RTEK1973_ocr.pdf

2.7. dbra. Infraviiriis didda tipikus 2.8. &bra. Infrclasr6s di6da 2.9. dbra. Ziild fknyrl didda intwita-
kiditeli alakja (SSL-3, SSL-4, SSL-5 keresztmetszete sdnak speWdlis eloszlctsa
Ennek a fklvezetgnek a tiltott
dvja sz61esebby mint a GaAs-6,
ez pedig alkalmass4 teszi rovidebb
hullAmhossz6 fkny klbocsBtAs4ra.
Af6lvezetbbe bevitt! szennyezd anyagoknak
m6g nagyobb szerepuk van,
6 az eldallit6 di6daili fknye Iehet ziild,
piros vagy infravoriis. JellemzS,
hogy az infrav8rbs tartomhn ban
mindi~ vilsaftanak. A 2.9. &rdn
bemu6tjuk-a tipikus osszefugg6st
a hullamhossz 6s az intenzitas k6ziitt.
561 1Athat6, hogy a zold fkny
mellett milyen intenziv 6s sz6les sAv6
az infrav&os.
A di6W &am-feszultskg karak-
Msztik4i bizonyos sajAtosshgokat
mutatnak, a legjellegzetesebb, hogy
a &6irPny6 letor6si feszults6g igen
kicsi, ezt mutatjuk be a 2.10.
dbrdn.
A kimend fknyteljesftm6ny 6s a
nyit64ram iisszefugg6se - mind
a l4that6, mind az infravoros tartom4nyra
vonatkoztatva - hasonlit
a galliumarzendid di6dAkr61 elmondottak6hoz.
Annyi csak a kiilkbsbg,
hogy az ut6bbi di6dak nagyobb
&arnfelv6tel6eky ez6rt a di6da htlt6se
(hbm6rs6kleten tartBsa) naavm~6irben
javitja a karaktehsztik&.
A kimenet 6s a hbm6rsbklet osszefugg6se
is hason16 alak6, de a hasznsilhat6s4g
intervalluma csak mintegy
80 "Gig tejed a ziild fknytl di6d4kna.
Tekintettel arra, hogy mind 1Athat6,
mind pedig infraviiros f6nyU
eszkozok kbszfthetbk GaAsP alapon,
ez6rt nagyon kiiltinbozdk lehetnek
A kiienet hBmBr&kletf8ggd&re
itt is az jellemz6, hogy hbm6rdklet
niivekedb~vel a fbnyteljesitm6ny
cslikken. A cs(ikken6s linehris. Ami
a fkny irbyftottsAg4t illeti; mindenf6le
tipus lehetskges, mint ahogy ez
a 2.11. BbrAn 1Athat6.
Egyik anyagnsil sem esett sz6
mbg hatasfokr6l. Ezt a paramktert
ritkh szoktak koz6lni. Ezen tumenBen
mindharom an agn4l nagy-
2.10. dbra. zad finyii GaAsP didda jAb61 egyfoma t6nyezL befol~hsol-
&am-feszfiltsig karukteris2tikdja jay f~ az filtalhos jeuemkshez
elegend6, ha egy pkldBt mutatzlnk
be: a 2.16. dbrh k6t dibdatfpus
hausfokhak 4ramfiigg6s6t llathat-
2.11. dbra. Tipikus GaAsP didd&k
sugcirzdsi giirbdje
a su kz4si giirb6k - a cdlnak me-
felelen. A 2.11. dbrdn hBmm tipikus
sugWsi gorb6t ldthatunk, ktiziiluk
a legkev6sM irhyitott tipus a
TIL 201. ennek kiviteli form4ia a
A galliumfoszfidb61 kkszult vil4git6
eszkaziikn61 a ti ikusan Btbidalt
energiakiil6nbs6g f8 eV, amely
7W mpos v6r6s fknynek. felel meg.
(ElbAllftottak mAr zald f6nytl di6dBt
is.) Az intenzitas s~ektr4lis eloszlAsa
a k.13. dbrcin lBthiat6.
A di6da kulonlegess6ge7 hogy
4ltalaan kis 4ramfelv6teltlek7 amely
a 2.14. abrh is Uthatb, amelyen a
fbnyteljesitm6ny Bramfiiggdse 14that6.
Zgr6irBny6 let6rbi fesziilts6giik
3 V kiirfil van. (A 2.14. fir411 a
2.12. &bra. Egy ,,nagy lcitdswgii" relatfv kimenet 100%-hak a 10
didda alakja b mdretei mA-es uzemi hamot vett6k.)
,
SSL-3 juk. Arr61 m4r sz6 volt, hogy a ki-
-. . .
men6 f6nyteljesItmeny maximumon
megy At az ham fiiggbdben, ez
sokkal kiklezettebben igaz a hatas-
fokra. A 2.15. dbrdn az is megfigyel-
hetjuk, hogy a hatasfok a hSm6rs&-
let noveked6s6vel csiikken.
A 2.17. &brain a relatfv kimen6-
teljesitmeny frekvenciafuggbse l4t-
hat6, amely jellegkben szintkn 4lta-
lhos, b4r a hatiirfrekvencia eseten-
k6nt mBs 6s mis. Ezt 4ltalAban egy
n6gyszGg-impulzus felfut4si 6s le-
futAsi idej6vel szokt4k jellemezni.
2.1 3. dbra. Vildgitd didd& intenzit&-
giirbdinek b a fdnyd&elB elemek
hzdkenyskgi g6rbdinek oiszonya. 1 -
szeltn . fotocella, 2 - kadmiumszulid
fotoetlendll&s, 3 - szilicium fotocella,
4 - szilicium fototranzisztor, fdny-
tirisztor stb. ( A mazimunaok abswl6t
drtkkei nem felelnek meg egymcts-
nak!)