Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ZENETÖRTÉNET <strong>V<strong>II</strong>I</strong>. - BÉCSI KLASSZICIZMUS <strong>II</strong>.<br />
11. Barátsága Mozarttal<br />
Haydn 1783-ban vagy 1784-ben találkozhatott először Mozarttal. Nem lehet tudni, hogy<br />
pontosan milyen alkalommal futottak össze Bécsben, elképzelhető, hogy a Tóbiás egyik<br />
előadásán, vagy Mozart valamelyik akadémiáján, esetleg egy kvartett összejövetel során.<br />
Michael Kelly későbbi visszaemlékezése szerint 1784-ben Stephen Stroce kvartettjében<br />
játszott együtt először Haydn, Mozart, Vanhal és Dittersdorf, ezek szerint a két mester itt<br />
ismerkedhetett meg egymással. Egyes kutatók Stroce visszaemlékezését azonban nem<br />
tekintik feltétlenül hitelesnek.<br />
Mozart a következő év januárjában tette közzé Haydnnak ajánlott hat vonósnégyesét „kedves<br />
barátom Haydn és más jó barátaim” ajánlással, majd február 12-én megjelentette az utolsó<br />
három Haydn-kvarttett is. E darabok előadása alkalmával tette azt a megjegyzést az<br />
anekdota szerint Haydn Leopold Mozartnak, hogy az ő fiánál nagyobb zeneszerzőt sem<br />
személyesen, sem hírből nem ismer. Az 1789–1790-es években Mozart elhívta Haydnt a<br />
Così fan tutte próbáira, Haydn pedig vonósnégyes-összejöveteleket szervezett, amelyeken<br />
Mozart bizonyíthatóan részt vett.<br />
A két zeneszerző barátságáról sokat vitáztak a kutatók. A korai életrajzok nem mentesek<br />
egyfajta szentimentális túlzástól, amikor kettőjük viszonyát jellemzik. Ezeket a<br />
megállapításokat jó néhány modern életrajz is átvette. Ma több kutató is szkeptikusan<br />
szemléli Haydn és Mozart barátságát. Ők azt hangsúlyozzák, hogy a fennmaradt adatok<br />
alapján mindössze az valószínűsíthető, hogy 1784–1785, illetve 1789–1790 telén<br />
rendszeres kapcsolatban voltak egymással: együtt zenéltek és Haydn látogatta a Cosi fan<br />
tutte próbáit. Azt azonban a szkeptikusok is elismerik, hogy a két művész kölcsönösen<br />
becsülte egymás munkásságát. Mindketten a másikhoz mérték magukat, és az 1780-as<br />
évektől nem ismertek el más jelentékeny zenei hatást, csak amit egymásra gyakoroltak.<br />
A korszakban szokatlan volt, hogy egy zeneszerző egy másik zeneszerző kollégájának, és<br />
nem valami híres mecénásnak vagy patrónusának ajánlotta műveinek gyűjteményét. Bár<br />
egyes cinikus kutatók több esetben próbáltak rámutatni, hogy Mozart megpróbált<br />
támogatóra találni, de nem járt sikerrel, és végül ezért ajánlotta a kvartetteket kedves<br />
barátjának. Több korabeli anekdota maradt fent, amely szerint Mozart megvédte Haydnt a<br />
bécsi körök intrikáitól. Egy 1787-es levélben (aminek hitelessége egyébként vitatott) Haydn<br />
arról írt Franz Rott impresszáriónak Prágába, hogy tart a nagy Mozarttal való<br />
összehasonlítástól, legalábbis a színpadi zene területén.<br />
18<br />
MUNKAANYAG<br />
Mikor 1792-ben Haydn értesült Mozart haláláról, saját elmondása szerint teljesen magán<br />
kívül volt, majd felajánlotta, hogy ingyen hajlandó tanítványának fogadni Mozart Karl nevű<br />
fiát. Egy alkalommal pedig kijelentette, hogy Mozart jelentősen felülmúlta zenei<br />
teljesítményével. Figyelemre méltó, hogy érzései mennyire mentesek voltak a<br />
féltékenységről, és a termékenységére egyáltalán nem voltak hatással, sőt zenei<br />
önbecsülésének sem ártottak, kivétel talán az opera műfaját. Haydn művészete Mozart<br />
zenéjének a megismerése után sokkal átfogóbb és kifejezőbb lett, Mozart pedig a szerkezeti<br />
felépítés dolgában tanult sokat Haydntól.