Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
12<br />
Anonymus írja, hogy a magyarok Eczelburgot Bud-várnak nevezték. És<br />
íme itt vagyunk a «Buda» névnél, melynek eredetén marsok tudós <strong>és</strong> nem tudós<br />
ember törte a fejét, de a több rendbéli vélemény közül egyik sem tudta meghódítani<br />
a közvéleményt. Én sem kecsegtetem magamat azzal, hogy ez nekem<br />
fog sikerülni, de midőn az erről vallott nézetemet én is elmondom, reá mutatok<br />
egyúttal a téved<strong>és</strong>ekre, melyek a «Buda» név használata körül előfordultak <strong>és</strong><br />
a történelemben is zavart okoztak.<br />
A főváros mostani területén hajdan három rendbéli <strong>királyi</strong> vár volt, melyek<br />
hol közösnek vett néven, hol pedig külön nevek alatt fordulnak elő az okiratokban<br />
<strong>és</strong> más kútfőkben. Mindenek előtt tehát tisztába kell jönnünk az iránt,<br />
mit értsünk Eczelburg, Buda, Új- vagy Nagy-Buda, <strong>Ó</strong>-Buda, Nagy- vagy Kis-<br />
Pest, Alt-Ofen innen <strong>és</strong> túl a Dunán, Castrum Budense, Novum Castrunr Montis<br />
Pestiensis <strong>és</strong> még más nevek alatt, melyek egymással gyakran fölcseréltettek<br />
<strong>és</strong> eg<strong>és</strong>z a mai napig több téved<strong>és</strong>re adtak alkalmat.<br />
Kezdjük a főváros legrégibb r<strong>és</strong>zén, a mai <strong>Ó</strong>-<strong>Budán</strong>.<br />
<strong>Ó</strong>-Budát hajdanában kizárólag «<strong>Budán</strong>ak» hívták. E név először Szent<br />
Gellért nagyobb legendájában fordul elő, mely a XI. században íratott. Ebben<br />
olvassuk, hogy a Székes-Fehérvárról jövő Gellértet, kinek kíséretében Budi,<br />
Beneta <strong>és</strong> Zonuk nevű comesek valának, <strong>Budán</strong> Endre <strong>és</strong> Leventhe fogadták.<br />
Az első oklevél, mely <strong>Budán</strong> kelt, 1124. évből II. István korából való, ki azt<br />
«Péter a budai egyház (illetőleg káptalan) prépostja által rendelte kiadatni <strong>és</strong><br />
saját pecsétjével megerősíttetni». (Cod. dipl. Fejér II. 80. 1.). A budai nagyhírű<br />
<strong>és</strong> a királyoknál nagy befolyással bírt társas káptalan, melynek prépostjai közül<br />
eg<strong>és</strong>z Zsigmondig tizenketten viselték a kanczellári vagy <strong>királyi</strong> jegyzői tisztet,<br />
elejétől kezdve fennállásáig (Lippai György esztergomi érsek volt az utolsó valóságos<br />
budai prépost 1649-ben) állhatatosan <strong>és</strong> kizárólag budainak nevezte magát,<br />
<strong>és</strong> az általa kiadott számtalan <strong>királyi</strong> rendelet <strong>és</strong> egyéb közokmány mindig<br />
Budáról van keltezve, pedig időközben a Buda név már rég átment volt a<br />
szomszédos más városokra, melyek az ős Buda területétől külön állottak.<br />
És ez okozta azt, hogy az ős <strong>Budán</strong>ak = a mai <strong>Ó</strong>-<strong>Budán</strong>ak történelme a<br />
csak századokkal k<strong>és</strong>őbb keletkezett mai <strong>Budán</strong>ak történelmével vegyült össze,<br />
sőt abban eltűnt. Történetíróink úgyszólván kivétel nélkül nem figyeltek arra,<br />
hogy a mai Buda várában eg<strong>és</strong>z Zsigmondig király nem lakott s udvart nem<br />
tartott. Budát fölcserélik <strong>Ó</strong>-Budával, a mi itt történt, azt a mai <strong>Budán</strong> történtnek<br />
mondják ; az egyik azt írja, hogy ez a mai Buda IV. Béla óta a királyok rendes<br />
lakhelye volt, hogy Róbert Károly alatt kísérlet történt, hogy megszűnjék az<br />
lenni, Katona pedig azt állítja, hogy I, Lajos volt első, ki Visegrádról Budára<br />
tette át udvarát. Mindez nem való; a téved<strong>és</strong> a «Buda» név félremagyarázása-