06.05.2013 Views

Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

valószínűségi számításra, az új kor tudományának ezen hatalmas eszközére ad<br />

valamit» <strong>és</strong> inkább hajlandó hinni azt, hogy Acincum reminiscentiáiból k<strong>és</strong>zülhetett<br />

Aczel- <strong>és</strong> Eczelburg neve.<br />

E véleménynyel ellenkezőleg én azt állítom, hogy Aczel-, Eczel- vagy<br />

Eczilburg csakis Attilától kaphatta nevét. Ezt akár mint igazolt történelmi<br />

tényt — legalább mint nagy valószínűséget állítom ide; használom «a tudományunk<br />

ezen hatalmas eszközét», mely nekem is rendelkez<strong>és</strong>emre áll.<br />

Nem-e sokkal valószinűbb, hogy a németek a hunoktól, illetőleg a magyaroktól<br />

vették a hun királyról szóló mondákat mint megfordítva? A hunokkal öt<br />

vagy hat német törzs, ezek közt a hatalmas gót jött az országba <strong>és</strong> Attila halála<br />

után is a dunántúli r<strong>és</strong>zeket sokáig tartotta megszállva; az avarok itt találták a<br />

gepidákat <strong>és</strong> a longobardokat ; a gepidák legyőzetvén, az avarokkal vegyültek<br />

össze. Végre a magyarok idejövetele korában ott voltak a dunántúli német telepek,<br />

<strong>és</strong> a honalapítás kezdetétől fogva elődeink sűrűen érintkeztek a külföldi<br />

németekkel is. írástudó ember pedig nem lévén köztük, nálunk is mint másutt<br />

a hagyomány pótolta a történelmet, ezt pedig a hozzájuk legközelebb álló németek<br />

jegyezték föl <strong>és</strong> elvitték a hírét szülőföldjökre, úgy mint azt hallották elődeiktől<br />

s az Árpádok udvarán.<br />

Azt, hogy Aczel- vagy Eczelburg «Acincóból képződött, nem csak á névnek<br />

nagyon is erőltetett átalakítása miatt, de főképen annálfogva nem hihetjük<br />

el, mivel a Nibelungok csak a XII. században kezdték «megénekelni» Attilát,<br />

Acinco pedig már a VI. század derekán pusztult el végkép : alig képzelhető<br />

tehát, hogy az akkor már jelentéktelenné vált város emléke az itt megfordult<br />

németek utódainál hat század multán is megmaradt volna. De megmaradt igenis<br />

Eczelburg neve, melyet a gótok s a többi németek még Attila korában adtak<br />

volt neki, <strong>és</strong> mely hagyományképen szállott át az utókorra. E hagyomány folytonosságát<br />

nem vonhatja kétségbe senki. Anonymus pedig egy századdal előbb<br />

írta be Gestáiba Eczilburg nevét, mint a legrégiebb Nibelung-monda. Hogyan<br />

mondhatjuk tehát, hogy Eczelt- s Eczil- vagy Eczelburgot a németek csemp<strong>és</strong>zték<br />

be hozzánk? És van-e arra ok, hogy saját legrégibb krónistáink Anonymus,<br />

Kézai <strong>és</strong> Thúróczy tudósításait, kikről föl kell tennünk, hogy a nemzeti hagyománynak<br />

leghívebb őrei voltak, <strong>és</strong> kiknél Attila, Etele, Ethela <strong>és</strong> Eczilburg többszörösen<br />

előfordul, egyszerűen elvessük, csak is a semmiképen nem igazolt gyanúnál<br />

fogva, hogy e mondákat a németek költötték, <strong>és</strong> ezek révén került a<br />

tudósítás a magyar írókhoz ? Azt tartom, hogy ilyen gyanúnak vagy föltev<strong>és</strong>nek<br />

alapja nincsen. Itt a puszta állítás nem használ semmit, ezt be is kell bizonyítani,<br />

çz pedig nem történt.<br />

Németországban, Svájczban <strong>és</strong> Ausztriában körülbelül huszonöt helynév-

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!