Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
Szerződtetésének feltételeit korábban megalázónak gondolták a kutatók (Szabolcsi Bence
Zenei lexikonában is arról olvashatunk, hogy „Haydn szolgálatba lépett a szó feudális
értelmében, és lakáj módjára engedelmességgel tartozott a hercegnek”), de ma az az
általános vélekedés, miszerint az lényegesen nem különbözött a hasonló célú, korabeli
dokumentumoktól. A zeneszerző nem szolga, hanem hivatásos, belső alkalmazott volt, évi
400 gulden fizetéssel, ehhez járultak még különböző természetbeni juttatások, valamint
étkezés a tisztviselők asztalánál. Az ő feladata lett a Camer-Musique alkalmazása. Ez
magában foglalta a hangszeres zene mellett az egyházi vokális valamit a színpadi zenét is. A
zenészek fölött tejhatalmat gyakorolt, nemcsak szakmai kérdésekben, hanem a magaviselet
területén is. Beosztottjaival minden bizonnyal jól bánt, ezt támasztja alá, hogy többükkel
személyes jó kapcsolatba került. Zenészei nem egyszer kérték meg, hogy legyen gyermekeik
keresztapja.
5. ábra. Esterházy Miklós József. Martin Knoller festménye
Összességében Haydn elégedett volt több évtizeden át az Esterházy-udvarban folytatott
életével, soha nem keveredett komolyabb konfliktusba kenyéradóival, és elszigeteltségét
éppúgy képes volt a maga javára fordítani, mint a saját zenekar és operatársulat nyújtotta
előnyöket. Egy alkalommal állítólag megjegyezte: „Nem akadt ott senki, aki összezavarjon,
így kénytelen voltam eredeti lenni”.
MUNKAANYAG
Alapjában véve három különféle működési területet bíztak Haydnra. Karmesterként naponta
kellett a zenekarral és az énekesekkel próbákat tartania, valamint előadásokat vezetnie,
ezenkívül neki kellett megírnia zeneszerzőként az előadandó művek nagy részét, végül
hivatalnokként is helyt kellett állnia. Ebben a minőségében könyvtárosként,
hangszertárosként és személyzeti főnökként kellet tevékenykednie.
11