RTEK1973_ocr.pdf

d b himtkozva fehtir fhy eae6n mind- Mivel a szinkWnbe8gi jelek a vaksikha
--
egyik kamera b m m B jele egyforma, a eanek, ninos dhpd&k, ,fgy- y eRd6
feMr fhyt helyetteait.6 hbroan alapezin
~ j a dAz r el- .
fLhybnm pedig Iciilihweik, rven* terjedt & TV-rm&zen=k a h&om
30:59:11. A srhm JmmerHk kij6d jd&t @et - a -elet b a k8t 6-
is ilyen &yban kell teW ikmepzni, Mw jdef - fi@',&,
mivel a fBoy&mmk b a ezineggiitthathk csatorntikbaa tovBbbitj& A vikgodg-
(amit a kamere dr) k6ziitt egyenea az jel vagy f&yedgjel a tulnjdonk6ppeni
fekete-feu tv-jel az h Y w a t o ~ ,
A szines tv-feM ksmedinak ~pekt- a ~ ~ b & a -ban g j ~
rglis 6dkenydge tehat ehrileg megfelel keriilnek tov&b&kra A szinaw~rtua
-
mindket -. ben (a k6t a 1-for -rrv(A) ; gviil) ;- &(A) eeja, tord&a stb. a ' ndott k8p vik-
%Pwk-~r
f e ~ & p b c % & A "&at ~ ~ n e m b e f d ~ j a ( H . , ~ ~
~m6:vsnegyismartseiniink, W B s a W f o M - zikvzklel;Fik-~vekdynekmindhajromImmponenae~
a z ~ s z f n v e k t o n r ~ 6 ~
azRq&Bvkyben.-
aikonmarad.)Ezaz6lfancad~
mgh&&ell ' ithstjukazalspszinek spektrukhak egy&t 4- k elm A -el ilyen &on ~~
tdmylqp neeys6g6t is e
kaaedm, nub rtk6t viaezsverik nub zajvBdekne mind azines vBteIn61, mind
ixamzfdi6hoe AC& fBnyhma:
kernera fel6. A hrjhgoa s&ke~& giir- szfnes ad& fekete-fdt& ~~1 igen
b8keleLjaafixikaiRQBrendslrecy- m j e k W , ~egjyzziik: hogy
felt46 giirbBihez haeonlit. A karaktenszta- ~ b a a a z ~
k&cmd~ittievsanega*iv~ezt CSaLkiid~~ywakepesSnoofizilcailag
nem lehet msgveMblitani, edrt linearit&, ill. a gjufmgkorrekci6 miatt.
= 680 (03 -033 + 0 $3 1 -O,71 + a negefiv seskaegt e,Ihegyj8k 68 ennek A szhkiil6nbseg1 6mmteviiket rLgy
+ 0,5 -0.08) lumen
megfelel6en a pozitiv szaksszokat mMo- aillitjak eel, hogy a felvedkall~ergk Bltd
sit*, hogy a bekhUrez6 szintorzitire ~d@tatott UG b UB, ,,v~T&'',
A xkbjelben led &wmg tog-ainak egy- rnin6l kisebb legyen.
,&ld"& ,,ki5kW jelekbB1 eWUitjtik az Up
mbhoz v 6 &ya a hhm alapszin A ' '&t elv6gezhetdnk XYZ -kt, msjd k+dk. AZ UR - Uy
f h n w e y a Ez az &y kb. rendazmben is, ah01 a feldteli sddi- & UB-U~~~jeleket(moat& 30% - 59% - 11%. Ennekigmerete-
-tiu fil2); 3A); @) *
lekMvt5 bszi a koordinbta-tdd letdnek (a .,kiiApE6" kamere r6gtih
ci6 kiddw, amelyet ez aw%&bfm fekete-feMr jelet smlghltstne). Az Xm ren* inderew elhagy& b WUsdnmk
meg (11.). A fenti anhy a rdtdik szfn ' ' kazaze1&1ye,hogyafelv8tel
pOnRGBj&l&dE4dr&
aorban, ez y' koordidtbBl sze~epel, elvileg is szinhelyes, mivel a *- - . A szin teW igy egy tijabb koordinRtaamely
a fBnydranmd &goa
k&knsl nincs negativ sdmaza. deonban
rendszerben is megadhath,
- -
a hdrom bzeezt
a &mrt m&pm -, mi- tevbje aC; R -c& B -c-rokvel
az E~JGVBV jeleknsg ezekMl a jelek- kal fejezhet6 ki. A azint ez a W m koordiha1
vslb Irinlnldt$ss nagy jeGj viswny nAta is teljeam tnyht&mza, az els6
romkhd jk, 6s a Skarakie&&d& M v d a fthy vdapd&t, a m a
kialakih is neMz. Az RGB-be val6 kettd a a&edg& hatbzza mag. Mid
vkmdakit8a t e l t B ~ i i l mid ~ , ebben a mmdsarben a C inbydm maht.6
a tv-vevb Wpcaijve ezekkel a azinekkel i#lszeteva a d&dggal anhyos, Gbbdo@zik.
A Mhkbtiz6 rendszerb szinek nyire Y; R-Y 6s B-Y jelekrdl besslkoordidta-tmnazfomuici6ia
elektromas nek.
tBm viszont mindig eggrszerii; mind- A br8k kimene6 lev6 jelekb61 a
egy bszead6 mtitrix-hrnkiir sziigstsges
t% a 0zidd6nW j&et
m e t r i x - ~ k6pezii ~ l A htrix terve-k
alapjaul - mint m& megbedltiik
- a (11.) 6sszefUggBs mMik
~ t h i f t u k , a ~ h y k i k w ~
mra szo&pU, annely azt fejezi ki, hogy a
ssadg88 hemm f60y4-D &ye 300&- A szines tv-rendszerek a fekete-f&& feMr fhy kikeve~Shez d&kges v&&,
69OA - 11 %. Ez utcibbi sdmoknak igen televkkivd vahi 6eazef-t \189. biztosit- Ad b k6k alapseinek f6nyb-&ye
nqy jelwtildge vsn, mivel a hiaxn j6k, hogy kiil6n viazik Bt a vil@d&&t,
30% -59% - 1l04,,. A A ~ (ha a l
(Rv; Gv; Bv) sefn~D.smerskimenG jest is 6s kiil6n a Seinedgm jelled jeleket. y-korrekci6t61 dtekintiink) :
ilyen admyban kell iimwegezni, hogy Ez a BzfntBrben gondolkozva annyit jefekete-fe%r
jet& @junk -nem a Hz4es bt, hogy a sziavektart felbantjuk egg
k6pm&Gn, mivel oa Up = UG = ITB ese- 6 fek szin inin* mutet6 kompot&
BU el5 a feh& fhy, henem a dgos- n-, tovbbb& kc% &ik komponensre,
kbU&Wbe A szlnes televizkk amelyek az XZ vakdkban helyeAedmk
rendsPsRLogyanisnema~~ a.szww~rwjelek.
~modul~megfelelBjeieket,be- A Bzfn teMt igy a k6vetkdk6ppen irhet6
nemavil@dgj&tbk6t~ fd:
jelct tovtibbitenak. Ez a b8n#n adat is tel- rF = c'G + s7S
jeaen meghatBnteeo e sefnt. A vi&a&gjel
megegyezik a fekete-feh& TV--1,
ahols'3 a k6t ai4dc-w jel dje,
erre a kompaCit& mistt ven BziikeBg;
amely szint& a vddkba esk Mivel enfekete-fe*
k&zWkke4 is &zhetiink szfnek
nines Y ir&+ kompommse, ae eMzd
nea m-, szk k&miiiekkel is fekeie-
6al3zefi&g& BWtBsBwl:
f* m&mt - fekete-faren. A szin- fIF= c' (0,31%+ 0,316Yf 0,3742)+ A kiil6nW jekkMl d az UR -.Uy
kiil6nbdgi jeleket vimmt
+ B'S= X'X + y ~ Z% + b UB - UY jelet visseiik &t (elvben rmndh,
kbb sHdkm6gpl vihetjiik 6t. az Y ir&nyci e@ittbst& egyediM&b6l egy, melyik kettdt, de zajvismmyok miatt
MhtmArafkikaiRGBrendazerfajia- fbt$atci, hgy y' = 0,815 C' = ht.-c', igy -lLz Uyvd&pd&21Ml b
no8 whkeve&i &irh&r&l emlitet4d.c. a wgyis ha a szint az elBbbiek azermt a k6t azinkiil6nbs6gjelb61 e vev6 demstrix
ismertetett ,,elap&neW' dllitjuk ei6, kamk6re ez eredeti UR; UG I% U, jelet
a & dhgodga a f* sfspdn meny-
e&Wtja, mid
'z&&&m -adrrt&, - csupen &zkm&6- nyi&&d, moddj4vd leaz &pa. Az 0% = (UP - b) + UY
sz6nsok vannak, dyek a vilh@t.bfosdor- .,ulapzhek" jelen eaetben a fe& &el UB = (UB - Uy) + Uy
rendseerben kiimetlentil nem hai&vznak ar6nyos d&odg, veLamint ae S Mt UG = -0,51 (UB - Ux) -
meg v+%gwdgMket. Az ott kiimlt +I- komponexwe, a sZinkiil&h&gi jelek. - 0,ls (UB - UY) + Uy
102
szQ ~~ - ~