Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Megemlékezés a szabadságharcban elhunytakról<br />
Október 5-én a magyarkanizsai nagytemetőben koszorúzással<br />
egybekötött megemlékezést tartottak a szabadságharcban<br />
elhunytak emlékére.<br />
Az Ozoray Árpád MME Cifraszűr népdalkórusának<br />
éneke után Zachar Péter történész mitológiai beszédét<br />
hallgathatták meg a résztvevők. Dr. Zapletán Géza esperes<br />
valamint Savelin Zoltán tisztelendő atya mondtak imát,<br />
és szentelték fel a síremléket, melyet koszorúzás kísért. A koszorúzásban résztvevő<br />
intézmények és civil szervezetek: Magyar Koalíció, a Magyar Nemzeti Tanács, a<br />
Vajdasági Magyar Szövetség, a Szociális Központ, a Magyarkanizsai Helyi Közösség,<br />
a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Jovan Jovanovic Zmaj Álttalános Iskola, a<br />
Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont, a martonosi Testvériség<br />
Művelődési Egyesület, valamint a Poletarac<br />
Iskoláskor Előtti Intézmény.<br />
Délután 6 órai kezdettel a Városháza<br />
dísztermében zenés irodalmi műsorral<br />
folytatódott a megemlékezés Lesz még<br />
ünnep...feltámadás címmel. Közremű-<br />
Az Ungaresca régizene együttes fellépése<br />
Dr. Zachar Péter<br />
ködött a Lányi Ernő Iparos ME Ungaresca<br />
régizene együttese. BR<br />
Épül a Batthyáneum II<br />
A Magyarkanizsán épülő Batthyáneum idősek otthona területén újabb<br />
épületszárny készül, mely a Batthyáneum II nevet kapta. Az első épületszárnyban,<br />
amelynek építése rohamléptekkel folyik, nyolc apartman található,<br />
megfelelő mellékhelyiségekkel, melyek lehetővé teszik a közösségi<br />
élet lebonyolitását is. A második épület kivitelezésének terv<strong>ei</strong> a napokban<br />
készültek el. Az új rész hét apartmant ölel fel, raktárhelyiségekkel együtt,<br />
amely hét apartman egy-egy személy bentlakásos elhelyezésére szolgál.<br />
Mindez lehetővé teszi a közeljövőben körülbelül harmincöt lakó befogadását.<br />
Az építkezéshez a támogatások elsősorban az önkormányzattól, magánszemélyektől,<br />
vállalatoktól, privát cégektől és alapítványoktól érkeztek.<br />
A támogatásokból befolyt összeg értéke 55 millió dinárt tesz ki. A Batthyáneum<br />
I tervezett átadási határideje 2010 vége, a Batthyáneum II épületéé<br />
pedig 2011.<br />
Magát az épületet, mely elnevezését a szegények orvosáról Batthyány-<br />
Strattmann László doktorról kapta, a múlt évben kezdték el építeni. Lényege<br />
az idős, elhagyatott, beteg emberek felkarolása úgy az egyházi mint a civil<br />
szférából.<br />
Mindezekről Savelin Zoltán, martonosi plébános, az idősek otthona megálmodója,<br />
Körmöci József, okleveles mérnök és ellenőr, a Batthyáneum II<br />
tervezője, és Barna Róbert, a kivitelező Inžinjering képviselője tájékoztatták<br />
bővebben a média képviselőit múlt heti sajtótájékoztatójukon. BR<br />
Egyik kezükkel adnak, majd a másikkal többet elvesznek<br />
A mezőgazdaságból évről évre mind több megvalósított jövedelem ott gyűlik össze, ahol semmit sem<br />
tesznek annak sikeresebb fejlesztése érdekében<br />
Mind több a panasz a mezőgazdasági termelők<br />
körében. Ez a legtöbb embert érintő panasz<br />
szinte folytonos s nem indokolatlan. Igaz, a közelmúltban<br />
némi jótékonyság sugallta akcióval,<br />
készpénzzel akartak, de segítettek is azoknak a<br />
termelőnek, akik regisztrálták gazdaságukat. A<br />
segítséget igen nagy terjedelemben s nagy csinnadrattával<br />
tették közzé, annyira, hogy a reggeli<br />
műsoraiban az <strong>Új</strong>vidéki Rádió állandóan adásban<br />
tartotta s illetékes szakemberekkel dicsértette<br />
a megvalósult kezdeményezést.<br />
Verbális területen minden rendben is van ebben<br />
az ágazatban, hisz arról is értesítettek bennünket,<br />
hogy az idén az aszályos esztendő ellenére<br />
a tavalyihoz képest emelkedett a mezőgazdaság<br />
kivitele, ami dicséretes dolog, mégis az<br />
egész gazdaság a tönk szélén „éldegél”, s viszszafejlődik.<br />
Ebben a gazdasági ágazatban (sajnos<br />
egyikben sincs!) nincs jövedelemfelhalmozás,<br />
biztosított anyagi alap arra, hogy a termelő<br />
a holnapot, saját fejlődését tervezhesse. Amikor<br />
az őszi munkálatokkal igyekszik jól előkészíteni<br />
a jövő termelésének szükséges magágyát, majd<br />
amikor elveti a jövő évben esedékes vetésforgó<br />
szerinti gabonát, teljesen tájékozatlanul, hisz azt<br />
sem tudja, kinek termel, de azt sem, hogy kinek<br />
tudja majd eladni s mennyiért a jövő évi termését.<br />
Azt azonban biztosan tudja már, hogy az ez<br />
évi terményárak nem hoznak annyi jövedelmet,<br />
amennyi biztosítani tudná azt az anyagi alapot,<br />
amellyel lefedhetné a jövő évi legszükségesebb<br />
beruházásait (őszi szántóföldi munkák, minőségi<br />
magvak beszerzése, gép<strong>ei</strong>nek karbantartása -<br />
felújításukra felkínált banki kölcsönök visszafi -<br />
zetésére nem lehet a megcsappant jövedelemből<br />
még tervezni sem!).<br />
„Elvándorol a mezőgazdaság teremtette jövedelem”<br />
s most már világos, hogy nemcsak<br />
azért, mert a közösség a leszorított áraival a<br />
mezőgazdaságra hárítja a szociális béke kiadásait,<br />
hanem azért, mert szinte terv szerint indokolatlan<br />
gazdaságpolitikával megengedi, hogy<br />
a feldolgozó szféra, a kereskedelmi ágazatok s<br />
egyéb közvetítők több haszonra tegyenek szert,<br />
mint azok, akik vállalják a termelés okozta rizikót<br />
az időjárás viszontagságaival (aszályok,<br />
fagykárok, viharok, jégesők, betegségek stb.)<br />
szemben.<br />
Az ágazat haszonélvezői aratnak a mezőgazdaság,<br />
de a jószágtenyésztés kárára is. Mind<br />
több termelő azzal fenyegetőzik, hogy felszámolja<br />
a szarvasmarha-állományát, levágásra<br />
kénytelen adni a nagyon értékes fejőstehen<strong>ei</strong>t,<br />
akkor, amikor azok megadják a napi 35-40 liter<br />
tejet. A tej mai felvásárlási ára nem éri el az eladási<br />
ár egyharmadát (!), azaz a 18-20 dináros<br />
vételár után, mire a boltba ér a homogenizált<br />
tej (persze a homogenizálás folyamán kiveszik<br />
a zsírtartalmat, amit vajként árusítanak!) már<br />
56 dinárt kérnek literjéért! Hova is kerül a 38<br />
dináros különbség? Hát nem az összes rizikót<br />
hordozók zsebébe! Aztán idetartozó probléma<br />
az, hogy időnként a tejet át sem veszik, nincs<br />
kinek eladni! Közben sokat beszélgetünk a tejfogyasztás<br />
fontosságáról, de senki sem emlegeti<br />
azt, hogy iskoláinkban miért nem adnak gyermek<strong>ei</strong>nknek<br />
a sokszor összedobott uzsonna helyett<br />
vagy mellé legalább két deci tejet? Ezáltal<br />
helyettesíthetnénk a rengeteg műitalt, s rászoktathatnánk<br />
gyerek<strong>ei</strong>nket a tej, az egészséges ital<br />
fogyasztására, ezzel is segítve a feleslegessé<br />
vált tej eladását.<br />
Talán rá kell mutatni arra is, hogy a búzát<br />
2009-ben 9,80 dinárért vásárolták fel, s mire az<br />
asztalra kerül a kenyér, a félbarna 30, a fehér pedig<br />
35 dinár. A malom pedig az őrlést biztosítja<br />
a koptatással, mert a nyolcas lisztet (korpát) külön<br />
értékesíti. Nem kell nagy matematikusnak<br />
lenni ahhoz, hogy kiszámíthassuk, hogy két kiló<br />
lisztből 1,20 kg kenyeret kapunk, aminek 60<br />
dekája 30 vagy 35 dinár, azaz 1 kg kenyér 60,<br />
vagy a fehér esetében 70 dinár. Így a termelőtől<br />
felvásárolt búza s az abból készített áru közötti<br />
különbség nem hathat vissza pozitívan a termelésre.<br />
A sok kicsi sokra megy érdekében pedig,<br />
amíg az állambácsi a felvásárolt búzára elszámolja<br />
az áfát, aztán pedig az eladott lisztkészítmények<br />
magasabb árára beszedi az újabb áfát,<br />
megint haszonátvándorlással találkozhatunk.<br />
A tervszerű gazdaságban így nem lehet még<br />
a holnapra sem tervezni, nemhogy hosszabb<br />
távra! Ki gondoskodik arról, hogy amennyiben<br />
felszámolják a drágán s hosszú befektetések<br />
ideje alatt kiépített, kitenyésztett magas tejhozamú<br />
tehénállományt, legyen lehetőség azt újratermelni,<br />
újra beszerezni, ha a közösség mint<br />
fontos gazdasági tényező nem fordít kellő gondot<br />
rá. A mai helyzet nem más, mint a felszámolás<br />
előtti csendes búcsúzás, kétségbeesés, s egy<br />
vajdasági szintű mezőgazdasági elhalás. Kell ez<br />
valakinek? Felel-e ezért valaki? Ott fenn, ahol a<br />
gatyát szabják. M. Cs. B.<br />
6 <strong>2009.</strong> <strong>október</strong> <strong>15</strong>., csütörtök