Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

20
országon, a Morva, a Duna és a Vág folyó volt. Miután a morva fejedelem
hatalmába ejté Csehországot, Sziléziának egy részét és az Elbavidéki szláv
törzsöket, a mai Szászország területét, egész Berlinig, méltán nevezhették a
kezében egyesített országokat «Nagy»-Morvaországnak. Hódíthatott volna ő a
Vágón innen is tetszése szerint, volt hozzá elég hatalma, de itt nem volt mit
foglalni és hódítani, mert az ő korában az egész felvidék lakatlan, rengeteg
erdőség vala. Mondhatjuk ezt határozottan, mivel arra, hogy a felvidék felső
Barsmegyétől kezdve egész Máramarosig, a magyarok bejövetele előtt különösen
szlávokkal benépesítve lett volna, sem történelmi, sem hagyományi, sem
végre műemléki adatunk vagy bizonyítékunk nincsen; de van igenis arra, hogy
ez az egész terület akkoriban lakatlan vadon s puszta erdő volt. Ha egy nép,
habár a politikai szervezet legprimitívebb állapotában is : a családi vagy nemzetségi
közösségben, de állandóul lakott egy helyen, és ha ezen nép utódai szakadatlan
nemzedékeken át követték egymást, az itt ma élő szláv népek között
is okvetlenül megmaradt volna egy-egy hírneves család- vagy törzsfőnek, vagy
valamelyik dombra vagy hegyoldalán, hacsak fából is, épített templomnak avagy
középületnek neve s emléke. Ilyenekhez szorosan ragaszkodik a nép sok századon
át, és saját múltját hagyományban és mondákban örökíti meg. De ily emlék
nincs! A szláv apostol: Method székhelye, a magyar éjszaknyugati határhoz
közel, Velehradon, a mai Hradistyen volt, vele együtt sok száz tanítványa buzgólkodott
fajrokonai megtérítésén, de éjszaki megyéinkben sem szláv, sem más
hittérítők nem jártak soha. Kiev nagyhírű Pecserskíji klastromával, Nestor székhelyével,
a magyar határhoz szintén elég közel volt, ez is okvetlenül hittérítőket
küldött volna a Kárpátokon túlra, ha lett volna kit téríteni. De Nestor sem
említi sehol, hogy ide orosz szlávok költöztek, hogy szláv törzsek ott laktak,
vagy hogy ide papokat küldöttek volna. A Tiszát és az abba ömlő többi folyókat
még csak nevökről sem ismeri. Egyetlen fölvidéki megyének sincsen szláv
neve. Biztosra vehetjük ebeknél fogva, hogy a fölvidék csak a\ Árpádok alatt
és a kereszténység fölvétele után, •.. tehát keresztényekkel lett lassankint és száradok
folyamán benépesítve. Oda, hol Bars, Nyitra és Turócz határai összeérnek,
II. Géza németeket telepített, kik 22 népes községben most is ott laknak;
Szepes, Gömör és Abauj megyékben szintén ott vannak még a hajdani
német telepek; Körmöczbánya környéke még Róbert Károly korában mérföldekre
pusztaság vala. Valamennyi fölvidéki városnak megalapítói németek
voltak. Ezen németek a fölvidék legtermékenyebb vidékeire telepíttettek. Hol
voltak akkor a szlávok? talán elkergették őket lakhelyeikről? Ez nem történt,
nem történhetett, hanem az első telepítők németek voltak. Az egyházmegyék
név- és levéltárai arról tanúskodnak, hogy a legrégibb plébániák és templomok