Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

midőn a mai Budavárát alig hogy megkezdették volt építeni, tehát sem új sem
nagy még nem lehetett, de sem a magyarok köznyelvén, sem pedig a latin
okiratok így nem nevezték: ezekben a budai vár és város fölépítése után századokon
át csak a Novus Mons Pesthiensis, Cives de Monte Pesthiensi stb. elnevezésekkel
találkozunk. Károly vitéz tehát Ó-Budán lakott; és Új-Budán vagyis
Eczelburgban a «király képében» udvari bíró vagy várispány volt, és mint közel
lakóra bízta reá a király az átellenben lévő szigeti apáczákról való gondoskodást.
Különben Új-Budára és a vele egyértelmű Eczelburgra és Nova-Budára
vissza fogván még térni, szóljunk most a «Buda» név eredetéről.
Kézai Simon tudósítását, ki azt Attilának «Buda» nevű testvérétől származtatja,
nem fogadhatjuk el, mivel Priscus Rhetor, ki Attila családi viszonyait jól
ismerte és ezekről írt is, Attila testvérét nem Budának, hanem Blédának, illetőleg
Blethesnek mondja, arról hogy nevének a városra átruházása életébe került
volna, nem szól semmit, és ámbár a görög írók az idegen neveket nagyon is
elferdítették, még sem tehetjük föl, hogy Priscus Budából Blédát vagy Blethest
faragott volna.
Még kevésbbé fogadhatjuk el a pánszláv koholmányt, melylyel azt akarják
elhitetni, hogy «Buda» a «voda», Pest pedig a hasonnevű ős szláv szóból ered,
mely kemenczét = Ofen jelent, és ennek révén azt következtetik, hogy fővárosunk
mindkét része szláv eredetű. A mióta Budapest múltjáról írni kezdettek
egész a mai napig, ennél nagyobb hóbort napfényre nem került. Ennek szerzője
Katanchich Péter horvát eredetű ferenczrendi szerzetes, ki Mária Terézia
korában előbb budai, azután eszéki gymnasiumi tanár, Schönvisnernek kortársa
és tanítványa volt. Ez az első magyarországi író, — ám vallják a horvátok
magukénak, — a ki nem mindennapi tudományos készültségü irataiban
a leghatározottabb pánszláv irányzatot kezdé követni, mi ethnographiai és
archseologiai munkáinak hasznavehetőségét nagyban csökkenti. Ő Magyarországon
mindenütt a szlávot látja, ezt keresi és azt akarja elhitetni, hogy
föltalálta; közművelődésünket és történelmi emlékeinket szláv eredetűeknek
állítja. Ezen barátjának bemondása után írta Schönvisner az Ó-Budán talált
caldarium és laconicumról 1780-ban írt könyvébe, hogy Budának neve Vodából
ered, ez pedig a rómaiak idejében itt elszállásolva volt dalmata — tehát
úgymond szláv katonaságtól származott. A jó Schönvisner a magyar régészet
megalapítója Katanchich vezetése alatt itt nagyot botlott. De eme botlás az
akkori időben még ártalmatlan volt; megjárta etymologiai curiosumnak, melynek
kortársai hitelt adhattak habozás nélkül ; akkor a nemzetiségi, különösen a
pánszláv láz még csak néhány szobatudós szláv rajongó agyában nyüzsgött : az állami