Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
17<br />
dem, hogyan írhatta azt «Régi Pest» czímű, 1873-ban megjelent könyvében,<br />
hogy Pest neve szláv eredetű, hogy e vidéken hajdanta szlávok laktak, <strong>és</strong> a<br />
németeket az alapításban miért r<strong>és</strong>zelteti, csak mellesleg <strong>és</strong> másodsorban, midőn<br />
a történelem a szlávok létéről ezen a tájon nem tud semmit, hanem a németeket<br />
mondja alapítóknak? Rómer Podhradczkyval <strong>és</strong> Anonymussal védekezett.<br />
Nos, ezek hivatkozhatnak legalább kútforrásokra ; hogy ezen kútforrások zavaros<br />
vizet szolgáltatnak, azt ők nem nézték ; Salamon Ferencz nem történeti,<br />
hanem nyelv<strong>és</strong>zeti mozzanatokat hoz föl annak bizonyítására, hogy fővárosunk<br />
nevei eredetéül bátran el lehet fogadni a «voda»-t <strong>és</strong> «pest»-et, <strong>és</strong> a szlávoknak<br />
általában nagy szerepet juttat a főváros hajdani r<strong>és</strong>zeinek <strong>és</strong> az országnak<br />
első megalakulási korát megelőzőleg.<br />
Én eme fejteget<strong>és</strong>ek irányával <strong>és</strong> azokból levont következtet<strong>és</strong>ekkel nem<br />
értek egyet, sőt határozottan tagadom, hogy <strong>Budapest</strong> eredetére nézve bármilyen<br />
rokonságban állana a szláv elemmel.<br />
Először is «Buda» nem szláv, hanem kelta gyökszó, <strong>és</strong> házat, kunyhót vagy<br />
tetőt jelent, belőle lett a német Bude, a szláv buda, a franczia boutique, a magyar<br />
bódé. A Németországban <strong>és</strong> a szlávok lakta terűleteken feles számmal előforduló<br />
helynevek, melyekben e gyökszó előfordul, úgy keletkezhettek, hogy<br />
az első telepítők oda bódékat, kunyhókat raktak, melyek a földbe vájt üregekben,<br />
putrikban <strong>és</strong> barlangokban élő emberek lakásaitól különböztek, <strong>és</strong> e<br />
különbség az azt jelző «bude», «buda» vagy «budi» nevekben nyert kifejez<strong>és</strong>t.<br />
Nos, a mi hajdani <strong>Budán</strong>kban nem ilyen bódék, hanem kőből épült nagy római<br />
épületek állottak, még pedig nagy számmal, mert Aquincum a nagyobb provinciális<br />
városok közé tartozott, <strong>és</strong> bizonyára nem viselte magán egy bódékból<br />
vagy kunyhókból álló telep jellegét, a melytől Buda nevét nyerhette volna. De<br />
az éjszaki szlávok, a csehek, morvák <strong>és</strong> a mi tótjaink Budát Budinnak, a délszlávok<br />
pedig Budimnak nevezték mindig <strong>és</strong> nevezik most is. Van-e itt a «voda»<br />
gyöknek csak árnyéka is?<br />
Az, hogy a «voda» mint <strong>Budán</strong>ak állítólagos hajdani neve, az aquincumi<br />
helyőrség dalmata, tehát szláv eredetű katonáitól származott, mint Schönvisner,<br />
illetőleg Katancsics mondja, merő anachronismus <strong>és</strong> magában véve is képtelenség.<br />
Aquincumban dalmata katonaság nem volt soha; ha lett volna is, miről<br />
azonban a föliratok <strong>és</strong> más emlékek mélyen hallgatnak, az akkori dalmaták nem<br />
voltak szlávok. Ezek csak az V. század vége felé jelentkeznek az Al-Dunánál s<br />
Adria partjain, a hunok seregével jöhettek ide az első szlávok, midőn tehát<br />
Aquincum csillaga míjx rég lehanyatlott. Mivel pedig az aquincumi helyőrség<br />
csapatai közt gyakran olvassuk a Breukok VII. cohorsa nevét, kiknek hazája a<br />
Száván túl, hihetőleg a mai Bosznia <strong>és</strong> Herczegovina volt, Katancsics azonnal<br />
<strong>Budapest</strong> Régiségei, III. . ?