Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
valószínűségi számításra, az új kor tudományának ezen hatalmas eszközére ad<br />
valamit» <strong>és</strong> inkább hajlandó hinni azt, hogy Acincum reminiscentiáiból k<strong>és</strong>zülhetett<br />
Aczel- <strong>és</strong> Eczelburg neve.<br />
E véleménynyel ellenkezőleg én azt állítom, hogy Aczel-, Eczel- vagy<br />
Eczilburg csakis Attilától kaphatta nevét. Ezt akár mint igazolt történelmi<br />
tényt — legalább mint nagy valószínűséget állítom ide; használom «a tudományunk<br />
ezen hatalmas eszközét», mely nekem is rendelkez<strong>és</strong>emre áll.<br />
Nem-e sokkal valószinűbb, hogy a németek a hunoktól, illetőleg a magyaroktól<br />
vették a hun királyról szóló mondákat mint megfordítva? A hunokkal öt<br />
vagy hat német törzs, ezek közt a hatalmas gót jött az országba <strong>és</strong> Attila halála<br />
után is a dunántúli r<strong>és</strong>zeket sokáig tartotta megszállva; az avarok itt találták a<br />
gepidákat <strong>és</strong> a longobardokat ; a gepidák legyőzetvén, az avarokkal vegyültek<br />
össze. Végre a magyarok idejövetele korában ott voltak a dunántúli német telepek,<br />
<strong>és</strong> a honalapítás kezdetétől fogva elődeink sűrűen érintkeztek a külföldi<br />
németekkel is. írástudó ember pedig nem lévén köztük, nálunk is mint másutt<br />
a hagyomány pótolta a történelmet, ezt pedig a hozzájuk legközelebb álló németek<br />
jegyezték föl <strong>és</strong> elvitték a hírét szülőföldjökre, úgy mint azt hallották elődeiktől<br />
s az Árpádok udvarán.<br />
Azt, hogy Aczel- vagy Eczelburg «Acincóból képződött, nem csak á névnek<br />
nagyon is erőltetett átalakítása miatt, de főképen annálfogva nem hihetjük<br />
el, mivel a Nibelungok csak a XII. században kezdték «megénekelni» Attilát,<br />
Acinco pedig már a VI. század derekán pusztult el végkép : alig képzelhető<br />
tehát, hogy az akkor már jelentéktelenné vált város emléke az itt megfordult<br />
németek utódainál hat század multán is megmaradt volna. De megmaradt igenis<br />
Eczelburg neve, melyet a gótok s a többi németek még Attila korában adtak<br />
volt neki, <strong>és</strong> mely hagyományképen szállott át az utókorra. E hagyomány folytonosságát<br />
nem vonhatja kétségbe senki. Anonymus pedig egy századdal előbb<br />
írta be Gestáiba Eczilburg nevét, mint a legrégiebb Nibelung-monda. Hogyan<br />
mondhatjuk tehát, hogy Eczelt- s Eczil- vagy Eczelburgot a németek csemp<strong>és</strong>zték<br />
be hozzánk? És van-e arra ok, hogy saját legrégibb krónistáink Anonymus,<br />
Kézai <strong>és</strong> Thúróczy tudósításait, kikről föl kell tennünk, hogy a nemzeti hagyománynak<br />
leghívebb őrei voltak, <strong>és</strong> kiknél Attila, Etele, Ethela <strong>és</strong> Eczilburg többszörösen<br />
előfordul, egyszerűen elvessük, csak is a semmiképen nem igazolt gyanúnál<br />
fogva, hogy e mondákat a németek költötték, <strong>és</strong> ezek révén került a<br />
tudósítás a magyar írókhoz ? Azt tartom, hogy ilyen gyanúnak vagy föltev<strong>és</strong>nek<br />
alapja nincsen. Itt a puszta állítás nem használ semmit, ezt be is kell bizonyítani,<br />
çz pedig nem történt.<br />
Németországban, Svájczban <strong>és</strong> Ausztriában körülbelül huszonöt helynév-