Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

2. Az első fellépések
ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
1761 szeptemberében lépett fel először nyilvánosan a salzburgi egyetem egyik színházi
előadásának résztvevőjeként. Korának családfőihez hasonlóan Leopold nem látott semmi
kivetnivalót abban, hogy fiának kivételes tehetségét közszemlére bocsássa, tehetségét teljes
mértékben kihasználja, a siker és anyagi haszon reményében.
Leopold Mozart gyorsan felismerte, hogy jelentős jövedelemre tehet szert, ha bemutatja a
csodagyermeket Európa udvaraiban. A kis Mozart nagyon jól zongorázott, akár bekötött
szemmel vagy letakart kézzel is, emellett viszonylag jól hegedült. Mozart nővére, Nannerl
szintén tehetségesen zongorázott, ill. hegedült, emiatt gyakran kísérte öccsét a turnék
során. Ezt igazolja az is, hogy Mozart jó néhány hegedű-zongoraszonátát írt saját maga és
nővére számára. Egy anekdota szerint, amikor a kis Wolfgang megbetegedett, apja jobban
aggódott az emiatt kieső bevétel, mint fia egészsége miatt. Elképzelhető, hogy az állandó
utazások és a hideg időjárás hozzájárult egészségének későbbi megromlásához (veséje
végül fölmondta a szolgálatot), ill. korai halálához.
1762 januárjában Leopold Mozart a tehetségesen éneklő és hegedülő Nannerl társaságában
Wolfgangot Münchenbe, majd Passaun és Linzen keresztül Bécsbe vitte: a gyerekek főúri
otthonokban léptek fel, az arisztokraták, többek között a bajor választófejedelem és Mária
Terézia előtt.
1763 januárjától újra Salzburgban éltek. Egy augsburgi újság tudósítása szerint az ekkor hét
éves Wolfgang Amadeus felnőtt módon játszott. Emellett különböző stílusokban rögtönzött;
blattolt, azaz lapról kísért, letakart billentyűzeten egy megadott témához basszust
szerkesztett, és kivételes hallásának is rendszeresen tanúbizonyságát adta.
Visszaemlékezések szerint az igen érzékeny gyermek félt a trombita éles és magas
hangjától, emellett hatalmas szeretetigény jellemezte. Öntudata és büszkesége már ekkor
megmutatkozott: csak olyanok előtt játszott szívesen, akik komolyan vették a zenét.
Leopold első nagyszabású terve szerint a család 1763 nyarán indult el, hogy a „salzburgi
csoda” meghódítsa az akkori Európa két zenei fővárosát, Párizst és Londont. A terveiknek
megfelelően valamennyi útjukba eső, számottevő zenei központot is meglátogattak,
különösen azokat, ahol gazdag adományokra volt kilátás: Münchent, Augsburgot,
Mannheimet, Mainzot, Frankfurtot, Koblenzet, Aachent és Brüsszelt, majd csak ezek után
érkeztek meg Párizsba, ahol öt hónapig maradtak.
MUNKAANYAG
1764 januárjában léptek fel Versailles-ban XV. Lajos előtt. A francia fővárosban születtek
Mozart első nyomtatásban megjelent művei (C-dúr szonáta hegedűre és billentyűs
hangszerre és D-dúr szonáta hegedűre és billentyűs hangszerre, K. 6-7).
35