RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
(az egy~k alapszin<br />
esetleg ttt)<br />
19. abra. A trikronautikus KGB 3zi.n-<br />
me'rks kiz~itekzkse<br />
hkben lattuk, hogy sok szin - amelyek<br />
az RGB hhrnszogon kiviil esnek - nem<br />
keverhet6 ki kozvetlenul a hhm alapszinnel.<br />
Az ellentmondhs csak lbtsz6lagos:<br />
ilyen esetben a szin valamelyik modulja<br />
negativ szhm lesz. Ez a g~akorlatban azt<br />
jclenti, hogy a megfelel6 f6nyforrW a<br />
lat61nez6 mLik oldalara kell vetiteniink,<br />
hogy a kivant szint kikeverhessiik (a 19.<br />
Bbrhn szaggatott vonallal jelijlve). Egyes<br />
szineket pedig - arnelyek az RGB hhm- szor oldalain helyezkednek el - k6t alapszfn<br />
osszekeveddvel is elbhllithatjuk,<br />
ilyenkor az egyik modulo.<br />
A Maxwell-torvBny szerint egy szint<br />
hkmm egymhst61 fiiggetlen linebis menynyisbg<br />
hathz meg. Ennek alapjtin irhat6,<br />
hogy<br />
f'F = r'R + g'G + b'B<br />
ah01 f'F az uj kikevert szh, a jobb olda-<br />
lon pedig a hhm oaszekeverend6 kom-<br />
ponens 6ll. Itt az R, G 6s B jelolbsek di-<br />
menzi6t (az alapszinek egydgeit) jelolik,<br />
az r'; g' 6s b' modulok pedig szhokat je-<br />
lentenek: milyen mennyidgeket kell ven-<br />
niink az alapszinekb61, hogy a kikevert F<br />
szinb6l f' memyis6g blljon el&<br />
80. cibru. A szin mint veklornaent~yiskg<br />
a: RGB szintdrben<br />
-4 hhom modult sdzal6kos osszethtel-<br />
ben is megadhatjuk, ezt jeloljtik r; g 6s b<br />
jefekkel:<br />
A hhrn szh osszege tennbszetesen<br />
100%-ot, 1-et ad: r + g + b = 1. Fejez-<br />
ziik ki ezekkel az Gj szint :<br />
f ' = ~ (r' + g' + b') (rR + gG + bB)<br />
Miutan az ered6 szin vilhgodga meg-<br />
egyezik az osszeadott szinek vil&go+B-<br />
val, 6s a vilhgodg-6rikkeket az f'; vala-<br />
mint az r'; g' 6 b' f6nyrekeszeSl leol-<br />
vasott mennyis6gek jelentik, a dimenzi6k<br />
awnosshg&Ml kovetkezik hogy f' = r' +<br />
+ g' + b'. (Az F, R, C? 6s B azonos di-<br />
menzi6j j6ak ; r, g 6s b dimend n6kiili Sz8-<br />
zalbkok.) fgy s kikevert szin e&ge<br />
ah01 az r, g 6s b az F szin hhromszfnegyiStthatdi,<br />
a szin szin@Bt (hyaatat<br />
6s telitettdgbt) teljesen meghathzztik.<br />
(&lennyi&gbt, intenzitbit nem, ennek<br />
megadkhhoz a szk16kos osszet6tel kevbs,<br />
az abswlut 6rtkkekre - r'; g'; b' -<br />
is sziiks6g van.)<br />
A 2. 6s 3. Grassmann-tiirvBny szerint<br />
a szinQzet hirom egymW61 f@getlen<br />
linehis memyidg kzege - ez egy tBrbeli<br />
hhmdimenzi6s vektorra is jellemz6.<br />
A szint ekrt szaimitktechnikai k6nyelem<br />
szempontjab61 vektornak tekintjiik,<br />
amelynek hhrom rendedje a hhm modul.<br />
ky bkmely szinnek a tbrben egy<br />
pont felel meg. A szint&r koordinatarendszekit<br />
jogunk van akhilyennek felvenni,<br />
egysze&g kedv&rt legyen dedkszo&<br />
(k6dbb lktni fogjuk, hogy a j6val<br />
e6lszeriibb XYZ rendszert vessziik fel<br />
dekkszogiinek, ekkor viszont az RUB<br />
rendszer ferdesZaghek ad6dik). Az alapszinek<br />
egydgei a thr h<br />
-<br />
hm<br />
-<br />
kiny8ba mutat6<br />
e&gvektomk: R, G 6s B. A t6r egy<br />
pontjahoz rendelt szinvektor (20. cibro):<br />
fqj =. r'd + g ' + ~ b'B = (r' + g' -+ b')<br />
(rR + gCr +<br />
itt az F az 6j szin egydgvektora (vigya-<br />
zat, ennek hossm nem egy&gnyi !) :<br />
Vhgpontja ott van, ah01 az f P szin az<br />
egyshgsikot (az egydgvektorok Utal ki-<br />
feszitett sikot) dofi.<br />
Az f' nagy+ak v6ltoztatb csak a<br />
vektor hossdt (a f6ny vil&godgat) vU-<br />
toztatja, szineas6g6t nem. A kromacitb-<br />
nak a vektor irhya felel meg. Ha a szine-<br />
ket egys6gszink6nt kezeljuk, azaz lemon-<br />
dunk az intenzit&Ar616s csak a szined-<br />
&t vizsgaljuk, a tbrbeli probl6ma sikbeli-<br />
v6 zsugorodik: ekkor csak az egys6gsikon<br />
hathzzuk rneg a szint. Az egy&gsiaon<br />
helyezkedik el rninden g; Q 6 B szinek-<br />
bbl kikeverhetd szin egydgvektors, az<br />
egydgvektorok koordinat&i 6ppen az r; g<br />
6s b sztizalBkos modulok (21. &a). Mate-<br />
matikailag ez konnyen belathat6, rnivel<br />
az f'F szinvektornak megfeleld egyenes<br />
IZ B<br />
egyenlete - = -- = , az<br />
r' g' b'<br />
egyenlete R + G + B = 1, ezt megoldva<br />
a dofbspont koordinstkira a mb ismert<br />
Bsszeliigg6aeket kapjuk:<br />
A szint6r osszes pontjat taut centr61i.g<br />
wetithsel az egydgdkra vetitettiik. A szi-<br />
nek kromatitkat egy rgb szhhhnessal<br />
adjuk meg, ez az egydgaikon - amely a<br />
12. Bbnin lhthatd egyenl6 oldald hhm-<br />
szog - egy pontot jelent. Az egyenld in-<br />
tenzitkG feh6r f6nynek megfeleld s&<br />
a hbrnszog kozbppontj~iban helyezke-<br />
dik el, miuth az alapszineket Ggy v bz-<br />
tottuk meg, hogy azokb61 egysdgnyi (nem<br />
teljesitmbny- vagy f6ny8rsm-egy&g!)<br />
mennyiggeket dsszekeverve, Bppen feh6r