Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
egyedüli, melyben a magyarok r<strong>és</strong>zt vettek —- nem hozta meg a várt eredményt.<br />
Svatopluk az ütközet elől gondosan kitért, akadt neki egy hatalmas<br />
szövetségese: a hagy szárazság <strong>és</strong> ezt követte inség, minek következtében az<br />
ellene indult nagy hadsereg kénytelen volt élelem hiánya miatt szétoszlani.<br />
Eljutottunk a honfoglalás koráig. Őseink már itt találták Elzeburgot,<br />
a régi Budát <strong>és</strong> Pestet is, nemzetiségi fejteget<strong>és</strong>einkkel tehát úgy az országra,<br />
mint különösen a fővárosra vonatkozólag tovább nem megyünk. Az akkori<br />
ethnographia rövid foglalatja ez : a Kárpátokon innen, melyek szorosain a magyarok<br />
átkeltek, <strong>és</strong> pedig a Vágtól kezdve eg<strong>és</strong>z az erdélyi havasokig, tehát<br />
ezen eg<strong>és</strong>z, akkor rengeteg borította területen még nép nem lakott. E tájon<br />
különösen a szlávoknak még semmi nyoma. Tudjuk, hogy Anonymus tudósítása,<br />
ki azt írja, hogy a magyarok itt szlávokra <strong>és</strong> oláhokra — vlachokra — akadtak,<br />
merő anachronismus, ő a saját korában <strong>és</strong>zlelt állapotokat, az akkori időkre,<br />
tehát körülbelől negyedfélszáz évvel datálta vissza, <strong>és</strong> ezen tudósítása merőben<br />
téves fölfogást <strong>és</strong> nagy zavart honosított meg a magyar történelemben. Más<br />
érdemeire való tekintetből ne kárhoztassuk őt e miatt; a jelenkori pánszláv írók,<br />
nem oly jóhiszeműleg,, mint Anonymus, hanem öntudatos ravaszsággal — mondjuk<br />
inkább : szemtelenséggel — ugyanezt teszik, <strong>és</strong> fájdalom, hitelre találnak a<br />
magyarok közt is! Ha Safarik <strong>és</strong> Palaczky, a szláv történelem eme legnagyobb<br />
hírű íróinak műveit olvassuk, kikre az újabbak úgy hivatkoznak, mint buzgó<br />
keresztény a szentírásra, akkor azt kell hinnünk, hogy az eg<strong>és</strong>z mai Magyaroszág<br />
hajdanában szláv terület volt. A Duna, Tisza, Tátra, Mátra, Pest <strong>és</strong> más helyrajzi<br />
nevekkel úgy dobálóznak, mint gyermek a labdával. Az újabb szláv történetírók,<br />
kik hogy jobban <strong>és</strong> minél szélesebb körben megértessenek, németül<br />
írnak, bebizonyítottnak vélik állításaikat, ha Safarikra vagy Palaczkyra hivatkozhatnak.<br />
Midőn azután utána nézünk, hogy honnan vette a most említett nagy<br />
férfiak közül egyik vagy másik a közleményt, melyet történelmünkre nézve is<br />
fontosnak tartunk, <strong>és</strong> mely az ő czégök alatt már bejárta nemcsak az eg<strong>és</strong>z<br />
szláv világot, hanem a külföldi irodalmat is, a legnagyobb meglepet<strong>és</strong>ünkre azt<br />
veszszük <strong>és</strong>zre, hogy nincs reá semmi történelmi bizonyíték, semmi idézet, a<br />
melylyel pedig, írói tekintélyök föntartása kedvéért, más csekélyebb dolgoknál<br />
nem fukarkodnak; bosszankodva tapasztaljuk, hogy a mit történelmi<br />
valóságnak akarnak elismertetni, az csak az ő nemzetiségi lázban szenvedő<br />
agyukban támadt.<br />
így vagyunk különösen a szlávok régi lakhelyeivel az országban. Palaczkyék<br />
Svatopluknak úgynevezett «birodalmát», ki pedig a német császárnak egyszerű<br />
hűbérese volt, az eg<strong>és</strong>z Dunántúlra <strong>és</strong> a felvidék egy nagy r<strong>és</strong>zére szeretnék<br />
kiterjeszteni, pedig bizonyos, hogy a «Nagy-Morvaország» határa Magyar-<br />
<strong>Budapest</strong> Régiségei. III, ••.•'•..» 4