Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
18. A második londoni utazás<br />
ZENETÖRTÉNET <strong>V<strong>II</strong>I</strong>. - BÉCSI KLASSZICIZMUS <strong>II</strong>.<br />
1793 telén Haydn elhatározta, hogy visszatér Londonba. Ekkoriban Bécs és Kismarton között<br />
ingázott, de egyik város sem vonzotta különösebben. Salomon még nyáron kötött vele új<br />
szerződést, amelynek értelmében hat új szimfóniát kellett Londonban előadnia (ezek voltak<br />
a londoni szimfóniák utolsó hat darabjai). Antal herceg nem ismerte fel teljesen a<br />
zeneszerző géniuszát, és anyagilag is egyre zsugoribb volt vele, s csak hosszas huzavona<br />
után engedte el Haydnt egy második angliai útra.<br />
Haydn 1794. január 19-ére tűzte ki az indulás napját. Ezúttal nem volt mellette Salomon, aki<br />
elkísérte volna, így Johann Elssler lett az útitársa, aki egy, az Esterházyiak szolgálatában álló<br />
kottamásolónak volt a fia, egyúttal Haydn keresztfia is volt.<br />
Az utazásról nem maradt fent a zeneszerzőnek semmiféle személyes beszámolója, és a<br />
korábbi utazáshoz képest a londoni tartózkodásáról is igen kevés információja van a<br />
kutatóknak. Haydn korábban Marianne Genzingernek írt hosszas beszámolókat a vele<br />
történtekről, de ekkor már az asszony nem volt az élők között, így nem volt senki, akivel<br />
Haydn fontosnak tartotta volna megosztani a vele történteket. Naplójába is csak az<br />
érdekesebb eseményeket jegyezte fel. Naplójegyzetei alapján hamar feltűnik, hogy ezúttal<br />
sokkal kritikusabb volt a várossal és művészi életével kapcsolatban.<br />
1794. február 4-én érkezett meg Londonba, és február 10-én került sor első<br />
hangversenyére.<br />
Salomon hangversenyei virtuózok egész sorát vonultatták fel. Haydn naplójában sokat<br />
foglalkozik egy bizonyos Gertrude Mara nevű zenésszel és annak elrontott házasságával,<br />
nem mindig barátságos hangon. Nagyon rokonszenves volt neki Domenico Dragonetti, a<br />
kiváló nagybőgőművész, akivel kapcsolatban megjegyezte, hogy ugyanolyan buzgalommal<br />
gyűjti az opera partitúrákat, mint a marionettfigurákat. Ez nagyon tetszett neki. Igen<br />
szívélyes viszonyt tartott fent William Shield zeneszerzővel is, akivel több napot töltött<br />
Taplowban. Lord Abingdon, egy lelkes zenebarát, egy oratórium megírására akarta felkérni<br />
Haydnt.<br />
Haydn több napot töltött el Bath fürdővárosban, Venanzio Rauzzini, a híres tenorista<br />
vendégszeretetét élvezve, majd Bristolban időzött, aztán visszautazott a fővárosba. Salomon<br />
ekkor közölte vele, hogy nem tudja folytatni hangversenysorozatát. A franciákkal vívott<br />
háború miatt anyagi gondjai adódtak társaságának, ezért nem tudott elsőrangú szólistákat<br />
szerződtetni. Közben megalakult az Opera Concerts nevű zenei csoportosulás, amely<br />
ugyanolyan feltételekkel szerződtette Haydnt, mint korábban Salomon. Így a hegedűművész<br />
felmondása nem okozott kellemetlenséget a zeneszerzőnek.<br />
MUNKAANYAG<br />
19. Búcsú Londontól<br />
Az Opera Concerts hangversenyeit kéthetente rendezték meg a King's Theatre épületében.<br />
Közben Haydn szoros kapcsolatba került a királyi udvarral, csak most mutatták be a Händel<br />
muzsikájáért szenvedélyesen rajongó uralkodónak.<br />
27