RTEK1973_ocr.pdf

- a szelektd~l oaszehssonlithat6
tulajdon~At felbont6ke'pessdgnek nevezziik.
Anna jobb egy panorha berendezb,
mine1 kisebb, egymtis ut&n
kovetkez6 frekvencia-intervallumok
kozti jeleket tud megkiilonbaztetni.
A felbontdkdpessdg szoros osszefuggesben
van a panorBma berendezb
koz6pfrekvencih - utols6, legkisebb
frekvenciBiG - scivazdlessda6vel. b az
v .
elektronikk hangolht v6gz6 - leg-
tiibbszor linetiris fihkziel vBltoz~va1.
mhktippen a siiprdsi.sebedggel. A
sopresi s ebdg egy meghattirozott id6
alatt bekovetkez6 frekvenciavtiltoz&-
sa1 adhat6 rneg :
vs = df
tit
A 7. &ran Lithat6 egy linehis fiiresz-
jel altal 16trehozott frekvenciav&lto-
zb, mely - felthtelezve, hogy az
elektronikusan hang016 szerv is line&-
ris hangolkt val6sit rneg - linetiris
jellegii. A frekvenciav4ltoztis a fiir6sz-
jel indulbkor kezdbdik, 6s annak fel-
futbi szakeszhak v6g6n sziinik meg.
Nos, az el6bbiekben emlitett sepr6si
sebess6g akkor nagyobb. ha a Tf =
= Tz - TI id8 kisebb, vagy pedig a
Af nagyobb, igy kiizelitben, linehris
fifiw6szjelet felt6telezve :
Ha nem IineLis a fkBszje1, hanem
a 8. cibm szerinti integrB1t jellegii, ak-
kor a sopr6si sebess6g nem Blland6 az
fvez
fl
f2
egbz fGreszjel alatt, hanem a felfutsisi
id6 v6ge fel6 novekszik. Az ilyen
fCzreszjelet fel szoktsk n&a heszntilni
arra, hogy az elektmnikus hangol6-
egydg non-linearitAs8t kompedjsk
vele. Egy ilyen kompenzAffii lehetbe8-
get mutat a 9. cibra. A hang016 elem
egy varaktor, mely l athah a maga-
sabb z8r6fesziil~g tartomBiny&ban
mar kbbb frekvencia-vdtoztatsst
hoz letre. Ha a fh-&zjelet lLgy fod-
juk, hogy a feifuttis utols6 szak88~6ban
nagyobb legyen a differenciui mcre-
dek&e, akkor az ereddny a szagga-
tott vonal szerinti, kozel linetiris frek-
venciamenet lesz.
Emek r6szletezese tlilhaladna jelen-
legi celunkat, igy csak a teljedg ked-
vGrt emlitjiik rneg ezt a lehet6dget.
Mi, amathr gyakorlatban linehris
fiir6szjellel 6s a lehetd leglinehrisabb
frekvenciamenetii hangol6szervvel
igyeksziink berendezeseinket megvalb-
sitani.
TehBt a panortima vevbt (vagy
adaptert) elektronikusan bizonyos
qyorsasaggul hangoljnk. Ha ez a han-
koltisi (jelen esetben sop&si) scbess6g
kicsz, akkor a felbontbk6pedghez
szukseqes kis shvsz6ledgii szGr6,
mely a panorha egyseg demoduLi-
I,ora elbtt van, kell6 idhe1 rendelkexik
ahhoz, hogy a kikevert KF-jel hath-
sBra az a 10. &bra a) esethnek megfele-
l6en az Btviteli gGrb6nek megfelel6 vtil-
tozb feszults6get adja ki, mig a ,,ve-
vht" tithangaljuk egy Bllombon. Ha a
sepresi sebesseg gyors, akkor nem lesz
iclejp a szkb koreinek a teljes amplitti-
tldval torMn6 berezgbshez, ugyanak-
kor meg akkor is rezeg - ssillapodo
jelleggel - a szhb rezg6kore, arnikor
mBr Btsepertiink a vett tillomtison. Ez
a berezghsi k6sds 6s az ul6csengds amdl
nagyobb, mine1 nagyobb seprbi sebes-
&get alkalrnazunk. Az amplit6d6 is a
sebesdg niivel6&vel cmkken a 10.
abra b), c) 6s d) p6ldhjBnak megfele-
lben.
Ztt, a mar regen iqrnert analogiara
szeretn6k hivatkozni. Ha egy lend-
ker6k nagyon gyors lendit6st kap, ak-
kor vagy egytiltalsn rneg sem indul,
vagy pedig csak kis sebess6ggel 6s
indulbi k6sdssel fog rnegindulni. A
rnegdlb sem tiirt6nik mvid id6 alatt.
A panorb herendezhtil a t61
nagy seprCi s ebdg harem jellegze-
tes hibat okoz :
a) Az Bbrholt Bllom& a panortima
frekvencis skBlSjSn a siiprtki
irhyban kid e#olva, teh4t nem
a valddi helyh 1Sithatb.
b) ott is jelet mutat, ah1 egykbke'nt
cillo4n6s nincs, mert a szGrg ut6-
csengh csillapod6 lengdseket ad
(10. Bbra c).
C) a vett iel nem a t,erer6ss6~6nek
Vizsgdljuk meg, milyen iisszefiigg6s
segiMg6vel tudjuk megalapihi az
optimalis seprbi sebdghez tartozd
fEir6szjel-ism6tl6dbi id&.
Azt az id&, melyet a dvsziir6 Btvi-
teli s4vj6n beluli gerjesztxke biztosi-
tunk, benltart6zkodcisi &ek nevezziik.
Adott sepr6si sebdg eseGn ennyi
ideig kap rezonancia-frekvenciSjBinak
megfelel6 gerjesztest a rezgbkor. Adott
stivsz6ldg6 szh-8 pedig a s8vsz61es-
s6g6nek meg.felelA frekvenciasort .