Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
A városban a 18. század folyamán immáron sokadszor is éppen szellemi összecsapás volt,
amely ezúttal Christoph Willibald Gluck és Niccolò Piccinni operaszerzők hívei között zajlott.
Leopold papa azt remélte, hogy fia lehet a nevető harmadik, de tévedett. A probléma okát
Wolfgang egyik legfontosabb pártfogója, Grimm báró írta meg Leopoldnak: „a fiú többre
menne Párizsban fele annyi tehetséggel és kétszer annyi ravaszsággal”.
A párizsi út teljes katasztrófával végződött: Mozart édesanyja, talán az utazások
következtében legyengült szervezete lévén megbetegedett és július elején elhunyt. Bár
Mozart írt néhány darabot Párizsban, végül semmilyen lehetősége sem maradt a városban.
Leopold, mivel félt fia önállósági törekvéseitől, hazarendelte azzal, hogy számára talált
szülővárosában egy orgonista-állást. Mozart a hazaúton még találkozott a Weber-családdal,
de szerelme, Aloysia hűvösen fogadta őt, végül 1779 januárjában ért haza szülővárosába.
Hazatérte után kinevezték udvari orgonistának, évi 450 gulden fizetéssel. A következő
években egyházi műveket és szimfóniákat írt, ill. néhány divertimentót és szerenádot.
1780 nyarán kapta meg Mozart a várva várt opera-megrendelést Münchenből. Mivel az
énekesek egy részét korábbról ismerte, komponálását szinte azonnal megkezdte, a mű
végleges formája azonban hosszas munka eredményeként alakult ki. A bemutató 1781
januárjában mérsékelt sikert aratott. Mozart és családja még néhány hónapot Münchenben
töltött (feltehetőleg itt született három zongoraszonáta, köztük magyar címén a
Törökinduló. Márciusban aztán Wolfgangot Bécsbe hívták, ahol a II. József császár
trónralépését kísérő ünnepségeken résztvevő salzburgi hercegérsek kíséretéhez
csatlakozott.
1781-ben Mozart munkaadója, a szigorú Hieronymus Colloredo társaságában Bécsbe ment,
ahol összerúgta vele a port. Ennek ellenére Mozart úgy döntött, hogy itt telepszik le és –
miután felkeltette a helyi arisztokrácia érdeklődését, – itt folytatja karrierjét.
Mozart felnőtt korában a felvilágosodás hatására csatlakozott a szabadkőművesekhez, sőt,
azt is sikerült elérnie, hogy apja is csatlakozzék 1787-ben bekövetkezett halála előtt. Késői
operája, a Varázsfuvola számos szabadkőműves témát és szimbólumot tartalmaz.
Ugyanahhoz a szabadkőműves páholyhoz tartozott, amelyhez Joseph Haydn.
1782. augusztus 4-én apja akarata ellenére elvette feleségül Constanze Webert (1762-
1842); apja végül az esküvő után kényszerűségből beleegyezett a házasságba. Összesen hat
gyermekük született, közülük kettő érte meg a felnőttkort: Carl Thomas Mozart és Franz
Xaver Wolfgang Mozart.
MUNKAANYAG
41