Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
Az utazás, amelyre ezúttal csak Leopold és Wolfgang mentek el, minden olyan várost
érintett, ahol lehetőségük volt a hangversenyezésre, vagy valamelyik befolyásos arisztokrata
kíváncsi lehetett Mozart játékára. Innsbruck, Verona, Mantova, Cremona után Milánóba
érkeztek, ahol tárgyaltak egy opera megalkotásáról a decemberi karneváli szezon számára.
Mozartnak alkalmasságát néhány ária megírásával kellett bizonyítania, ezek lettek a K. 77,
ill. K. 88.
10. ábra. Mozart Veronában
Milánóból Pármán át Bolognába utaztak, ahol meglátogatták a neves tanárt és
zeneteoretikust, Padre Martinit és találkoztak a legendás kasztrált énekessel, Farinellivel is.
Ezután Rómába utaztak, ahol a Sixtus-kápolnában meghallgatták Gregorio Allegri 9 szólamú
Misereréjét, amelyet nem volt szabad lemásolni, és csak az említett helyszínen hangozhatott
el. Mozart – legalábbis Leopold beszámolója szerint – egyszeri hallás után, emlékezetből
lejegyezte a művet, habár az egy példányban megvolt Martini atya könyvtárában is, ahol
Mozart elvileg láthatta a kottát. Mindazonáltal a csodagyermek bizonyára képes volt a
bonyolult mű hallás utáni lejegyzésére. Rómából Nápolyba utaztak, ahol több operaelőadást
meghallgattak. Innen hazafelé vették az irányt. Menet közben újra megálltak Rómában, ahol
XIV. Kelemen pápa Aranysarkantyú-rendet adományozott Wolfgang Amadeusnak. Bolognába
mentek, ahol megkapta a Milánónak megírandó opera librettóját és szereposztását, majd
rögvest neki is fogott a komponálásának. Az új opera bemutatója 1770. decemberében volt,
s nagy sikert aratott (22 előadást ért meg).
MUNKAANYAG
Mielőtt elhagyták Bolognát, Mozart sikeresen felvételt nyert a nagy múltú és nagy
tiszteletnek örvendő Accademia Filarmonica tagságába.
37