Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ZENETÖRTÉNET <strong>V<strong>II</strong>I</strong>. - BÉCSI KLASSZICIZMUS <strong>II</strong>.<br />
Georg Joseph Werner közben elkészítette végrendeletét, majd még egy utolsó<br />
gáncsoskodásként levelet írt Miklós hercegnek, amelyben azzal vádolta Haydnt, hogy<br />
elhanyagolja a kottatárat, az énekeseket és a hangszereket sem tartja megfelelően rendben.<br />
A herceg ezután dorgáló levelet írt másodkarmesterének, amelyben utasította, hogy több<br />
gondot fordítson a fent említettekre, és készítse el az udvar kottáinak és hangszereinek<br />
katalógusát. A levél záradékában még arra is felhívta a zeneszerző figyelmét, hogy az utóbbi<br />
időben kevesebb gondot fordított a komponálásra. Ezért utasította, hogy buzgóbban lásson<br />
hozzá a zeneszerzéshez, különös tekintettel a barytonra írt darabokra.<br />
A baryton egy régi vonós hangszer, a viola da gambával tartozik egy családba, amelynek<br />
különlegessége, hogy segítségével a játékos önmagát kísérhette egy együttrezgő húrsorozat<br />
pengetésével, miközben a szokásos módon vonóval játszott rajta. Pompakedvelő Miklós<br />
kiváló barytonjátékos volt.<br />
Haydn ezután hozzáfogott a barytontriók sorozatgyártásához, és 1766. január 4-én három<br />
új darabot nyújtott át a hercegnek, aki nem volt hálátlan: 12 dukáttal jutalmazta meg, és<br />
további hat triót rendelt tőle. Még ez év őszén elkészült egy 24 művet tartalmazó kötettel is,<br />
és ezt még további két kötet követte 1768. júliusáig. A barytontriók gyártása ezután<br />
valamelyest visszaesett, de az 1770-es évek közepéig folyamatos maradt. Haydn összesen<br />
126 triót írt barytonra és még jó néhány vegyes darabot. A herceg meg lehetett elégedve a<br />
teljesítménnyel. A több mint kétszáz, a herceg magánhasználatára készült darab többsége<br />
barytonra, csellóra és mélyhegedűre készült.<br />
A barytondarabok komponálása mellett másként is válaszolt kenyéradója dorgálásaira:<br />
elkezdte összeállítani műveinek katalógusát, nyilván ezzel akarta megcáfolni állítólagos<br />
zeneszerzői terméketlenségét. Ez a később Entwurf-Katalognak nevezett dokumentum ma a<br />
legfontosabb támpontja a kutatóknak az 1770-es évek végéig komponált művekről és azok<br />
kronológiájáról.<br />
7. Haydn Eszterházán (ma Fertőd)<br />
1766-ban befejeződtek az fertődi Esterházy-kastély építési munkálatai. 1768-ban elkészült<br />
a színház, egy évvel később pedig a Muzsikaház is (itt voltak elszállásolva a zenészek).<br />
Miklós herceg ettől kezdve szinte minden nyarat itt töltött, sőt, a nyári időszakot egyre<br />
jobban igyekezett kitolni, hogy minél tovább időzhessen a Versailles-i palota mintájára<br />
épített új rezidenciáján. Mivel a zenészek családja Kismartonban élt, ezért olykor nagyon<br />
nehezükre esett kivárni, amíg ismét visszatérhetnek a városba. 1772-ben például tíz<br />
hónaposra duzzasztotta fel a nyári tartózkodást a herceg. Haydnt ez késztette a Búcsú<br />
szimfónia megírására.<br />
MUNKAANYAG<br />
13