Budapest múltja és a királyi várak Ó-Budán - EPA

40
minoriták temploma nem itt, hanem a mai várszínház helyén állott, mely a
minoriták templomából lett átalakítva. Ki hitte volna, hogy az akadémia történelmi
bizottsága nem nézi meg jobban a dolgot, mielőtt századokra szóló
emléktáblát állít egy épületbe ! Azóta kitűnt, hogy az akkor befalazott emléktáblák
közül több van, mely épen nem áll a maga helyén.
Következett Ó-Budának virágkora az Anjouk alatt. Róbert Károly fölváltva
Visegrádon és Ó-Budán tartózkodott. Képzelhetjük, hogy Zách Feliczián
esete után a királyi család elvágyódott Visegrádról, és több körülmény arra
vall, hogy Ó-Budára tette át lakását, ha nem is állandóul, de Nagy Lajos anyja
tartózkodásául ezt szemelte ki, mert I. Lajos már uralkodása második évében
1343-ban új-budai várát minden jövedelmeivel együtt anyjának adományozta
(Acta Monial. Vei. Bud. 18. es. 3. sz. Ruppnál «Budapest»), és ez magában véve
is elég bizonyíték arra, hogy Ó-Budán két vár volt, mert hisz a káptalan tulajdonát
képező várat, melytől' várnagya bért fizetett és a melyet később becserélt,
nem ajándékozhatta el édes anyjának. Hogy pedig az 13 ç 5-ben végbement cserénél
jóval előbb már az egész királyi udvar itt lakott, azt az idézett okmányokból
értettük meg. Bátran mondhatjuk, hogy I. Lajos, a méltán nagynak nevezett
király korában az ország fővárosa Ó-Buda vala. Új-Buda a káptalantól
nyert birtokkal egyesíttetvén, királyné városának lőn elnevezve és királyi oklevél
által visszanyeré önállóságát és városi szabadságát, melyet Imre királynak az
ó-budai káptalan részére tett adományozása által elvesztett vala. (Wenzel budai
regesták II. 338.). A vallásos anyakirályné, kit fia nagyon tisztelt és szeretett,
szebbnél-szebb templomokat épített, és klastromokat alapított Ó-Budán és
közelében ; a nagy udvartartás és sok idegen befogadása kedvéért a királyi
várak bizonyosan tetemes átalakításon mentek keresztül. És hogy Nagy Lajos
egész haláláig, mely 1382-ben Nagyszombatban következett be, Ó-Budán lakott,
bizonyítja az, hogy anyjának 1380-iki deczember 29-én történt elhunyta után,
a ki végrendeletéhez képest az ó-budai Clarissák templomában lőn eltemetve,
1381-ik évi márczius közepe tájára, Lengyelország egyházi és világi főurait
országgyűlésre Új-Budára hívta össze, kik a nagy távolság daczára, nagy számmal
meg is jelentek. (Wenzel budai regesták II. 392.). Az özvegy királyné, Nagy
Lajos anyja, Eczelburgot = Új-Buda várát menyének, Lajos király nejének, örökül
hagyta 1380 április 6-án kelt végrendeletével. Miután ez is özvegygyé lett,
Mária királyné leányával együtt, megmaradt eddigi székhelyén és a két asszony
Gara Miklós nádor tanácsával élve, ismét kormányozta az országot. A négy
évvel később magyar királyivá koronázott Durazzói Károly, szintén Nagy Lajos
új-budai palotájában vett szállást, és itt ment végbe ama véres dráma, mely az
özvegy királyné és Gara nádor által előkészítve, Forgács Balázs orgyilkos keze