Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

ságra? A pápa levelében «ad ecclesiam Beatee Marisé de veterí Buda»
tisztán érthető; az nem vonatkozhatik, mint Némethy véli, a mai budai főegyházra,
hanem a szintén Bold. Szűzhöz pzímzett Claríssák templomára, melyet
Erzsébet anyakirályné épített. A pápai levél hitelessége pedig legkisebb kifogás
alá sem eshetik.
Ugyancsak most említett 1882. évi dolgozatomban, a két várra vonatkozólag
ezeket írtam: «...,. épen most ássa Holtzspach téglagyára ama hegyormot
és annak a Duna felé hajló lejtőit, melyeken, véleményem szerint, a
hajdani Etelevára (Eczelburg) állhatott. Ó-Budán ugyanis két vár volt a középkorban,
az egyiket, Etelevárát, a magyarok már itt találták; a másikat, a Nagy
Lajos király oklevelében említett castrumot a budai prépost és káptalan építé,
látszólag a tatárjárás után. Mindkettő egymáshoz közel s úgyszólván egymás
mellett fekszik, a buda-újlaki templom mellett fölmenő szépvölgy-utcza végétől
jobbra . . . Ezen hegyormon most még több rom és leásás látható, melyben az
ott hajdan állott épületek vagy falazat alapjait ismerjük föl. Sok épületkövet,
ezekhez tapadt ragacsot, téglát stb. találtam itt még a napokban ; de épen most
folyvást hordják az alapkőnek és útburkolatnak használt kőanyagot és néhány
hó múlva hiába keressük majd Attila várát».
Megnyugvásomra szolgál, mondhatnom, hogy a kérdésnek tőlem telhető
tanulmányozása után a két vár hollétét illetőleg, most, a tizedik évben sem
írhatok mást. Beteljesedett az is, a mitől féltem : azóta az itt talált épület- és
kőanyagot mind elhordották, de leásták a hegynek is déli oldalát, épen addig a
vonalig, hol a régi, belső várhely magaslata kezdődik ; az egész. hegy tömör
agyag, melyből a völgy hosszában elterülő színekben téglát gyártanak. A magaslat
tetejét, rajta vízszintesen nyugvó kemény kőréteg borítja, mely a régi
várépületek alapját képezte. Az épületek alapozását mutatják az ezen kőréteg
fenekéig leható bevágások, melyekből a kőanyagot már elhordották. Folyó évi
május havában dr. Tőry József szíves közreműködésével a várhely nyugati és
keleti oldaláról fényképeket készíttettem, melyek fametszetei ide mellékeltetnek.
A harmadik kép a várhegy tetejéről kitört terméskő rakások egyikét ábrázolja,
ezek közé vegyült még egynehány, a régi épületből fönmaradt faragott kő is.
E kőrakáson Madarassy Gábor útitársammal együtt elhelyezkedve, nem kevésbbé
fájó érzéssel keseregtem az ádáz sors fölött, mely ős és dicső királyaink eme
kedves és sok szép napokról tanúskodhatott lakhelyét érte, mint Marius
Carthago romjain ! Még egy-két év, talán csak hónap, és örökre el fog pusztulni
maga a hely is, melyen Eczelburg állott valaha.
Hogy a királyok székhelyei közt legelőkelőbb és legjelentékenyebb volt
Eczelburg, vagyis Új-Buda, onnan következtetjük, mivel leggyakrabban fordul
5*