Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
ZENETÖRTÉNET <strong>V<strong>II</strong>I</strong>. - BÉCSI KLASSZICIZMUS <strong>II</strong>.<br />
A fertődi kastélyban 1766-tól rendezett operaelőadások idővel az udvari zenei élet<br />
legfontosabb eseményei lettek. Eleinte Haydnnak csak a legfontosabb vendégek érkezésére<br />
kellett operákat komponálnia. 1768-ban La pestratrici című művével felavatták az új<br />
operaházat is.<br />
8. Fellépések Bécsben<br />
Mivel az udvar az 1770-as évek elején már legalább tíz hónapot töltött Eszterházán, Haydn<br />
eladta kismartoni házát. A rövid téli szezont ettől kezdve inkább Bécsben töltötte.<br />
Rendszerint a herceg kíséretében utazott a császárvárosba, ahol 1770-ben előadták von<br />
Sumerau báró bécsi házában Lo Speziale (A patikus) című vígoperáját. De Bécsben zajlott le a<br />
Il ritorno di Tobia (Tóbiás visszatérése) című oratóriumának első két előadása is, egy<br />
jótékonysági hangversenysorozat keretében. A hercegi udvarral kötött munkaszerződése<br />
alapján elvileg kizárólag az Esterházy udvar számára komponálhatott, és darabjait csakis a<br />
hercegi rezidenciákon rendezett előadásokon mutathatta be, Pompakedvelő Miklós úgy<br />
látszik, nem vette szigorúan ezt a kikötést. Ennek köszönhetően Haydn művei hamar<br />
elterjedtek egész Ausztriában.<br />
A zeneszerző első oratóriumának nagy sikere is közrejátszhatott abban, hogy a Das gelehrte<br />
Österreich című kiadvány számára életrajzi vázlatot kértek Haydntól. Ma ez a dokumentum a<br />
legfontosabb forrása a mester fiatalságára és tanulóéveire vonatkozó eseményeknek.<br />
A sikerek ellenére a bécsi közönséget megosztotta Haydn zenéje. Egyesek kifogásolták,<br />
hogy operáiban keverte a komikus és a tragikus elemeket, és hogy általában a komikumra<br />
helyezett nagyobb hangsúlyt. A kritikusok véleménye szerint a zeneszerző nem ismerte az<br />
operakomponálás szabályait. Eleinte <strong>II</strong>. József is hasonló véleménnyel volt Haydnról. Egy<br />
alkalommal állítólag kijelentette, hogy Haydn zenéje számára nem jelent többet egy jó<br />
tréfánál. Az uralkodó hasonló kijelentései nyilván hozzájárultak ahhoz, hogy Haydn nehezen<br />
tudott érvényesülni a császárvárosban.<br />
1776-ban állítólag Bécs számára komponálta a La vera Costanza (Az igazi állhatatosság)<br />
című operáját, de állítólag ahogy betette a lábát a városba, hogy megkezdje a próbákat az<br />
énekesekkel, olyan intrika áradat zúdult rá, hogy attól tartott, még a partitúra elkészítésekor<br />
tervezett személyzetet sem kapja meg. Végül maga döntött a visszalépésről, és átadta a<br />
helyét Pasquale Anfonssinak, aki ugyanazt a szövegkönyvet zenésítette meg. A Haydn<br />
operabemutatójára így csak három évvel később került sor Eszterházán. A hasonló<br />
incidensek arra késztették, hogy belássa az Esterházy-udvarnál viselt tisztsége előnyeit.<br />
MUNKAANYAG<br />
15
Change language