Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Új Kanizsai Újság - 2009. október 15-ei száma - Kanjiza
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Könyvbemutató<br />
Értelmiségünk bölcsője<br />
A múlt csütörtökön délután 5 órakor egy jól<br />
sikerült, kellemes hangulatú könyvbemutatóra<br />
került sor a József Attila Könyvtár olvasótermében.<br />
Az igen nagyszámú érdeklődőt vonzó rendezvényen<br />
a közönség Gubás Jenő: Értelmiségünk<br />
bölcsője című könyvét ismerhette meg,<br />
amely a két háború között Belgrádban tanuló<br />
egyetemista ifjúság egyesület<strong>ei</strong>nek történetével<br />
ismerteti meg az olvasót. A jelenlévőket Virág<br />
Ibolya, a könyvtár igazgatónője köszöntötte és<br />
rövid bevezetőjében kiemelten hangsúlyozta<br />
a magyar értelmiségi réteg szerepének fontosságát<br />
térségünkben. Ezután a Zmaj iskola két<br />
tanulója olvasott fel egy-egy Ady-verset, majd<br />
az est vendég<strong>ei</strong> Gubás Jenő, Gubás Ágota,<br />
Kubát János, Guelmino János és Majorosi<br />
Imre mutatták be a könyvet és mesélték el<br />
a kiadvány tartalmához kapcsolódó személyes<br />
élmény<strong>ei</strong>ket. Elsőként Gubás Ágota olvasott fel<br />
egy részletet a könyvből és ismertette létrejöttének<br />
körülmény<strong>ei</strong>t. Mint elmondta, a szerzőnek<br />
ez immár az ötödik megjelenő kötete, melynek<br />
kiadója a zentai Bolyai Farkas Alapítvány. A<br />
kiadvány a belgrádi magyar egyetemista egyesületek<br />
történetét dolgozza fel. A megjelenéshez<br />
Ajánló<br />
Bicsk<strong>ei</strong> Zsuzsanna:<br />
„Magam talán középre állok”<br />
Magyarkanizsán a Cnesa OMI szervezésében kerül megrendezésre<br />
Bicsk<strong>ei</strong> Zsuzsanna Pilinszky-estje „Magam talán középre<br />
állok” címen.<br />
Az előadás története a 80-as évek elejére nyúlik vissza - az erdélyi<br />
származású művésznő a Pilinszky-versek táncos-zenés előadásával<br />
járt be erdélyi, hazai és Magyarországi helyszíneket: Angelusz<br />
Iván Kreatív mozgásstúdióját Budapesten, Szkéné színházat, a<br />
Tamási Áron színházat, a Szabadkai Népszínházat és a szabadkai<br />
gyermekszínházat, stb.<br />
A színésznő bevallása szerint „30 év röpke élethossz. Ennyi ideje<br />
alakul, küzd a létezéséért velem együtt ez a versciklus. Ami megmaradt,<br />
az már csak a lényeg, mert mindez idő alatt organikusan<br />
velem együtt alakult a szöveg, és amire ma sincs szó, arra jó a zene<br />
és a tánc. Számomra a hegedű - szóló partiták egy más dimenzió<br />
tánczenéi, ahol minden tiszta és igaz, a szó és az ige nem manipulálható,<br />
éppúgy ahogy táncban nem lehet hazudni”.<br />
Fazekas Lászlóné méltatása a színpadi produkcióról: „Olyan<br />
valószínűtlen volt ez a mozgás, már-már téren és időn kívülivé vált,<br />
hogy azután ebben a feszült várakozásban megszólaljon a költő Pilinszky,<br />
hogy megszülessen az emberi hang…”.<br />
A művészi alkotás szülés-születés testesül meg a színpadon. Az<br />
est végén a zene dimenzióiban - hegedűszóló partitájában teljesedik<br />
ki az előadás, amikor a művésznő a felhangzó zenére elkezd forogni<br />
körbe-körbe, szűnni nem akaró forgásával drámai feszültséget teremtve<br />
a teremben.<br />
Zene: J.S. Bach: D- moll, Nathan Millst<strong>ei</strong>n<br />
Helyszín: Október 16-án, pénteken, 20,00 h - Művészetek Háza,<br />
kisszínpad.<br />
A belépés díja: 200 din.<br />
szükséges adatokat a korabeli sajtóból, dokumentumokból,<br />
jegyzőkönyvekből és a még élő<br />
emberektől kellett begyűjteni. A könyv a Belgrádban<br />
tanuló magyar diákság három egyesületének<br />
megalakulását, működését és megszűnését<br />
ismerteti részletesen az olvasókkal. A Bolyai<br />
Farkas, József Attila és Bartók Béla nevét viselő<br />
egyesületeket azzal a céllal hozta létre az egyetemista<br />
ifjúság, hogy megőrizze magyar identitását,<br />
ápolja nyelvét, kultúráját, szórakozzon,<br />
közösségi életet éljen a szerb fővárosban. Az<br />
első értelmiségi intézmény a Bolyai Farkasról<br />
elnevezett egyetemista szervezet volt, amely<br />
1933 áprilisában alakult meg. Ennek volt tagja<br />
Guelmino János zentai tanár, aki tanulmányi<br />
év<strong>ei</strong>nek viszontagságairól mesélt a közönségnek.<br />
A világháború kitörésekor 1941-ben a magyar<br />
egyetemisták elmenekültek a fővárosból,<br />
ekkor szűnt meg a Bolyai Egyesület is létezni.<br />
A háború után a délvidéki diákok ismét Belgrádban<br />
folytathatták egyetemi tanulmányaikat.<br />
Ekkor másodikként a József Attila Magyar<br />
Kultúregyesület 1951-ben alakult meg. Kubát<br />
János zentai jogász és a Magyar Szó újságírója<br />
1952-től 1954-ig volt titkára az egyesületnek. Ő<br />
is személyes élmény<strong>ei</strong>t osztotta meg<br />
a közönséggel, beszélt a Belgrádban<br />
töltött év<strong>ei</strong>ről és a kultúrkörben kifejtett<br />
tevékenységéről is. A harma-<br />
dik kísérlet a Bartók Béla kultúrkör<br />
megalakítása volt, de ez az egyesület<br />
tulajdonképpen már nem is került<br />
bejegyzésre, mert a szerb hatalom<br />
a magyar értelmiségi összetartozást<br />
nem jó szemmel nézte. Mindennek<br />
ellenére a pénteki találkozók mozgalma<br />
a hatvanas évek végéig működött.<br />
A fi atalok péntekenként kávéházakban<br />
beszélgetéssel töltötték együtt az<br />
idejüket. Ezzel tulajdonképpen be is<br />
fejeződött egy korszak, ezek után a délvidéki<br />
ifjúság mind tömegesebben a tartományi székvárost,<br />
<strong>Új</strong>vidéket választotta egyetemi tanulmányainak<br />
céljául. A könyv a három belgrádi<br />
kultúregyesületnek állít emléket, amely a Délvidék<br />
magyar értelmiségnek a bölcsője, iskolája<br />
és otthona is volt egyben. Maga a szerző is tagja<br />
volt a József Attila Magyar Kultúregyesületnek.<br />
Végezetül Majorosi Imre tanár szólt néhány szót<br />
a kiadványról, és köszönetet mondott a kanizsai<br />
mezőgazdasági középiskola 1983-ban végzett<br />
tanulóinak, akik adományaikkal tették lehetővé<br />
a könyv kiadását. A könyvbemutató kötetlen<br />
beszélgetéssel zárult, és a jelenlévők egy-egy<br />
könyvet is kaptak ajándékba, mert mint azt Majorosi<br />
mondta, ennek a kiadványnak nincs ára,<br />
csak értéke. K. ARANKA<br />
A MŰVÉSZETEK HÁZA<br />
OKTÓBERI MŰSORÁBÓL<br />
Október 18. vasárnap<br />
Magyarkanizsa község önkormányzata<br />
szervezésében<br />
Művészetek Háza, nagyszínpad, 19,30 h<br />
ÜNNEPI MŰSOR A KÖZSÉG NAPJA<br />
ALKALMÁBÓL<br />
Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán - musical duett<br />
Belépő/Ulaznica: 100 din<br />
Október 19., hétfő, Dobó Tihamér Képtár, 16,30h<br />
A Cnesa OMI Dobó Tihamér Képtár szervezésében<br />
Andreas Kuhnl<strong>ei</strong>n szobrai és Verebes György<br />
festmény<strong>ei</strong><br />
Belépés díjtalan<br />
Október 21., szerda, József Attila Könyvtár,<br />
17,00 h<br />
Ébredj ember mély álomból!<br />
Dr. Magyar Lóránt mentálhigiéniai előadása<br />
Belépés díjtalan<br />
<strong>2009.</strong> <strong>október</strong> <strong>15</strong>., csütörtök 9