, forgatókönyvíró, költő
és színész. Írói álneve Orsi Mária,
színészként Papír Magda.
Így hát Szepes Mária, Papír
Magdolna, Orsi Mária. Három név,
és mégis ugyanaz a művész.
63
Szepes Mária igazi bohém, komédiás
családban nőtt fel. Édesanyja
primadonna, nevelőapja
rendező volt. Papír Magdolna
néven játszott színpadon, már
hároméves korától, többek közt
A megfagyott gyermek című darabban.
Tizenhét éves korában
balettvizsgát, majd kereskedelmi
érettségit tett, utána a Walter-féle
szemináriumban művészettörténetet,
pszichológiát, irodalmat
hallgatott. A beszélőfilm korszakában
Orsi Mária néven filmforgatókönyveket
írt.
1930-ban megismerkedett
Szepes Béla képzőművésszel, aki
többszörös atléta- és síbajnok
volt, olimpiai ezüstérmes élsportoló.
Házasságuk után Szepes
Mária néven dalszövegek és versek
mellett tudományos-fantasztikus
műveket alkot, s életművében
meghatározó szerepet tölt
be az ezoterikus irodalom.
Tán csak Krúdynak volt több
neve – saját, illetve művészi. Ez
a tény és az alanti idézetek tőle
ékesen bizonyítják, fényesen csillogtatják
szűnni nem akaró életigenlését,
ótestamentumi magasságokat
súroló életkora is (98
földi év).