Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ZENETÖRTÉNET <strong>V<strong>II</strong>I</strong>. - BÉCSI KLASSZICIZMUS <strong>II</strong>.<br />
Ezt az időszakot nem könnyű évszámra és hónapra pontosan behatárolni. Marianne von<br />
Martinezt (aki egyébként maga is híres zenész és zeneszerző lett) Haydn 1751 vagy 1752ben<br />
kezdhette tanítani, ez alapján feltehető, hogy Metastasióval töltött évei az 1751–1754<br />
közötti időszakra estek. Porpora 1752 végén, 1753 elején érkezhetett Drezdából Bécsbe,<br />
Haydn pedig már 1753 márciusában találkozhatott vele. Metastasiónak ugyanis ekkor jutott<br />
eszébe, hogy Porporával komponáltassa meg legújabb operaszövegkönyvét. Haydn 1756ban<br />
komponált zenéjének mesterségbeli színvonalát ismerve, 1754 lehetett a legkésőbbi év,<br />
amikor Porporától lehetősége nyílt elsajátítania a zeneszerzés alapjait, valamint az olasz<br />
nyelv és énekstílus ismeretét. Porpora késztethette őt arra, hogy módszeresen dolgozza fel<br />
Fux Gradus ad Parnassumát. Fux munkája mellett nagy jelentőségű lehetett Carl Philipp<br />
Emanuel Bach kompozícióinak a megismerése is.<br />
4. Az első sikerek<br />
Haydn az 1750-es évek elején került kapcsolatba egy Joseph Felix von Kurz nevű színésszel,<br />
aki Kartnertortheater ismert komikusa és impresszáriója volt. Ő kérte fel, hogy komponáljon<br />
neki zenét a Der krumme Teufel című vígjátékhoz. A darabot az 1751–1752-es szezonban<br />
mutatták be, és a következő évadban nagy sikerrel újították fel. A zeneszerzőnek nagy<br />
előrelépést jelentett, hogy bemutatkozhatott a színház világában, és nyilván első színpadi<br />
műve sikere is hozzájárult ahhoz, hogy lassanként sikerült bejutnia a jómódú zenebarátok<br />
körébe.<br />
Zenetanárként eleinte havonta két guldent keresett, ez az 1750-es évek második felében 5<br />
guldenre emelkedett. Ennek köszönhetően másik lakásba költözhetett. Nagy csapás volt<br />
számára, hogy mialatt a Seilerstattén lakott, egy alkalommal betörtek hozzá, és mindenét<br />
elvitték.<br />
Óradíjának megemelkedése mintha társadalmi tekintélyén is javított volna. Ezt jelzi, hogy<br />
miután átnézte néhány zongoradarabjának kottáját, Maria Christine Thun grófnő érdeklődni<br />
kezdett Haydn iránt. Személyesen is találkozni akart vele, majd miután ez megtörtént,<br />
felkérte, hogy adjon neki zongora- és énekórákat. Így a zeneszerző pótolni tudta ellopott<br />
ingóságait.<br />
A Thun család egyébként Gluckkal, később Mozarttal és Beethovennel is kapcsolatban állt, és<br />
valószínűleg a grófnő ismertette meg Haydnt Karl Joseph von Fürnberg báróval, aki<br />
szenvedélyes zenebarát volt. A báró meghívta a fiatal zeneszerzőt Weinzierlben fekvő<br />
kastélyába, s ezt követően gyermekei zenemestereként alkalmazta. Haydn az ő<br />
megrendelésére írta első vonósnégyesét.<br />
MUNKAANYAG<br />
9