RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Az el6Utb & a spektrum szempontja- hogy a kinkt anus elUjon. Ha a mngaa<br />
b61 a fhkfog alakh rez& jiihet m6g felhsngokat Bell jobban caillapitani, crkkor<br />
sz6ba. Ennek apektnuna :<br />
feliilvkg6 k6riiket alkah~unk, forditott<br />
eaetben alulvcigs &emk&rrel 6rhetiink<br />
&t- Oyakori a r e d elemeket tsrtalmad<br />
korrektomk alkalmsaka. A azih6ges<br />
dtviteli -8% nyiivh a<br />
kialskftand6 bmjpzfn Bs az alapjel spektmndnak<br />
henyadoea adja A karskterisztika<br />
szerkdek folyamatAt az 1.1.0.2.<br />
Tehat itt nuir megtalhtbk a phm &a& Idthstjuk. Adott karakten'aztihit<br />
komponensek is. A hangszlnek kialakitb produkQ6 &ramkBr tervezeSe bonyQlult<br />
~zempontjW1 ideAhmk mondhatjuk a feledat, motematikai appmitdt a hhl6jelalakot,<br />
az elWlitb viewnt Enyegeeen i&&nt&a -isjts. A kMbbi fejezenehfizkesebb,<br />
mint a dgyaz6gjeh61. tek sol.bn egyes specUis eaetekre k6zeIft6<br />
A nesziigjel kialakitbtihoz s&k&w eljhbokat mutatunk be.<br />
kapcsolgat& azabadonfut6 k6tdbpoth<br />
billen6kiir vegzi Rinlalrnlt wkb szerint<br />
az elUtani kiht hangkrjedelem feld<br />
oktavjdban re+ 12 oszcilhitor kimen6- Mint 1Atni fogjuk, a ~egiszterek felhangjeleinek<br />
ism6telt frekvenciafele~vel61- mr8 gpkrm vAlhkoz6 spektlftj&<br />
el6 az alaphangokat (1.1.0.1. &a}. mvonalakat tartalmaz (pl. hegedd,<br />
fgy csek 12 stabil oszcill$torra van sdik- trombita). E& a sdr6kBrnek hullbms<br />
a8giink, a Wbbi hang rezg&&ait a fo- Atviteli kamkterisztikBt kellene produkhlgeaker6kszeriien<br />
mGk6dd oszt68ramkiiriik nis (W 1.1.0.2. ah). Aa ilyen atvi*<br />
&krone az elapgemdtomkhoz. Az firggv8nytprod~~origen bonyooszt6shoz<br />
triggerelt k&&hpoth 1irkunk6- Wt. Nem bes- d, hogynem6rdenw<br />
riiket, vagy szinkronozhat6 szsbadonfut6 a hangspektrumot ilyen fmomszerkezethmultiviirStorokat<br />
hasznhak. A fik&z- ben is utbozni. Ugyanis ekkor a &Ah<br />
jel esdn az elv h46, a gyakorbti kivi- miden hmgj&ha kiil6n szMkor kellene.<br />
tel apmban blocking-o%~tomkkal t6r- Lithat6 tehAt, hogy a & mckbzer el@<br />
ti!nik.<br />
duma kiizelit6st jelent. Anna kevlstx5 ad<br />
Ha az emlitett elapjelek feIhangso6t 6s j6 eredmbnyt, midl difkwnci&abb az<br />
a korSbbsn kiiz6lt hangspektm-felv6- imiMt hang apektruma. J61 uthozhatbk<br />
teleket egymb mew helyezziik, lAthat6, a fuvob, a princi@k haagjai, mk kemik6nt<br />
kell korrig6hi az alapjelet 8hhoz. v&W a tmmbita Bs a he@&& N+zi5g-<br />
jellel kieWt6 klaridthang& 6- el,<br />
de egy<al& nem elekithat6 ki vonQ-<br />
karakter.<br />
Az elj- mGk nagy fbgyat6koss8ge<br />
sz akuaztikai hangkevemd& h&ya Min-<br />
den karakter egyetlen fomtsMl shl, igy<br />
elmarad a sip"^ own& monnmentBlis<br />
t6rhangz8sa.<br />
E pont alatt olyen pmMBdkra vilegitok<br />
d, amelyek a sziui, m6dszer elv6b61<br />
ad6dnak. Az bramk6ri &zletpmbl6m&r61<br />
kWbb am5lok.<br />
A 1egjelentBaebb kWBs a hangshk<br />
az eg&z hangtartom&yb.<br />
Ez anah5g a sip orgodk rnuthlbhak<br />
uqsdntetBdre inhyu16 elj~irhokkal.<br />
Egyrht az alapjelek spektnunkt, azaz<br />
ahkj4t kell egyformh Wtani minden<br />
alaphangdl, mbdszt a szives haat<br />
kell kieggenlsteni. Az ela6 problfima megoldha<br />
iinkht ad&lik. A mBsodik neh6dg<br />
t6kQetes megddasa az lenne, ha minden<br />
hanghoz kiiliin sz&&et k&dtenBnk.<br />
Ugyanis ah- magasodik az slaphang,<br />
6gy dltozik az egyes felhangok reqt%z& . .<br />
ma, azaz a sz5r8kiir atviteli *khja<br />
&sz mtis korrekcibt hajt ~&re egy<br />
magasabb hangon, mint egy mfilyebben.<br />
Em1 m e t 6 az, hogy a s&kek<br />
terveddn61 nem vessziik figyelembe<br />
az e W t d spektrum finomkezetBt.<br />
Ha az egitsz hangterjedelemre egy<br />
s-torn& alkalmazunk, mind a hang-
Change language