Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

More documents

Recommendations

Info

Egymillió PET palack gyűlt össze a bárkások jóvoltából Nagy összefogás eredményét ünnepelhetjük. Az Együtt Veled-Értük Értelmi és Testi Fogyatékosok Érdekeit Védő és Segítő Egyesületnek, a bárkásoknak az elmúlt három év alatt 1 millió darab palackot (40 tonnát) sikerült összegyűjtenie. Hogyan kezdődött ez az akció? 2006-ban a környezetünk tisztaságára érzékeny emberek összefogásával kezdődött minden. Az akció megszervezéséhez és lebonyolításához rögös út vezetett, ám a nehézségek ellenére aktivistáink, mint egy stafétabotot adták egymásnak a palackgyűjtést. Polgártársaink, akik veszik a fáradságot, és nem a szemétbe dobják a kiürült fl akont, hanem a gyűjtőhelyekre viszik, kezdetben a védenceinket kívánták támogatni és a Fénybárka foglalkoztatót keresték fel a palackokkal. Egyszer csak kicsi lett az udvar. Ma már nehéz lenne megállapítani, mi volt és mi ma a mozgatórugója leginkább a palackgyűjtésnek. Miért teszik meg egyre többen az utat a gyűjtőzsákokig. A környezetvédelem vagy a fogyatékosok támogatása? A lényeget tekintve mindegy. Nemes ügy mind a kettő. Hisszük és hittük, hogy Magyarkanizsa lakossága mindig kész egy jó ügy mögé állni. Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy akciónkban mindvégig aktívan részt vettek védenceink is, és a hasznos munkavégzés hozzájárult önbecsülésük, önállósodásuk és önértékelésük fejlődéséhez. Az egymillió palack mutatója annak, hogy Magyarkanizsa polgárainak jelentős hányada bekapcsolódott a szelektív hulladékgyűjtésbe. Az akció méretei óriásira duzzadtak, egyesületünk kapacitása pedig véges. Ezért üdvözöljük az Önkormányzat által bevezetett új hulladékgazdálkodási programot, amely lefedi községünk egész területét. Kérjük a lakosságot, hogy amint beindul a program által kínált szelektív hulladékgyűjtési rendszer, vegyék azt igénybe! Akciónk sikerességét önkéntes munkájukkal, lelkesedésükkel támogatták, a gyűjtést és válogatást szervezték, lebonyolították: a Dukai család, a Váradi, a Losonc, a Mácsai és az Apci család, valamint Milutinovity Antal. Sok jó szándékú magánszemély gyűjtötte és gyűjti még ma is az udvarában, vagy a háza előtt lévő zsákba a környék lakóival együtt a PET palackot. Ők a következők: Ladányi Mihály a Karađorđeva, Bán János a Téglagyár, Sándor József a Vladika Njegoša, Úri Piroska az Apostol, MIlutinovics Vendel a Harsányi Tibor, Bús Júlia és Tilinkó István a Spliti, Apci Zoltán és Szakács Ibolya a Kotori, Berec Mária az Arató, Pilisi Szabolcs az Október, Sóti László a Baranya, Orosz Mihály és Rekecki Mária az Ady Endre, Losonc Rezső a Kórház, Dobó Kis Tünde a Save Tekelija, Kónya Ferenc a Dositelj Obradović utcákból és Terényi Gizella a Zentai útról. Horgoson Radics Szilvia, Martonoson Pataki Margit és Szerényi Eszter, Oromhegyesen Apró Albert és Dudás Anita segítették akciónkat. A gyűjtésben a magyarkanizsai Kordován Zoltán, a válogatásban Studen Milijana is részt vett. A magánszemélyek mellett különböző intézmények, civil szervezetek, vendéglátóipari létesítmények és kereskedelmi cégek is támogatták a gyűjtést. Ezek a következők: Komunalac Közvállalat,a Békabár vendéglő, a Kapitány-réti juhászok, a Fim és a Keramika, a Kruna kávézó, a Felderítőcsapat, a Cnesa OMI, a Szent Száva kultúregyesület, a Beszédes József MMIK, a Poletarac óvoda, a J. J. Zmaj Általános Iskola, a Gerontológiai Központ, a Kecsketenyésztők Egyesülete, Unionmarket, Zodi market, Delikates hentes és a Vöröskereszt. Köszönetet mondunk a mindenkori Önkormányzatnak, a magyarkanizsai Helyi Közösségnek és minden segítőkész környezetvédő polgárnak, hogy támogatásukkal elősegítették akciónk sikerességét. Ki kell emelnünk a Vučetić család készséges együttműködését, akik a PET palack elsődleges feldolgozását végzik Magyarkanizsán. Támogatásukkal fi ataljaink rendszeres munkavégzési lehetőséghez jutottak és hozzájárulhattak környezetünk védelméhez. A bárkások MŰSORAJÁNLÓ 2009. október 15., csütörtök: 7, 8, 9, 10, 11 és 12 órától: Magyarkanizsai körkép (városi események magazinja) 17 órától: Színpadi est: A Tumulus csoport beutatója 2009. október 16., péntek: 9 és 17 órától: Ünnepi hangverseny az iskolanap alkalmából 2009. október 17., 18.: Szombaton és vasárnap egész napos reklámműsort sugárzunk 2009. október 19., hétfő: 12 és 17 órától: Könyvbemutató: Gubás Jenő: Értelmiségünk bölcsője 2009. október 20., kedd: 9 és 17 órától: A Községi Képviselő-testület díszülése a Pro Urbe-díjak kiosztása 2009. október 21., szerda: 9 órától: Észak-Bácska amatőr festőinek körzeti szemléje 14, 15, 16, 17, 18, 19 és 20 órától: Magyarkanizsai körkép – városi események magazinja 12 2009. október 15., csütörtök
Valkay Zoltán: Gyógy- és sziksósfürdők Kanizsán és környékén Az alföldi fürdőkultúra alapja a sziksós sárfürdő. Ez a természeti adottságok ismeretéből könynyen érthető: a nátriumos sókban gazdag szikes talajok vízzel oldódva gyógyhatással bírnak. Vidékünk vizenyős rétségei, járási pusztaságai a XIX. század közepén még tele voltak ilyen lapos, ásványi sókban gazdag felszíni vizekkeltavakkal. Pesty Frigyes híres helynévgyűjteményében, az 1860-as években megemlíti, hogy a közlegelő déli részén lévő behány semlék széksós vizet tartalmazó lapály. Azt, hogy ezeket a lakosság gyógyfürdőzésre használta, arról Appel Ede plébános írt 1886-ban, amikor gyógyerejű sziksós tavakat említett Kanizsáról szóló munkájában. Az alábbiakban felvázolom a kanizsai és a környékbeli sziksós fürdők rövid történetét és főbb jellegzetességeit. Kezdve a már emlegetett természetbeni fürdőzéstől, a helyben jól ismert járási Csodakúton át, egészen a tervezett; emberi kéz által kialakított népkerti úgynevezett (régi) fürdőig. A kanizsai fürdőállításokról szóló írásomat egy sikertelen, ám a jövőt valamiképpen mégis „előidéző és meghatározó” kezdeményezéssel kezdem: A Népkerti ártézi(vizes) fürdő felállításának első kísérlete Miután az 1890-es évek közepétől községünkben is megjelentek az ártézi kutak, a korszerű fürdőkultúrának megfelelően dr. Roxer Gyula városi főorvos egészségügyi szempontokat fi gyelembe véve, egy ártézi kádfürdő felállítását javasolta, a mindinkább formát nyerő Népkertben. Ajánlata mellett egy tiszai szabadfürdő kialakítása is szerepelt. A tervekkel 1895 januárjában készült el Csuka Sándor községi mérnök. Mivel a tiszai fürdő fenntartása költségesnek bizonyult, a népkerti fürdő felállítását fogadták el. A költségvetések szerint a 20,60×56,20 méteres fedett és nyári uszodából álló fürdőépület 10817,62 forintba került. Mint az kitűnik, ez is nagy tételt tett ki. Így amikor a vármegye jóváhagyta a népkerti fürdő felállítását, nem lepődött meg senki, hogy a község a fürdőállítást szorult anyagi helyzetére való tekintettel bizonytalan időre elhalasztotta (és mint majd azt meglátjuk, 18 évvel később erre egy széles ívű vargabetű leírása után fog sor kerülni). Az oromhegyesi sziksós sárfürdő Az oromhegyesiek által „Török-fürdőnek” is nevezett sziksós sárfürdő soha nem volt olyan híres, mint a járási Csodakúti fürdő, de meg kell jegyeznünk, hogy községünk első felismert gyógyhatású fürdőjét tisztelhetjük benne. A Nagy-széki fürdőről mesélik, hogy már 1897-ben is tömegesen látogatták, amikor is a község a tó megfelelő részén 5-6 vetkőzőhellyel ellátott fürdőbódét állíttatott, és a medret kimélyítette. 1899-től kezdődően Bús András bérelte és működtette, ahol a községgel karöltve épületet emelt és a két fürdőmedencét sorompókkal látta el. Kezdetben jól működött, de a beállt pangás miatt 1907-ben kerítését és az öltözőbódékat elbontották. Mindennek ellenére Bús további 10 évre bérbe vette a területet. A valamikori Karapáncsics-tanya melletti kabinokkal bíró fürdőt később, talán maga Karapáncsics működtette. Van azonban olyan adat is, hogy a Márkus kertje alatti fürdőt egy bizonyos Micskei tartotta. Vélhetően a II. világháború körül szűnt meg. Nagy kár, hisz vele egy igazi, mondhatni alföldi jellegzetes fürdőkultúra, a szikes fürdők kultúrájának nálunk is élő hagyománya veszett el. A járási Csodakút-szabadfürdő Amikor 1908 júniusában a hódmezővásárhelyi Kosár–Herczeg kútfúró-duó az úgynevezett „Sarokban” a régi eldugult csordakút helyetti új – 274 méter mély – kút fúrásával elkészült, nem is sejtették, hogy tettükkel megalapozták a kanizsai csodakút mítoszát; azzal pedig jószerével Kanizsa fürdővárosi jövőjét. Alig pár hónappal később, ugyanis híre ment, hogy az új kútvíz gyógyhatású, és sokan fürdőzésre használják. Azon nyomban eldöntötték a víz „kémiai” kivizsgálását, ugyanakkor két pásztorbódéba önmelegítős kádat állítottak, ahol félóra melegvízzel való fürdőzés 20, hidegvízzel pedig 10 fi llérbe került. Az első „fürdőszezon” 1908. augusztus 29-től október 2-ig tartott. A következő „évad” májustól indult. Az augusztusi nagy melegben odaözönlő nagyszámú közönség félnapokat volt kénytelen várni, ezért a járási fürdőt újabb két káddal bővítették ki, de ez sem volt elegendő. Egy új téglamedencét is állítottak, s köréje vetkőzőkabinokat. A kialakult óriási érdeklődés busásan megtérítette a beruházásokat. 1910-ben a régi bedugult és a Csodakút között az emlegetett kútfúrókkal újabb kutat fúrattak. És mivel az időközben beindított fürdő-részvénytársaság nem tudott megalakulni, nekiláttak a járási fürdő komoly kialakításának. A terveket Pfeiffer István kanizsai származású mérnök készítette két változatban – külön férfi és női részlegekkel – összesen 16 káddal és néhány tussal. A vízvezeték elkészítésére Bründl János budapesti fürdőberendezés-gyárost kérték fel, de mindkét ajánlat drágának ígérkezett. Ennek ellenére a felvirágzó járási fürdő környékét Bednárcz Károly városi kertész szépen parkosította. Gyönyörű 10 holdas kibővített tavában halakat tenyésztettek. A régi lebontott városháza anyagából villaszerű kioszk-vendéglőt állítottak kitűnő magyar konyhával, jégbehűtött italokkal, 8 vendégszobával. A régi szabadmedencét cementtel burkolták, a nyíltsebesek pedig külön kádat kaptak. A vasútállomás és a fürdő között omnibuszközlekedés folyt. Mindezen építkezéseket, a vízelemzés ki- váló eredménye tette lehetővé: a kénsavas, lúgos bikarbonátos gyógyhatású vízé. Már a kiválóan sikerült 1911-es szezonban felmerült, hogy mivel távol van a várostól és csak nyáron használható, ezért az üzlet fellendülése céljából érdemesebb lenne vizét az Erzsébet ligetbe vezetni. 1912-ben összesen 6110 fürdőző élvezhette a gyógyhatású víz erejét. Grünfeld Hermannal az élén, a helybeli Csodakút Rt. is az évben végre megalakult, és a gyógyvíznek, a részvénytársaság által kibérelt Népkertbe vezetését 77 mm-es, földalatti csöveken, 5750 méter hosszban megoldotta. A Népkertben építeni szándékolt modern fürdőépülettel a járási fürdőnek befellegzett: megszüntették. A 23 hold 400 négyszögöl területet előbb fel akarták szántani, de szerencsére 1914–16 között Szappanos Béla festőművész, a megmaradt medence és kabinhasználattal együtt, kibérelte. A népkerti Csodakút- és Ártézi fürdő Utolsóként a Csodakút Rt. vállalkozását, a népkerti Csodafürdő kiépítését említeném meg. A Kanizsát fürdővárossá avató Csodafürdő ötletrajzait Pfeiffer István mérnök korábbi vázlatainak fi gyelembevételével Király István ipariskolai tanító készítette 1912 decemberében. A kivitelezésre alkalmas tervet viszont Reiss Zoltán budapesti műépítész jegyezte. A kanizsai járásról a városi népkertbe vezetett gyógyerejű vizet használó csodakúti épület 1913-ban épült fel. A 20 kádas 41,20×10 méteres középrizalitos ház, posztszecessziós és premodern stílusjegyekkel épült. A korának minden technikai vívmányával; villanynyal és melegvízzel ellátott korszerű fürdőépület központi 8,8×8,8 méteres, tágas díszes csarnokából balra nyíló részén 6 fayance medencés fürdő, mögötte hátul, 4 zománcozott öntöttvas-kádas, illetve egy fakádas fürdőfülke és lépcsőház; a jobb szárnyban 10 vaskádas fürdő, egy betonmedencés fürdő, irodahelység és toilett kapott helyet. A középső csarnok feletti emeleti részen három vendégszoba és a hozzájuk tartozó toilett állt a tehetősebb vendégek rendelkezésére. A fürdőépület mellett Porgányi Gyula városi mérnök tervei alapján szabadmedencés fürdőt (medencéje 10,50×5 méteres, mélysége 1,50 méter), raktárakat, iszaptárolót és kazánházat építettek. Tőlük délnyugatra, különálló vendégszobás ház készült kilenc szobával, és díszes terasszal. A fürdőből elfolyó felesleges víz elvezetésére a Népkertben látványos csónakázó tavakat képeztek ki. Itt kell megemlítenünk, hogy a Népkerthez kötődően volt Reissnek egy 41,72×17,25 méteres luxus-fürdőszálló elképzelése is, a mai Aquamarin helyén, de az sajnos hasonlóan a Népkertet övező villa-sorhoz az első világégés miatttt mindörökre tervben maradt. 2009. október 15., csütörtök 13
Page 1 and 2: 2009. október 15., csütörtök 1
Page 3 and 4: Kanyó Zoltán 1950-2009 2009. okt
Page 5 and 6: - folytatás a 3. oldalról - A ki
Page 7 and 8: Tisztelt Panda Rádió, tisztelt Vl
Page 9 and 10: Könyvbemutató Értelmiségünk b
Page 11: A Magyarkanizsa községből szárm
Page 15 and 16: Ezelőtt hatvannégy éve történt
Page 17 and 18: Tudta? A hallószerv kutatói A Bá
Page 19 and 20: Fakanál A brokkoli (Brassica olera
Page 21 and 22: Képek a IV. Kukoricafesztiválról
Page 23 and 24: Horoszkóp Mindenki túl érzelgős

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?