08.06.2013 Views

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

- -<br />

szin, mind a hanger6, jelent6sen vdtozik<br />

a klaviatGrh beliil. A me~oldht a hanetartomtiny<br />

felosztbival 6s tartomtinyonk6nt<br />

kiilon szcIr6kiir dkalrna~val talajuk<br />

rneg. fgy a sdk6ket kipebb frekvenciaintervallumban<br />

val6 kiegyenlitett milkod<br />

k mbretezhetjiik, azaz karakteriszti-<br />

'kusabb regisztereket alakitunk ki, megfelel6en<br />

kis mut&hal. A hangterjedelmet<br />

oktavtartomhpkra fogjuk felosztsni.<br />

A n6gyswgjelek pBros felhang hitinya<br />

seine jelenffi probl6ma. B&r igy j61 imitMhat6<br />

a klarinht, de minden mb Gnus<br />

klsrin6tszerii lesz. A problbmat haromf6lek6ppen<br />

is megoldhatjuk. Egyik esetben<br />

az alapjelet az 1.1.0.3. cibrcinak megfele-<br />

16en aszimmetrikusra alakitjuk. fgy -<br />

maternatikaileg kimutathatdan - megjelennek<br />

a p&os felhangok. (Altalhos<br />

smbaily, hogy csek az ilyen aszimmetrikus<br />

jelek spektnunaban vannak 2 w tipusd<br />

6sszetev6k, pl. f&zjel.) Egy mhik m6dszer<br />

szerint az 1.1.0.4. ribmnak megfelel6<br />

lbpdzetes jelet keverjiik ki w, 20 6s<br />

40 k8rfrekvenciaj1i komponensekbiil. Ezt<br />

alkalmasint az egymkt kcvet6 oszt41k jeleibiil<br />

lehet kialakitani. Ha a nbgyseiigjeleket<br />

differencitiljuk, majd diub tiramkorrel<br />

aszimmetriztUjuk, fWzjelhez hason16<br />

jelalakot kapunk. Az bamkor 6s a<br />

m6rhet6 jelek az 1.1.0.5. &&n 18that6k.<br />

1.2. Additiv m6dszerek<br />

Additiv m6dsmek nevezziik azt az el-<br />

jW&, amikor a hangszineket szinuszos<br />

komponensekM1 keverjiik ki. Itt tehat az<br />

alaphangokon kiviil a felhangokat is el6<br />

kell AUitani. Bizonyos hibh beliil minden<br />

gyakran haszntilt felhrtng helyettesithet6<br />

egy megfelel6 alaphang rezg6sszhnbval.<br />

fgy az alaphangok el6~iLlitAstb1~il nem kell<br />

16nyegesen elt6rni a sd16 m6dszern61 k6-<br />

vetett eljBr&tbL A kiilonbsbg csuph ab-<br />

ban jelentkezik, hogy most szinusz alakd<br />

jelekre van s-nk. Az oszthk dtal<br />

swlgtiltatott nQgysziig, illetve Mszjelet<br />

egy-egy feliilv* szik6koriin atvezetve j6<br />

koseUt&sel szinusws alakot kapunk. E<br />

m6dszerrel ktmenthetjiik a frekvencia-<br />

oszt6s megold& osszes el6nyQt az additiv<br />

rendszerek alapjel-el6tillit.6 fokozataba.<br />

Egy hangszin - periodikus - altalh-<br />

ban igen sok harmonikust tarhlmaz, a<br />

gyakorlatban mbgis el& az eM n6hany<br />

osszetevavel kozeliteni. Ennek egyik oka<br />

az, hogy a termbszetes hangok spektru-<br />

maban a magas rendszamu elemek mind<br />

kisebb 6s kisebb intenzitha1 szerepelnek.<br />

A mhik ok: az emberi hall6k6pedg Bltal<br />

megszabott feE frekvenciahatbt nem<br />

6demes tlillbpni, hisz az ilyen magas har-<br />

monikusok okozta tiangszindltozbokat<br />

*m vessziik 6sm.<br />

A s~inuszhangok keve&&n alapd6 el-<br />

jbb olyan tokbletesnek tiinik, hogy szin-<br />

te illetlens6g a mmMszer korlatair6l be-<br />

sdlni. A neh6dg ott adMik, hogy a tem-<br />

pedt skda hangjaival akarjuk helyette-<br />

siteni a felhanpkat. A tempedt hang-<br />

alapvet6 neh6dge dl fent. (Hiszen a<br />

harmadik harmonikue nem pontosan 3f<br />

frekvenciaval rezeg.) Tehat v6geredm6ny-<br />

ben a zenei hangkoztan alapvet6 pnbl6-<br />

mcijaval Allunk szemben.<br />

kijzdk kdziil e&ediil az ok&v tiszta. 3<br />

harmadik harmonikust temperdt duode- Az additiv rnddszer neh6zs6gei<br />

eima hangkozzel helyezziik az alaphang<br />

f616. Ennek Bdke: 2 .''fS, azaz 3-n&l<br />

vahmivel kisebb. Az elthda awnban itt<br />

m6n elenv6sd. -4 hiba ellenben ielent6sen<br />

m*6 a'7, 11. felhangoknbl. ~kmnc&re<br />

ezek am* is disswnhs hatkt keltenek,<br />

igy az ilyei elt&&ek nem sokat vdtoztat-<br />

hatnak a felhang szerep6n.<br />

E problbhval egy6bk6nt a sipos orgo-<br />

naknhl is tahlkozunk. A regiszterek hang-<br />

fekvb ugyanis ott pon- a felhang-<br />

sornak felel meg, a klaviath ellenben<br />

temperat. A 3 2/;-as (labas) hangfekv6d<br />

regiszter legmblyebb sipja tehbt kicsit<br />

riividebb, mint a 8'-as regiszter g billen-<br />

tyGjbhez tart026 sipkiirt.6. Egyiittes meg-<br />

szbblbn81 ez akusztikai lebegbst okoz.<br />

Ha viszont a regiszterfekvbseket is tem-<br />

perhljuk, akkor a hangszinkeveks nem<br />

lesz tokbletes - azaz az additiv m6dszer<br />

A probl6ma tiszth elektromos rendszertechnikai<br />

eredetii. A rendszer elvbM1<br />

kovetkezik ugyanis, hogy mig a billentyi'k<br />

egy-egy hang harmonikusait vitlasztjak<br />

ki, addig a regiszterek minden billentyB<br />

adott rendszsimb harmonikustit szabilyozzsik.<br />

Az elmondottak megvil~itktira<br />

nQzziink az 1.2.0.1. hdcra, itt n6gyzetAcsos<br />

elrendez&ben rajwltuk az egyes harmonikusokat.<br />

A szaggatott vonalak az<br />

egyes szervek hathit jelolik. Nyilvth 6gy<br />

kell kivitelezni ezt a hatkazlstot, hogy<br />

a vi~azintes 6s fiigg6leges osszekot4sek ne 3<br />

vegy6k at egymh hat&&, ellenkez6 esetben<br />

nern kivhatos hangok swlalnak meg.<br />

A megoldbhoz hgy jutunk el, hogy a<br />

kbt hatbk&yt kiilonbiizC, jelhordozbval<br />

val6sitjuk meg. Az egyik jelhordod lehet<br />

maga a hangjel is: pl. a megfelel6 harmonikusokat<br />

osszekotjiik egy vezethkkel,<br />

ekkor a billentyii m&kodtXt egyenfesziilt-<br />

&gii hordowval val6sitjuk rneg. Ha az<br />

egyenfesziiltkg kis beld ellenW6 forrcisldl<br />

s&mazik, akkor ez vdtakod<br />

bamGlag mindig lehet rijvidzrir, a hangjel<br />

egyenbamd komponense pedig mindig<br />

d d tehet6. Tehcit bbmely jelhordoz6<br />

ezempontjib61 a m&ik hatristalan marad.<br />

A p61dh61 maradvs n6zziik mindjkt<br />

az 1.2.0.2. ciM. Itt a biUentyiik a megfelel6<br />

er6sit6k tapkosnek &&xival hatnak,<br />

a felhanghyt pedig potenciomhterek<br />

smbdyozz6k.<br />

A legkbzenfekvbbb megoldb talh az<br />

1.2.0.3. ribra mechanikus jelhordozbhangjelhordozb<br />

feloszth<br />

Az el& p6ldaban szerepl6 jelhordoz6 v&lagztlist<br />

akb meg is fordithatjuk (1.2.0.4.<br />

&bra). Itt a diutik nyitthival 6a &t%a&<br />

val szabdyozzuk a harmonikusokat. Ez<br />

a megoldh csak olyan bemen6jel e&

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!