Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
3. Életének háttere
46
13. ábra. Beethoven ifjúkori képe
Beethoven személyes élete problémákkal teli. Fiatalon, már 25 éves kora körül a siketség
első jeleit észleli, amelynek hatására időnként az öngyilkosság gondolatával is foglalkozik. A
századforduló környékén születtek legsötétebb művei, ekkor vált számára világossá, hogy a
halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat. 1819-re teljesen megsüketül.
Képzeljük el, milyen tragédia ez egy zongoraművész – zeneszerző életében! Süketsége
zárkózottá tette, csak társalgási füzeteinek segítségével tudott érintkezni a külvilággal.
Hihetetlen belső hallása volt, csak ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást.
Elérhetetlen (házas vagy arisztokrata) hölgyekhez vonzódott, akiket eszményített (például
Brunswick Josephine). A társadalmi különbségek, az emberek esetleges elítélése gátolta,
sosem házasodott meg. Zenéjében gyakran életének visszhangját vélik felfedezni, ami
győzelemmel véget érő küzdelmekkel tarkított. Életének személyes problémái fölött a
mesterműveinek megalkotásával aratott diadalt.
4. Betegsége, halála
MUNKAANYAG
Beethoven sokat betegeskedett, kiváltképp húszas éveinek közepétől, amikor is komoly
hasfájásoktól kezdett szenvedni.
1826-ban egészségi állapota drasztikusan megromlott. A következő évben bekövetkezett
halálát májbetegségnek tulajdonítják, bár Beethoven halálának idejéből származó hajmintáin
végzett modern kutatások azt mutatják, hogy ólommérgezés is hozzájárulhatott
gyengélkedéseihez és idő előtt bekövetkezett halálához (az ólom szintje több mint 100szorosan
múlta felül a mai embereknél mért szintet).
Beethoven halálának napjáig dolgozott. Befejezetlenül hagyott egy vonósötöst, a X.
szimfónia vázlatait, két kánont, két vonósnégyest és a B-dúr vonósnégyes fináléját.