08.06.2013 Views

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

3. abra<br />

sok sug$rzhshnak elnyomhsPa kiilb mhgneses hullbmok helyett a. szer- tasok eltfinnek 6s a frekvencia-megn6s<br />

gondot kell fordftani. Az ipari szhban fbleg induktiv vagy kapa- hatbz6 rezgbkiir kapacithait a<br />

frekvencifi masik ldnyeges adata a citiv &am folyik, igy a terheldsnek cs& 6s sz6rt kapacithok mellett a<br />

frekvenciastabiliths, vagyis hogy mi- Utsz6lagos teljesitmdnyfelvdtele is szerszhm dtal kdpviselt kondenzhtor<br />

lyen szdles az a dv, amelyet a gene- van. Ezen Utsz6lagos teljesftmeny adja. Ez utdbbi nagysitgrendekkel<br />

fitor frekvencihja barmilyen k6riil- edken fiigg a szerszh mdretdtbl 6s nagyobb lehet, mint az elbbbiek ds<br />

mdnyek k6z6tt elfoglahat. Ennek az anyagi ftlland6kt61. Az $ram elvi- vdtoz4sai nagy mdrtdkben befolyhmeghatirrozhshnhl<br />

a harmonikusok leg a szerszhmban zhcMik ugyan, soljhk az oszcillhtor frekvencihjht.<br />

elhelyezkeddsdvel is szholunk, 6s de a gyakorlatban a hozzitvezetdsek A ,,cM oszthbu mifkodds velejfir&<br />

azt kell figyelembe venni, how a ma- sugbdsa b egydb sz6rhsok k6vd- ja a n w harmonikus-tartalom.<br />

gasabb harmonikusok vhndorlhsa ne keztdben elektromhgneses hullhok alacsony ~-ju anSdkifrben a harmo-<br />

6 je el a vkdendb frekvenciasiwok keletkeznek. nikusok tekintdlyes teljesitmdnnyel<br />

hathiit. Ilyenkor az alapfrekven- rAz al8bbWan megismerkediink vannak jelen ds a szoros csatolhs k+<br />

cia tdrBse a megfelelb harmonikus azokkal a probldmhkkal, amelyek a vetkeztdben kijutnak a sze-szdmra<br />

sorszihmal va16 osz~ssal kaphat6 nagyfrekvencihs genersltoroknlll ke- is. A terhelb kapaciths vatozik a<br />

6s igen szigoni drtdk ad6dik (3. Bbra). letkeznek, kiiliin6s tekintettel a kiiliinbozb .rnunkadarabok eset6n.<br />

A frekvencia megvhltozhdt uzem vkran maan~ag-he esz- Egy szeraabm kapacithsa is vdtok6zben<br />

folyamatosan ke11 figyehi a berendezdsekree. Az Oszcil~tor zik a hegesztds folyamhn, me* a lhstabilitas-vizsghlat<br />

alkaldval, hogy ka~csolhsa a jbl ismert ka~acitfv gyu16 PVC-be belesiillyed az elektr6a<br />

kiil6nfdle tdnyezdk hathdt egyiit- hbompont ka~csolhs, ahol a rezgb- da 6s igy a thvolshg csakkenkse miatt<br />

tesen erzdkeljiik. Erre a cdlra legal- kori ka~acithst a cs&L ds szereldsi ka- a szerszhm kapacithsa kb. megkhtsze-<br />

kalrnasabb egy megfelelben szdles pacithsok adjfi. A kimenb k6r teker- rezbdik. Ezdrt az ilyen generhtorok<br />

dvd f A f-ben hitelesitett frekven- C* SZorOsan csatolva induktiven mifktiddsi frekvencihj&61 nem besz61-<br />

cia-diszkriminhtor lehet. A frek- ka~cso16dik an6dkorh6z ds a szer- hetiink, mivel az szkles hatPok k6-<br />

vencia megv4ltozhht eelsBsorban a szam kihangO1hw a #rhelknek zott vhltozik. Ennek az hltalhnosan<br />

munkahramkiir terheldse (a genera- a cdh6z va16 illesztese a swos Cc haszndt elrendezdsnek az elbnye az<br />

tor terheldse) 6s a hA16zati fesziiltdg k0ndenzatorra1 vBgezhetb (*. egyszerddg. HhtrBnya, hogy a za-<br />

megvitltozhsa okozza. A drdek6ben a munkapont varkovetelmknyeket messzemenben<br />

A Magyar Posts jelenleg 13,56 nC" OszthlJ% az elbfesziiltJg Rr nem eldati ki 6s nagyobb szerszh-<br />

MHZ, 27,12 MHZ 6s 40,68 MHZ<br />

ellenitllitson keletkezik az Mfo1y6 mkretek esetdn a fent leirt illesztdsi<br />

frekvenciakat irja elb, a frekvenciarhcShram<br />

eljPhs m&r nem szolghltat elegendb<br />

stabidit& & 1%-nh1 rosszabb nem teljesitmdnyt a munkafolyamathoz.<br />

lehet.<br />

Az ilyen kivitelif genertitor jellegk<br />

zetessdge, hogy ,,vdgigs6pri" a frek-<br />

/?<br />

venciaavot kb. 20 MHz-es tarto-<br />

Nagyfrekveneibs genersltomk<br />

mhnyban.<br />

jenegzetes zavd tulajdonSagai<br />

MBg egy jelensdget kell megemlfteni,<br />

amely elbfordulhat az oszcillP<br />

Az ipari cdlokat szolgAl6 rhdi6-<br />

tor hramk6rokben. A rezgdkor rovidfrekvencihs<br />

genedtorok a rAdi6ad6k<br />

zW, a csb hozzhvezetksei pedig alspecialis<br />

esetei, ah01 a terhelkst nem<br />

kalmas impedanciht mutatnak egy<br />

az antenna sughrzhsi ellen$llhsa, ha-<br />

sokkal nagyobb frekvenciitju rezgdsnem<br />

valarnilyen anyagi kozeg iirvdny-<br />

%Z hez. llyenkor vadrezgds 911 elb,<br />

hramfi 6s hiszterkis- (induktiv he-<br />

arnelynek amplitud6ja igen nagy<br />

vitb), vagy dielektromos (kapacitiv<br />

hevitb) vesztedgei jelentik. Elektro-<br />

4. abra<br />

1<br />

5. dbra<br />

A frekvenciastabilithi viszonyok<br />

vizsghlathhoz rajzoljuk fel a nagyfrekvencihs<br />

hramkijrt (5. dbra) ds<br />

alakftsuk ht kisd a helyettesit6<br />

kd~kt ((6. abra). A csilla~ka~csolhsli<br />

induktiv trankformhto; vizszintes<br />

hgaiban lev6 impedancihknak minimhlisnak,<br />

a kereszthgban fekvd impedancihnak<br />

n~aximdisnak kell lennie<br />

ahhoz, hogy a terhelesen nagy<br />

&am folyjdk. (Hogy a csb kellben<br />

terhelhetd legyen 6s a terheldsre elegend6<br />

teljesitmdny jusson, szoros<br />

csatolhst kell megval6sitani.) Szoros<br />

csatolh esetBn a vizszintes induktivi-<br />

i-L (I-~JL,<br />

-1<br />

6. abra

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!