VHS Burgenland - Burgenländische Forschungsgesellschaft

A felnőttképzésben részt vevő személyek
Ausztriában hiányoznak a továbbképzési tevékenységekről szóló rendszerezett, folyamatos és árnyalt felmérések. Az
egyes vizsgálatok nagy eltéréseket mutatnak a megkérdezett csoportokat, a vizsgált továbbképzési formákat és
időszakokat, stb. illetően. A részvételi arányra vonatkozó eredmények ennek következtében 20-40% között mozognak.
(vö. pl. Statistik Austria 2004; Schlögl/Schneeberger 2003; Holzer 2004). Megbízható adatot ezért szerintem a
továbbképzésben részt vevő személyek számáról nem lehet közölni.
Az Eurostat által vizsgált ‚élethosszig tartó tanulás‘ strukturális indikátor (vö. Európai Bizottság 2007a) ezért nem nyújt
valóságos képet a részvételi arányokról, kizárólag az időbeli változásokat világítja meg, és részben lehetővé teszi az
egyes országok összehasonlítását. A felmérésben a 25 és 64 év közötti korosztály alap- és továbbképzésben való
részvételét vizsgálták (beleértve pl. az egyetemi tanulmányokat is), a felmérést megelőző négy hét adatai alapján. 2006ban
ez az arány Ausztriában 13,1% volt. Ezzel az ország az uniós átlag3 felett van, és már túllépte a Lisszaboni
Nyilatkozat értelmében 2010-ig elérendő 12,5%-os kvótát. A nők részvételi aránya 14%, ami több mint a férfiaké (12,2%)
(vö. Európai Bizottság 2007b,c). Feltűnő, hogy az 1995 és 2002 közötti időszakban a férfiak aránya volt magasabb, 2003ban
a nemek aránya egyenlő volt, és 2004 óta a nők vannak többségben. Ezen kívül megállapítható, hogy a vizsgált
részvételi arány 2006-ig folyamatosan nőtt.
Kultúrpolitikai stratégiák
A felnőttképzés csupán marginális része az osztrák művelődéspolitikának. Az EU előírásai azonban kötelezik Ausztriát
az egy életen át tartó tanulás koherens stratégiájának kidolgozására, amelyet 2010-ig be is kell vezetni. Az Oktatási,
Művészeti és Kulturális Minisztérium (korábban Művelődési, Tudományos és Kulturális Minisztérium) egy szakértőkből
álló csoportot bízott meg ezzel összefüggésben (vö. Donau-Universität Krems, 2005), amely a következő központi
jelentőségű szempontokat fogalmazta meg:
- az egyes életszakaszokhoz való igazodás (minden korosztály célba vétele)
- a tanulókat kell a középpontba állítani (új tanulási kultúrák és helyszínek)
- Life Long Guidance – élethosszig tartó iránymutatás
- kompetenciairányultság
- az egy életen át tartó tanulási folyamatban való részvétel segítése.
Bár 2006 végéig születtek bizonyos konkrét javaslatok, ezeket még nem ültették át a gyakorlatba és a széles körű, nyílt
eszmecsere hiányát kifogásoló kritika a felnőttképzési intézmények részéről valószínűleg meg is nehezíti ezek esetleges
megvalósítását.
A konkrét állami tevékenységek nagyrészt a munkanélküliek továbbképzésére irányulnak. A további kezdeményezések
többnyire maguktól a felnőttképzési intézményektől indulnak ki, és az állam illetve az érintett tartomány támogatja azokat.
Ilyenek pl. a hálózatosodással, a minőségbiztosítással és a minőségfejlesztéssel kapcsolatos kezdeményezések, vagy a
2007-ben indított továbbképzési akadémia, amely hivatalos tanúsítási rendszerrel járul hozzá a felnőttképzés
professzionálisabbá válásához.
Mag. a Dr. in Daniela HOLZER
A Grazi Karl-Franzens-Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Intézete
Merangasse 70, A-8010 Graz, Ausztria
0043 316 3802607
daniela.holzer@uni-graz.at
22 A FELNŐTTKÉPZÉS LEHETŐSÉGEI AUSZTRIÁBAN