RTEK1973_ocr.pdf

2.14. cibm. Tipikus GaP did& datb
ft?ngteljesWn yknek tamfiiggLse
' v
A gyArtmBnyok ismertetQdn8
sztt kell vztiasztanunk azokat az
eszktiztiket, amelyek csak egy vilPgiM
di6dBt tartalmaznak b semmi
mast (egyszedi eszkBz6k), 6s azokat,
amelyek a vilslgft6 di6dh kiviil
detekW6 elemet, esetleg bonyolultabb
tbmk6i-t is tartalmaznaL
(6sszetett eszktiztik). 3
~ a a B P r o n r a n y a g - Efo i ~ J
f61edget., meg kell jegyeznank, hogy
miaxtqy&.r~ nagyon gy-ri eset,
3.2. &bra. Az M V 9000-cs mrozat
bogy f6ny6rzbkeny ed~ozze1 ken $ p : fonmija & kqcdbsa
kapcsolatba hoznunk. Wrt rendkivii)
fontos azt is tudni, bgy a viI&
lyett. TokozaSa specPdtis Qtartehnaz
a6 eszktiztik shkkpe hagym viszo- ' egywpitett s o r o s e l l e ~ ~
n ~ a l deteaa6
6rdkenydgehez. Ez&t a 2-13. Bbrh 2-17. A &imnb f&@+jesm nagyobb fesziiltdgek is kiizvetlenlil
baoutatjuk a k- emitw rciatfv 6rfLkhk frtln#nc~affig&e mpcs~lftatk a 6.2tcLbkkdban
mutatjuk be. A 3.2. dbrQl
eszkaa6k intenzitosgWj4t, n@-
dakja Q kapesafssa Utht6.
fajta detektaM eszk6z BrzbkenysBgi
gtirb(4j6hez visrmyftva. (A nuuimu- md eddMk
mok abszolut Wbkei nem egyen- tke&ett edsZl&abk
lac.) Az szerb eszL6zCfkre vmtkoz6
f%b tudnival6kat u eldzd Az ti-tett euk6ztik k6t tlpusn
fejezetekben ismertettrik, nQhhy oszthat6k. Az egyik tipus Apvetd
tipus jellegzetes adatait a 3.1. tdbld- jellemzdje, hogy bemeneta egy
zatban fogldtuk he. A bemutatott vilPlgft6 dWt tartalmaz, khnenekiviteli
formikon Uuiii csak
egyet mutatunk be a 3.1. &r&,
amely a nagyobb teljesitm6nyii
didakra jellemz6. A tBBUzat a&tair61
annyit awnban tudni kell,
hogy csak Btlagos adatokat tart*
z.la. abra. A halcisfok lk3mirst:klet-
3. Gybtmbyek, tipasop: 3.8. ~QM. Optoelcklronikai p6r kiuiteli
Az adott helyen nines m6d arra,
miza
hogy teljes kkpet adjunk az i5sszes
optoelektronikai vagy csak a vil@t6
ti& fedq sor fthy6&keny met,
di6d8kra bpiilb gyArtm8nyoMl; ,
.r eset eg mast is. A k?ggyakasibb
azbrt csak arra tiirekedtiink, 3.1. abra. Klizepes teljesitdnyu vila- k0mbin-k: -t6 fMda - fat*
-9 Ls Wkofi% gM dj& kinitelf &j4 di6da; vhigitd di6da - fototrandhyokat
emeljiik ki. Ezen kfviil
zisztor; vM$t$ ;dip& -. lot*
csak nbh4ny egQszen unikelis vagy
DBT~~~OW 6 vllPglt6 &alij
eszktizt emlftiink meg, amewek fotodi6da + impulzus erbsltd.
bppcn kiihlegess6gihkkel Qrdekesek. maznak. Ennek az az oka, bogy a
Arra sines m6d, hogy az &sszes be- nevezett anyagok technol6giaija sokmutatott
tfpus alakjzit, kiviteMt be- kal nehezebb, mint a klasszikusnak
mutassuk, hiszen szinte minden ti- szW6 germhiurn6 6s szikiumb,
pushoz m4s alak tartazik; illetve a igy a gyhtmhyok adatai is nabemutatott
alakokon csak a leg- gyobb sz6r&t mutatnak.
jellernzdbb mbreteket jeltiltiik. A tablbatban ktizbltektdl eltbrben
kalbnleges addtsQokat mutat fel
az MV4 (Monsanto) tfpus, amely
1 Aes nyitQPIam mellett 5000 ft-L
fdnyess6gfi. (K016nbsen fot6amat6- '
rtiknek ajAnga a c6g, mivel 670 mp
hulJthhosszus8giI fbnyt bocdt ki,
amely a legtbbb fotoemulzi6 6nb
kenydgi hatairh kiviil van. Egy6b- .
-
%-'v
b,
I ,
k6nt 1 psec hossz6~iI h &O-1 " , , ,
gyakorkigh impulzusok rnellett 25 A
maximNi Bramfehbtele lehet. a ' P"4
MBsik Cdekesdg a Monsanto MV
2.16. cibra. A hatas ok hamfiiggdse 9000-es csal&dja, an~ely jelzbldm 3.4. &a. A PC4-73 detektorkimcnet&
infr(nr6rIb Jddcflrndl kdnt haszniihatb, iu61hpak E nek freknenciaffigg&e
4