RTEK1973_ocr.pdf

ah01 az Rb a mkzer beM ellenhllba.
A fenti osszefiigg6sb61 az
f g ~
R~ = . U
= urnmax
Mivel az m UmaX fesziiltdgnbl a Zener-
~- (m - k) fesziilt&get a c ponton el kell &ni, a kovetked
t6telt fogalmazhatjuk meg:
Rl + R, =
m Ubemas
- Rb
k Imax
eUen&lh-osSzeg SZhOIhs6. Az R1 -!r RI
ellen6Ubt ~&y kell felosztani, hogy a kdzbend
pont k I,,, ha-hl +pen a felk
Intax 1-x k(1 - k)
1.3 MfiszerskBlaosztis kesd6- 6s
~6~t&m&n~&nak sfifit&
Az esetben, ha Gsszekombinajuk az la.
Rz
m ------ = uz
It1 + RZ
Amikor az Urnma, feszulta5get elhrjiik, a
Imax 6ramnak kell fol~niap tehasmat
Zener-diMa Zener-fesziiltsb&t
swl&lta!3sa:
&= -3
k L ~ax
Az R1 ellentill& Bdke a fenti k6t egyenlet
kiilonbdg6Ml adbdik :
6s lb. &b*n lathat6 bramkiirtjket egy
kapcsolbba - az 10. abra swrint - ekkor
a skcilhak mind az eleje, mind a v@
osszenyomcidik. A skaa ked szakasdnak
6sszenyom&itt a Z1 diMa biztositja.
Ezt egy nagy felbontbk6pe&& szakasz
kijveti. A skala v6gG smkasAt pedig a
Z2 dicida segitdg6vel nyomjuk dsm. Az
h6t':
I,,,
Rz
Ubemax - uz
- - R1
=
+ -- Rz -- - ,
R,+ Rl Rz
R1 + R,2
ah01 Rt = Rb i- R4
R1 = (R1 f R2) - K2 =
oaszenyomb annal edteljesebb, mind
kisebb az R3 ellenhllb Qrtkke.
A fenti harom kifejedsMl kapjuk a hidellentill&-6dkeket
:
- m Ubemax - Uz
-
k Inlax
1.4 Feszii1tsP;g tMrthkm6r6k
(nagy telbont15k6pesdgfi skdlaosztissal
R1 = . ubemax -- - --m! - mUw,a,
1, Uz
Rt
Amikor a m6rendB bemeni, feszultdg Brt6ke
Urn,,-ra nd, a mhzeren Lax, a dibdhn
pedig I, aram folyik. fgy felirhatb:
U~nlarr - R1 (Imar + Jz) =
= (Rb f R2) Imax
rendelkc26 rntiszerek)
~zoknbl a fesziiltdgm6dkn61, amelyekn61
egy megadott fesziilt&gszint pontos
BrtAkQt kell ellendrizni, a miiszerek teljes
m6m5startombybt nenl tudjuk kihasznalni.
A rniiszer leolva8bi lehet6dge pontat-
Isn, mivel a teljes skalahosszhoz Mpest
R2 = Ubemax Uz (1 - m)
-- . . --
Innax (m Ubemsx - UZ)
m Ubema, Rt
m Ubemax - Uz
R3 = R.* m ~bemnx - Uz
Uz + Ra 1, = (Re + R,b) Imax a sdba jov6 m6dsi tartombyhoz tarto- uz
Ebb61 I, eliminal-val 6s az Rl-re, ill.
Rt-R vonatkord k6pletek behelyett,esit6-
&vel:
26 miiszermutatb-kit&% kicainy. Ilyenkor
fesziiits6gf66rtkkrn6r6ket alkalmazunk. A Normais esetben K3 e ~ ~ ol~an e ~ ~
feszdtdg f ~ ~ ~ k olyan ~ b m+zerek, d k nagy Qdkii, hogy minden fovtibbi nblkiil
keskeny feszi,ltgfivot ed=n elhagyhatb. Em61 a kapcsolhal eMnyos,
*
K3 = (m Ubemali-Uz) (1 -k) U a k(k - m) U ~ aLax r
1.2 M(iszerek skailaoszt5sinak sGdMse
a skila kerdeti tartomanyiban
megn,nylijtva mutatnak, a n6vleges fesziilt- bogy tetszGleges Zener-feszdtw dibda
+dkkel a skaa kdzep6n. - amig al-nyabb a Zener-feszult&ge
Pbldakbnt felhozhatb, hogy a 12 V n6v- m Ubemarr-nB1 - alkalmazhatb.
leges feeziiltdg6 savas alrkumul6torok Mint m&r lattd R-Z tagok megfelel6
feszatdg m4dghez 9, . .15 v kijdtt kombin&ibjhval a rn6r6miiszerek skhlrlja
m~6, kljes sk&lahossma s&h&wtt 6 vSos kiilonbiizi, szakaszokra oszthatd. E same-ta*oman,nyli
alkaba- a liaswk osztj188J1ak lPpt6ke a megfelel6
~ & alsi, ~ r&.&i ~ -om&y&n& ~ ~ leg&hzer&bb. k
l'erm6szetesen sok olysn hamkori segi6g8ve1 a sziik&iisszenyom&ba
az lb. lhthti, alkalmazbi teri'ietet talkhatunk, ah01 a nek zne!3fe1e1%n bealithat6- Az If. ab*
&-amkijrt alkalma&&juk. Amig a Zener- megsdott fes~iidt&SZint pontes ek&6t3t n&Y fedt+ fGd*d ka~dish
lev& feszatkg a zener-feszdt* kell reproduk8lni. Iiyen lehet pL a 220
mutatcmk- A mi%zer sk&kbkezdete
&t vm, akkora hmn folyik R~ & R~ V-0s Glbzati fesziiltdg. Ebben az esetben a 21 &Ma Zener-fes~d*vel ,,elblt
k6t sorbakaFlt ellemU&on, hogy a olyan miiszer 6pifxh &lsz&, melynek ndap~nttal" indd. Ezt k6veti egy dsszenyomott
sk&lmsztbu szakasz; melyet Z2
la kiindulb Asze 6sszenyomott lesz. Ha rnB&startom&ya. pl. caak 220 V I&?.
az R1 elIenhUbn ed fesziiltdg el& a
diaa biztosit,. Ezuh egy nagy felbont6kGpe&gii
,,fcibrtkkm6r6" szakasz kovet-
Zener-dibda Zener-fesziiltedg&, akkor az
ellena&on egij feszdtGg (a beme& fe- Fesziilts6g td6rt4kmdro k6selMse kezik. A sktila v6@ szakasztit a Z3 &&a
szd&g tovhbbi n8ve16>;e hlland6 m6r6m~szerek nnllapontjinnk elt~l&sival 8eBiWvel ismQt anyomjuk. V*=-
mad, 6s a sktila ett61 a dszt6l kezdve
normAlis menetb lesz.
Fesziiltdg f&rthkm6rdkb;nt alkalmaz- v6delem biztositrisa.
hatjuk az 1. abra d, e, f kapcsobit. Az e
A teljes kit6r6sre edrt ervbnyes: &bra kapcsolLshr61 nem kivbunk b6ven
tiil a Z4 diMa szerepe a thlterheh elleni
1.5Fordulatszirmm6r6k 6s trek,,encitl
R2 + Rb = Uberuar - UZ
szhlni, rnivel azt mar nkzletesen tkyaltuk.
Unyeg6ben a kapcsolb egy ,,eltolt f68rtt5km6r6k
Imax
b a Zener-fesziiltskg el6&kor pedig
Ubernan = Ue f (Rb f 112) Imar
nullapontd" egyenfesziilt.&grner6. A m6szer
mutat6ja a Zener-feszulte el6Adig
nem ad kit&&&. A miiSzer skakjh a bemen6
fesziitsitg 6s u Zener-feziiltdg kul6nbs6ge
olvashatb le. fgy elbrhet6, hogy
N~~~~ sok esetben okoz gon,jot ford&@&-
& a frekvencia pontes m ~ ~ = .
ugyan, bogy -leFek sedt+vel a
m6;s igen nw pontoeale~v6gezhetd,
d, sajnos az gyakorlatb me&,irnnen
ad6dik a di,jda sziik&ges zener- a fwhunkra Qrdek@len fesziiltdgtartO- fesziilta6ge
mbyt a m6r6sb6l kiiktassuk.
:
tksiik igen kdltdges. Edrt &bzeriibb
olyan mutatbs miiszer alkal ' mely
m--k
uz = LTbemax ----A 9
1-k
6s az ellen&ll&:
1 - ~ 1 )
R, = -- - - IIb.
A d bbra hidkapkd, ,,elfole nullspont~i",
bizonyos fesziiltdghat6rok ko-
&t m6d miiszert mutat. A ka~esolh a
skrila kezcletbt teljesen elnyomja. Amig a
Zener-fesziiltskget nem krjiik el, a Zenerdi6dat
w nagyon llagy R,a ellenallha EPrezenmja.
A tdbbi ellenBllbt t5gy vdaszszuk
meg, hogy a hid ebben a tartornbya
m6End6 n6vleges a kkp6n
egy keskeny savot, edsen megnfijtva
mdat. A gyakorlatban ilyen esetek pl.:
hhlbzsti frekvencia m6-, &pko&mot,or
forddats-&ak mh& stb.
Tudott dolog, hogy a robbanbmotorok
-ximais forge~nyOmatp.kukat csak
egy bizonyos fordulatsz8m-tartomftny
I~%x (1 -k)
Egyidejiileg, rijviddel a vezeban
ki legyen egyenlitve. fgy a jo1 isrnert
hid-kirgyenlitbsi osszefiiggbs 6rv6nyes:
mellett dj&k lee A&*, bogy mindig a
megfeleltj ford&ats&-tartom&Yban jbt6vG
vhlh el6tt 6rv6nyes:
k I