17.01.2013 Views

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Könyvbemutató<br />

Értelmiségünk bölcsője<br />

A múlt csütörtökön délután 5 órakor egy jól<br />

sikerült, kellemes hangulatú könyvbemutatóra<br />

került sor a József Attila Könyvtár olvasótermében.<br />

Az igen nagyszámú érdeklődőt vonzó rendezvényen<br />

a közönség Gubás Jenő: Értelmiségünk<br />

bölcsője című könyvét ismerhette meg,<br />

amely a két háború között Belgrádban tanuló<br />

egyetemista ifjúság egyesület<strong>ei</strong>nek történetével<br />

ismerteti meg az olvasót. A jelenlévőket Virág<br />

Ibolya, a könyvtár igazgatónője köszöntötte és<br />

rövid bevezetőjében kiemelten hangsúlyozta<br />

a magyar értelmiségi réteg szerepének fontosságát<br />

térségünkben. Ezután a Zmaj iskola két<br />

tanulója olvasott fel egy-egy Ady-verset, majd<br />

az est vendég<strong>ei</strong> Gubás Jenő, Gubás Ágota,<br />

Kubát János, Guelmino János és Majorosi<br />

Imre mutatták be a könyvet és mesélték el<br />

a kiadvány tartalmához kapcsolódó személyes<br />

élmény<strong>ei</strong>ket. Elsőként Gubás Ágota olvasott fel<br />

egy részletet a könyvből és ismertette létrejöttének<br />

körülmény<strong>ei</strong>t. Mint elmondta, a szerzőnek<br />

ez immár az ötödik megjelenő kötete, melynek<br />

kiadója a zentai Bolyai Farkas Alapítvány. A<br />

kiadvány a belgrádi magyar egyetemista egyesületek<br />

történetét dolgozza fel. A megjelenéshez<br />

Ajánló<br />

Bicsk<strong>ei</strong> Zsuzsanna:<br />

„Magam talán középre állok”<br />

Magyarkanizsán a Cnesa OMI szervezésében kerül megrendezésre<br />

Bicsk<strong>ei</strong> Zsuzsanna Pilinszky-estje „Magam talán középre<br />

állok” címen.<br />

Az előadás története a 80-as évek elejére nyúlik vissza - az erdélyi<br />

származású művésznő a Pilinszky-versek táncos-zenés előadásával<br />

járt be erdélyi, hazai és Magyarországi helyszíneket: Angelusz<br />

Iván Kreatív mozgásstúdióját Budapesten, Szkéné színházat, a<br />

Tamási Áron színházat, a Szabadkai Népszínházat és a szabadkai<br />

gyermekszínházat, stb.<br />

A színésznő bevallása szerint „30 év röpke élethossz. Ennyi ideje<br />

alakul, küzd a létezéséért velem együtt ez a versciklus. Ami megmaradt,<br />

az már csak a lényeg, mert mindez idő alatt organikusan<br />

velem együtt alakult a szöveg, és amire ma sincs szó, arra jó a zene<br />

és a tánc. Számomra a hegedű - szóló partiták egy más dimenzió<br />

tánczenéi, ahol minden tiszta és igaz, a szó és az ige nem manipulálható,<br />

éppúgy ahogy táncban nem lehet hazudni”.<br />

Fazekas Lászlóné méltatása a színpadi produkcióról: „Olyan<br />

valószínűtlen volt ez a mozgás, már-már téren és időn kívülivé vált,<br />

hogy azután ebben a feszült várakozásban megszólaljon a költő Pilinszky,<br />

hogy megszülessen az emberi hang…”.<br />

A művészi alkotás szülés-születés testesül meg a színpadon. Az<br />

est végén a zene dimenzióiban - hegedűszóló partitájában teljesedik<br />

ki az előadás, amikor a művésznő a felhangzó zenére elkezd forogni<br />

körbe-körbe, szűnni nem akaró forgásával drámai feszültséget teremtve<br />

a teremben.<br />

Zene: J.S. Bach: D- moll, Nathan Millst<strong>ei</strong>n<br />

Helyszín: Október 16-án, pénteken, 20,00 h - Művészetek Háza,<br />

kisszínpad.<br />

A belépés díja: 200 din.<br />

szükséges adatokat a korabeli sajtóból, dokumentumokból,<br />

jegyzőkönyvekből és a még élő<br />

emberektől kellett begyűjteni. A könyv a Belgrádban<br />

tanuló magyar diákság három egyesületének<br />

megalakulását, működését és megszűnését<br />

ismerteti részletesen az olvasókkal. A Bolyai<br />

Farkas, József Attila és Bartók Béla nevét viselő<br />

egyesületeket azzal a céllal hozta létre az egyetemista<br />

ifjúság, hogy megőrizze magyar identitását,<br />

ápolja nyelvét, kultúráját, szórakozzon,<br />

közösségi életet éljen a szerb fővárosban. Az<br />

első értelmiségi intézmény a Bolyai Farkasról<br />

elnevezett egyetemista szervezet volt, amely<br />

1933 áprilisában alakult meg. Ennek volt tagja<br />

Guelmino János zentai tanár, aki tanulmányi<br />

év<strong>ei</strong>nek viszontagságairól mesélt a közönségnek.<br />

A világháború kitörésekor 1941-ben a magyar<br />

egyetemisták elmenekültek a fővárosból,<br />

ekkor szűnt meg a Bolyai Egyesület is létezni.<br />

A háború után a délvidéki diákok ismét Belgrádban<br />

folytathatták egyetemi tanulmányaikat.<br />

Ekkor másodikként a József Attila Magyar<br />

Kultúregyesület 1951-ben alakult meg. Kubát<br />

János zentai jogász és a Magyar Szó újságírója<br />

1952-től 1954-ig volt titkára az egyesületnek. Ő<br />

is személyes élmény<strong>ei</strong>t osztotta meg<br />

a közönséggel, beszélt a Belgrádban<br />

töltött év<strong>ei</strong>ről és a kultúrkörben kifejtett<br />

tevékenységéről is. A harma-<br />

dik kísérlet a Bartók Béla kultúrkör<br />

megalakítása volt, de ez az egyesület<br />

tulajdonképpen már nem is került<br />

bejegyzésre, mert a szerb hatalom<br />

a magyar értelmiségi összetartozást<br />

nem jó szemmel nézte. Mindennek<br />

ellenére a pénteki találkozók mozgalma<br />

a hatvanas évek végéig működött.<br />

A fi atalok péntekenként kávéházakban<br />

beszélgetéssel töltötték együtt az<br />

idejüket. Ezzel tulajdonképpen be is<br />

fejeződött egy korszak, ezek után a délvidéki<br />

ifjúság mind tömegesebben a tartományi székvárost,<br />

<strong>Új</strong>vidéket választotta egyetemi tanulmányainak<br />

céljául. A könyv a három belgrádi<br />

kultúregyesületnek állít emléket, amely a Délvidék<br />

magyar értelmiségnek a bölcsője, iskolája<br />

és otthona is volt egyben. Maga a szerző is tagja<br />

volt a József Attila Magyar Kultúregyesületnek.<br />

Végezetül Majorosi Imre tanár szólt néhány szót<br />

a kiadványról, és köszönetet mondott a kanizsai<br />

mezőgazdasági középiskola 1983-ban végzett<br />

tanulóinak, akik adományaikkal tették lehetővé<br />

a könyv kiadását. A könyvbemutató kötetlen<br />

beszélgetéssel zárult, és a jelenlévők egy-egy<br />

könyvet is kaptak ajándékba, mert mint azt Majorosi<br />

mondta, ennek a kiadványnak nincs ára,<br />

csak értéke. K. ARANKA<br />

A MŰVÉSZETEK HÁZA<br />

OKTÓBERI MŰSORÁBÓL<br />

Október 18. vasárnap<br />

Magyarkanizsa község önkormányzata<br />

szervezésében<br />

Művészetek Háza, nagyszínpad, 19,30 h<br />

ÜNNEPI MŰSOR A KÖZSÉG NAPJA<br />

ALKALMÁBÓL<br />

Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán - musical duett<br />

Belépő/Ulaznica: 100 din<br />

Október 19., hétfő, Dobó Tihamér Képtár, 16,30h<br />

A Cnesa OMI Dobó Tihamér Képtár szervezésében<br />

Andreas Kuhnl<strong>ei</strong>n szobrai és Verebes György<br />

festmény<strong>ei</strong><br />

Belépés díjtalan<br />

Október 21., szerda, József Attila Könyvtár,<br />

17,00 h<br />

Ébredj ember mély álomból!<br />

Dr. Magyar Lóránt mentálhigiéniai előadása<br />

Belépés díjtalan<br />

<strong>2009.</strong> <strong>október</strong> <strong>15</strong>., csütörtök 9

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!