17.01.2013 Views

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Megemlékezés a szabadságharcban elhunytakról<br />

Október 5-én a magyarkanizsai nagytemetőben koszorúzással<br />

egybekötött megemlékezést tartottak a szabadságharcban<br />

elhunytak emlékére.<br />

Az Ozoray Árpád MME Cifraszűr népdalkórusának<br />

éneke után Zachar Péter történész mitológiai beszédét<br />

hallgathatták meg a résztvevők. Dr. Zapletán Géza esperes<br />

valamint Savelin Zoltán tisztelendő atya mondtak imát,<br />

és szentelték fel a síremléket, melyet koszorúzás kísért. A koszorúzásban résztvevő<br />

intézmények és civil szervezetek: Magyar Koalíció, a Magyar Nemzeti Tanács, a<br />

Vajdasági Magyar Szövetség, a Szociális Központ, a Magyarkanizsai Helyi Közösség,<br />

a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Jovan Jovanovic Zmaj Álttalános Iskola, a<br />

Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, a martonosi Testvériség<br />

Művelődési Egyesület, valamint a Poletarac<br />

Iskoláskor Előtti Intézmény.<br />

Délután 6 órai kezdettel a Városháza<br />

dísztermében zenés irodalmi műsorral<br />

folytatódott a megemlékezés Lesz még<br />

ünnep...feltámadás címmel. Közremű-<br />

Az Ungaresca régizene együttes fellépése<br />

Dr. Zachar Péter<br />

ködött a Lányi Ernő Iparos ME Ungaresca<br />

régizene együttese. BR<br />

Épül a Batthyáneum II<br />

A Magyarkanizsán épülő Batthyáneum idősek otthona területén újabb<br />

épületszárny készül, mely a Batthyáneum II nevet kapta. Az első épületszárnyban,<br />

amelynek építése rohamléptekkel folyik, nyolc apartman található,<br />

megfelelő mellékhelyiségekkel, melyek lehetővé teszik a közösségi<br />

élet lebonyolitását is. A második épület kivitelezésének terv<strong>ei</strong> a napokban<br />

készültek el. Az új rész hét apartmant ölel fel, raktárhelyiségekkel együtt,<br />

amely hét apartman egy-egy személy bentlakásos elhelyezésére szolgál.<br />

Mindez lehetővé teszi a közeljövőben körülbelül harmincöt lakó befogadását.<br />

Az építkezéshez a támogatások elsősorban az önkormányzattól, magánszemélyektől,<br />

vállalatoktól, privát cégektől és alapítványoktól érkeztek.<br />

A támogatásokból befolyt összeg értéke 55 millió dinárt tesz ki. A Batthyáneum<br />

I tervezett átadási határideje 2010 vége, a Batthyáneum II épületéé<br />

pedig 2011.<br />

Magát az épületet, mely elnevezését a szegények orvosáról Batthyány-<br />

Strattmann László doktorról kapta, a múlt évben kezdték el építeni. Lényege<br />

az idős, elhagyatott, beteg emberek felkarolása úgy az egyházi mint a civil<br />

szférából.<br />

Mindezekről Savelin Zoltán, martonosi plébános, az idősek otthona megálmodója,<br />

Körmöci József, okleveles mérnök és ellenőr, a Batthyáneum II<br />

tervezője, és Barna Róbert, a kivitelező Inžinjering képviselője tájékoztatták<br />

bővebben a média képviselőit múlt heti sajtótájékoztatójukon. BR<br />

Egyik kezükkel adnak, majd a másikkal többet elvesznek<br />

A mezőgazdaságból évről évre mind több megvalósított jövedelem ott gyűlik össze, ahol semmit sem<br />

tesznek annak sikeresebb fejlesztése érdekében<br />

Mind több a panasz a mezőgazdasági termelők<br />

körében. Ez a legtöbb embert érintő panasz<br />

szinte folytonos s nem indokolatlan. Igaz, a közelmúltban<br />

némi jótékonyság sugallta akcióval,<br />

készpénzzel akartak, de segítettek is azoknak a<br />

termelőnek, akik regisztrálták gazdaságukat. A<br />

segítséget igen nagy terjedelemben s nagy csinnadrattával<br />

tették közzé, annyira, hogy a reggeli<br />

műsoraiban az <strong>Új</strong>vidéki Rádió állandóan adásban<br />

tartotta s illetékes szakemberekkel dicsértette<br />

a megvalósult kezdeményezést.<br />

Verbális területen minden rendben is van ebben<br />

az ágazatban, hisz arról is értesítettek bennünket,<br />

hogy az idén az aszályos esztendő ellenére<br />

a tavalyihoz képest emelkedett a mezőgazdaság<br />

kivitele, ami dicséretes dolog, mégis az<br />

egész gazdaság a tönk szélén „éldegél”, s viszszafejlődik.<br />

Ebben a gazdasági ágazatban (sajnos<br />

egyikben sincs!) nincs jövedelemfelhalmozás,<br />

biztosított anyagi alap arra, hogy a termelő<br />

a holnapot, saját fejlődését tervezhesse. Amikor<br />

az őszi munkálatokkal igyekszik jól előkészíteni<br />

a jövő termelésének szükséges magágyát, majd<br />

amikor elveti a jövő évben esedékes vetésforgó<br />

szerinti gabonát, teljesen tájékozatlanul, hisz azt<br />

sem tudja, kinek termel, de azt sem, hogy kinek<br />

tudja majd eladni s mennyiért a jövő évi termését.<br />

Azt azonban biztosan tudja már, hogy az ez<br />

évi terményárak nem hoznak annyi jövedelmet,<br />

amennyi biztosítani tudná azt az anyagi alapot,<br />

amellyel lefedhetné a jövő évi legszükségesebb<br />

beruházásait (őszi szántóföldi munkák, minőségi<br />

magvak beszerzése, gép<strong>ei</strong>nek karbantartása -<br />

felújításukra felkínált banki kölcsönök visszafi -<br />

zetésére nem lehet a megcsappant jövedelemből<br />

még tervezni sem!).<br />

„Elvándorol a mezőgazdaság teremtette jövedelem”<br />

s most már világos, hogy nemcsak<br />

azért, mert a közösség a leszorított áraival a<br />

mezőgazdaságra hárítja a szociális béke kiadásait,<br />

hanem azért, mert szinte terv szerint indokolatlan<br />

gazdaságpolitikával megengedi, hogy<br />

a feldolgozó szféra, a kereskedelmi ágazatok s<br />

egyéb közvetítők több haszonra tegyenek szert,<br />

mint azok, akik vállalják a termelés okozta rizikót<br />

az időjárás viszontagságaival (aszályok,<br />

fagykárok, viharok, jégesők, betegségek stb.)<br />

szemben.<br />

Az ágazat haszonélvezői aratnak a mezőgazdaság,<br />

de a jószágtenyésztés kárára is. Mind<br />

több termelő azzal fenyegetőzik, hogy felszámolja<br />

a szarvasmarha-állományát, levágásra<br />

kénytelen adni a nagyon értékes fejőstehen<strong>ei</strong>t,<br />

akkor, amikor azok megadják a napi 35-40 liter<br />

tejet. A tej mai felvásárlási ára nem éri el az eladási<br />

ár egyharmadát (!), azaz a 18-20 dináros<br />

vételár után, mire a boltba ér a homogenizált<br />

tej (persze a homogenizálás folyamán kiveszik<br />

a zsírtartalmat, amit vajként árusítanak!) már<br />

56 dinárt kérnek literjéért! Hova is kerül a 38<br />

dináros különbség? Hát nem az összes rizikót<br />

hordozók zsebébe! Aztán idetartozó probléma<br />

az, hogy időnként a tejet át sem veszik, nincs<br />

kinek eladni! Közben sokat beszélgetünk a tejfogyasztás<br />

fontosságáról, de senki sem emlegeti<br />

azt, hogy iskoláinkban miért nem adnak gyermek<strong>ei</strong>nknek<br />

a sokszor összedobott uzsonna helyett<br />

vagy mellé legalább két deci tejet? Ezáltal<br />

helyettesíthetnénk a rengeteg műitalt, s rászoktathatnánk<br />

gyerek<strong>ei</strong>nket a tej, az egészséges ital<br />

fogyasztására, ezzel is segítve a feleslegessé<br />

vált tej eladását.<br />

Talán rá kell mutatni arra is, hogy a búzát<br />

2009-ben 9,80 dinárért vásárolták fel, s mire az<br />

asztalra kerül a kenyér, a félbarna 30, a fehér pedig<br />

35 dinár. A malom pedig az őrlést biztosítja<br />

a koptatással, mert a nyolcas lisztet (korpát) külön<br />

értékesíti. Nem kell nagy matematikusnak<br />

lenni ahhoz, hogy kiszámíthassuk, hogy két kiló<br />

lisztből 1,20 kg kenyeret kapunk, aminek 60<br />

dekája 30 vagy 35 dinár, azaz 1 kg kenyér 60,<br />

vagy a fehér esetében 70 dinár. Így a termelőtől<br />

felvásárolt búza s az abból készített áru közötti<br />

különbség nem hathat vissza pozitívan a termelésre.<br />

A sok kicsi sokra megy érdekében pedig,<br />

amíg az állambácsi a felvásárolt búzára elszámolja<br />

az áfát, aztán pedig az eladott lisztkészítmények<br />

magasabb árára beszedi az újabb áfát,<br />

megint haszonátvándorlással találkozhatunk.<br />

A tervszerű gazdaságban így nem lehet még<br />

a holnapra sem tervezni, nemhogy hosszabb<br />

távra! Ki gondoskodik arról, hogy amennyiben<br />

felszámolják a drágán s hosszú befektetések<br />

ideje alatt kiépített, kitenyésztett magas tejhozamú<br />

tehénállományt, legyen lehetőség azt újratermelni,<br />

újra beszerezni, ha a közösség mint<br />

fontos gazdasági tényező nem fordít kellő gondot<br />

rá. A mai helyzet nem más, mint a felszámolás<br />

előtti csendes búcsúzás, kétségbeesés, s egy<br />

vajdasági szintű mezőgazdasági elhalás. Kell ez<br />

valakinek? Felel-e ezért valaki? Ott fenn, ahol a<br />

gatyát szabják. M. Cs. B.<br />

6 <strong>2009.</strong> <strong>október</strong> <strong>15</strong>., csütörtök

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!