Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
Ily módon 1802-től fokozatosan megszűntek napi kötelezettségei a hercegi udvarban,
ennek köszönhetően egészségügyi állapota állandó maradt. Lábát folyamatosan reuma
gyötörte, ennek következtében utolsó éveiben házhoz kötötten élt. Otthona a zenészek és a
zenepártoló főurak zarándokhelye lett, így bár a zeneszerző már nem nagyon mozdult ki,
mégsem volt magányos.
1803-ban még a Megváltó hét szavát is elvezényelte, de aztán egyre inkább házhoz kötötte
betegeskedése. Még azon az ünnepségen sem tudott részt venni, amit hetvenharmadik
születésnapja alkalmából rendeztek. Ezen alkalomból lépett először a nagyközönség elé ifj.
Wolfgang Amadeus Mozart, aki a Haydn tiszteletére komponált és előadott kantáta zenéjét
komponálta. Az eredeti tervek szerint az idős mester mutatta volna be a közönségnek a
fiatal művészt, de gondozói és orvosai jobbnak látták, ha minden izgalomtól megkímélik
Haydnt.
1803-ban Bécs Salvator-éremmel tüntette ki a mestert, majd megválasztották a város
díszpolgárának. A párizsi konzervatórium és a Societé académique des enfants d'Apollon
tiszteletbeli tagjává választotta. A párizsi példát hamarosan a szentpétervári filharmonikusok
is követték. Sok induló, vagy akkor már nagy nevet szerzett művész is felkereste otthonában
az idős zeneszerzőt, többek között Marie Bigot zongoraművésznő, vagy Luigi Cherubini.
1809-ban Napóleon francia császár katonái bevonultak Bécs nyugati külvárosába. Haydn
személyzete és gondozói könyörögtek kenyéradójuknak, hogy költözzenek át a mester
gumpendorfi házába, de az agg zeneszerző nem érzett magában elég erőt ehhez. A város
bombázása alatt még bátorította a körülötte lévőket, de az osztrák csapatok veresége
nagyon lehangolta. Május 26-án a zongorája köré hívatta a személyzetét és eljátszotta nekik
a Gott erhaltét. Másnap már nem tudott kikelni az ágyból. Újabb orvost hívattak, de már ő
sem tudott rajta segíteni, Haydn május 31-én elhunyt.
25. Művei
Haydn egyike volt a legtermékenyebb zeneszerzőknek. Száznégy szimfóniája (egyes források
szerint száznyolc) mellett több mint húsz operát, négy oratóriumot, számos versenyművet,
divertimentókat, kamarazenei kompozíciókat, áriákat, dalokat és több mint háromszáz
népdalfeldolgozást komponált.
MUNKAANYAG
WOLFGANG AMADEUS MOZART
(Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.)
Osztrák muzsikus, zeneszerző. A bécsi klasszikusok egyik vezéralakja, az európai klasszikus
zene történetének egyik legnagyobb alkotója, az egyik legjátszottabb és legismertebb
szerző, aki szinte minden műfajban alkotott a (kamarazenétől a szimfóniákon és
versenyműveken át egészen az egyházi zenéig, ill. az operákig).
33