Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

27
a XII. és ezt követő századokból valók. E részben legtanulságosabb a beszterczebányai
egyházmegyének Hyross kanonok szerkesztése mellett, Ipolyi Arnold
által az 1886. évben kiadott történelmi névtára, melyben minden plébániának
eredete és viszontagságai, oklevéltári idézetekkel igazoltatnak. Bár követnék
példáját más püspökök is! Azt az egyet elhihetjük Anonymusnak, hogy a magyarokkal
több ezer orosz jött be, kik mint úttörők és kalauzok szolgáltak nekik. A nyugati
és éjszaki szlávok beköltözése azonban csak Szent István korában, nagyobb
tömegekben pedig a tatárjárás után vette kezdetét, és a következő századokban
tartott folyvást. A felső megyékben a szerint változik a dialectus, a mint Morva-,
Cseh- vagy Lengyelországból jöttek IV. Béla meghívására az új telepítők. És a
fölvidék szláv helynevei, a Vágtól kezdve egész Erdélyig, az Árpádok korában
beköltözött szláv népektől származnak.
Mindezeket meg kelle írnom, hogy bebizonyítsam, mikép az ország belsejében
az Árpádok korát megelőzött időkben szlávok nem laktak, és hogy ennélfogva
Budapest sem névre, sem pedig származásra nézve legkisebb rokonságban
sincsen;a szláv elemmel, ' - :'
Összefoglalva a mondottakat: a honfoglalás idejében csak Szalavár
és Nyitra" vidékén látunk szlávokat, másutt nem. A Dunán túl német
telepek voltak' elszórva ; 5 Petronelltől Szombathelyig tartózkodtak az avarok.
Safarik vaíósziníínek tartja, ! hogy ezek később a magyarokkal vegyültek
össze. Mi is azt tartjük, hogy a magyarok magukénak ismerték és meghagyták
őket lakhelyeiken; nevök ezentúl nem fordul elő, és innen van, hogy az akkori
német chronisták és más írók, az ayart és a-magyart egynek tartották, valamint
előbb a hunt s az'avart,' mivel a'hunok maradékai is az avarokkal egyesültek volt.
Avarok maradtak á Duna és Tiszaközén is, mivel Nagy Károly, úgy látszik, a
Rábánál íejebb nem üldözte az avarokat ; a Dunát pedig az alföldi sík irányában
nem lépte át. A Tiszántúlt egész Erdélyig gepidák és más apróbb törzsök tárták
megszállva. Hogy Erdélyben hajdan szlávok is laktak, mutatja a sok helynév, mely
tőlük maradt. Valószínű, hogy ezek az avarok és kunok folytonos sanyargatásai elől
menekültek ide Oroszországból, vagy talán a hunoktól szöktek vagy maradtak
el, de aránylag kevesen voltak, mivel a négy vagy öt századdal később bevonult
oláhok között végkép elvesztek.
Végre az alsó Tisza mellékét, a Körösök és a Maros tájait az avarok által
befogadott, a balkániaktól független és önálló bolgárok bírták.
Ezt a képet tárja elénk az igaz, a meg nem hamisított és félre nem magyarázott
történelem.
Az itt közölt adatok elegendők arra, hogy bebizonyítsuk azt, a mit
akartunk; de a kép kiegészítésére a honfoglalás korát megelőzött és azt
4*