Zenetörténet VIII. - Bécsi klasszicizmus II.

ZENETÖRTÉNET VIII. - BÉCSI KLASSZICIZMUS II.
Nem sokkal Haydn alkalmazása után Esterházy Pál Antal egészségügyi állapota rohamosan
romolni kezdett, és a herceg 1762. március 18-án meghalt. Mivel nem volt gyermeke, öccse,
Miklós vette át az örökségét. Ő még elődénél is lelkesebb zenerajongó volt, aki a korábbinál
is nagyobb terveket dédelgetett udvara felvirágoztatását illetően. Ennek következtében
Miklós herceg már életében megkapta a „der Prachtliebende” („Pompakedvelő”) jelzőt.
Az új herceg igen nagyra becsülte Haydnt és nagylelkűen is bánt vele: fizetését felemelte
200 guldennel, a barytontriók, valamint a sikeres operaprodukciók után külön aranydukáttal
jutalmazta, amikor pedig a mester kismartoni háza két ízben is tűzvész martaléka lett
(1768-ban és 1776-ban), saját költségén állította azt helyre. Zenei ízlése természetesen
befolyással volt arra, hogy Haydn milyen zenei műfajokat művelt.
Az 1760-as évek első felében a zeneszerző főleg hangszeres zenét komponált, elsősorban
szimfóniákat, kizárólag a hercegi udvarban való előadás céljából. Hogy pontosan miként
zajlott a mester és zenekara napi munkája, azt nem lehet biztosan tudni. Egyes
dokumentumok szerint minden nap meg kellett tudakolnia a hercegtől, hogy aznap
szüksége van-e zenei szolgálatra, de más dokumentumok arról számolnak be, hogy
rendszeres akadémiát kellett tartania minden kedden és csütörtökön.
1762–1765 között Miklós herceg Kismartonban tartózkodott. Haydn is itt élt feleségével,
abban a házban, ahol a többi zenész is lakott. 1766-ban közbenjárásával szerződtették
Haydn öccsét, Johann Evangelist, hivatalosan tenoristának, de inkább csak testvére jótékony
támogatását élvezte.
6. Összezörrenések a hercegi udvarral
1765–1766 több szempontból is fordulópont volt a zeneszerző életében. A herceggel egy
időre megromlott a viszonya. 1765 szeptemberében a zenekar egyik fuvolása, Franz Sigl
felgyújtott egy házat. Az Esterházy-levéltárból előkerült levelek közül több is bizonyítja,
hogy Haydn mindig kiállt zenészei mellett és megsegítette őket, ha szorult helyzetbe
kerültek. Valószínűleg ezért ragasztották rá a Haydn papa becenevet. Nem történt ez
másképp Sigl esetében sem.
Ludwig Peter Rahier uradalmi ügyintéző (akivel Haydnnak rendszeresen akadtak
nézeteltérései) a zenész elbocsájtását és börtönbe csukását javasolta. A herceg, miután
tájékoztatták a történtekről, megszidta Haydnt, de a zeneszerző ügyesen védte meg magát.
Sikerült elérnie, hogy ne zárják börtönbe Siglt, csak a zenekarból tegyék ki (később
egyébként újra alkalmazták).
12
MUNKAANYAG