08.06.2013 Views

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

(az egy~k alapszin<br />

esetleg ttt)<br />

19. abra. A trikronautikus KGB 3zi.n-<br />

me'rks kiz~itekzkse<br />

hkben lattuk, hogy sok szin - amelyek<br />

az RGB hhrnszogon kiviil esnek - nem<br />

keverhet6 ki kozvetlenul a hhm alapszinnel.<br />

Az ellentmondhs csak lbtsz6lagos:<br />

ilyen esetben a szin valamelyik modulja<br />

negativ szhm lesz. Ez a g~akorlatban azt<br />

jclenti, hogy a megfelel6 f6nyforrW a<br />

lat61nez6 mLik oldalara kell vetiteniink,<br />

hogy a kivant szint kikeverhessiik (a 19.<br />

Bbrhn szaggatott vonallal jelijlve). Egyes<br />

szineket pedig - arnelyek az RGB hhm- szor oldalain helyezkednek el - k6t alapszfn<br />

osszekeveddvel is elbhllithatjuk,<br />

ilyenkor az egyik modulo.<br />

A Maxwell-torvBny szerint egy szint<br />

hkmm egymhst61 fiiggetlen linebis menynyisbg<br />

hathz meg. Ennek alapjtin irhat6,<br />

hogy<br />

f'F = r'R + g'G + b'B<br />

ah01 f'F az uj kikevert szh, a jobb olda-<br />

lon pedig a hhm oaszekeverend6 kom-<br />

ponens 6ll. Itt az R, G 6s B jelolbsek di-<br />

menzi6t (az alapszinek egydgeit) jelolik,<br />

az r'; g' 6s b' modulok pedig szhokat je-<br />

lentenek: milyen mennyidgeket kell ven-<br />

niink az alapszinekb61, hogy a kikevert F<br />

szinb6l f' memyis6g blljon el&<br />

80. cibru. A szin mint veklornaent~yiskg<br />

a: RGB szintdrben<br />

-4 hhom modult sdzal6kos osszethtel-<br />

ben is megadhatjuk, ezt jeloljtik r; g 6s b<br />

jefekkel:<br />

A hhrn szh osszege tennbszetesen<br />

100%-ot, 1-et ad: r + g + b = 1. Fejez-<br />

ziik ki ezekkel az Gj szint :<br />

f ' = ~ (r' + g' + b') (rR + gG + bB)<br />

Miutan az ered6 szin vilhgodga meg-<br />

egyezik az osszeadott szinek vil&go+B-<br />

val, 6s a vilhgodg-6rikkeket az f'; vala-<br />

mint az r'; g' 6 b' f6nyrekeszeSl leol-<br />

vasott mennyis6gek jelentik, a dimenzi6k<br />

awnosshg&Ml kovetkezik hogy f' = r' +<br />

+ g' + b'. (Az F, R, C? 6s B azonos di-<br />

menzi6j j6ak ; r, g 6s b dimend n6kiili Sz8-<br />

zalbkok.) fgy s kikevert szin e&ge<br />

ah01 az r, g 6s b az F szin hhromszfnegyiStthatdi,<br />

a szin szin@Bt (hyaatat<br />

6s telitettdgbt) teljesen meghathzztik.<br />

(&lennyi&gbt, intenzitbit nem, ennek<br />

megadkhhoz a szk16kos osszet6tel kevbs,<br />

az abswlut 6rtkkekre - r'; g'; b' -<br />

is sziiks6g van.)<br />

A 2. 6s 3. Grassmann-tiirvBny szerint<br />

a szinQzet hirom egymW61 f@getlen<br />

linehis memyidg kzege - ez egy tBrbeli<br />

hhmdimenzi6s vektorra is jellemz6.<br />

A szint ekrt szaimitktechnikai k6nyelem<br />

szempontjab61 vektornak tekintjiik,<br />

amelynek hhrom rendedje a hhm modul.<br />

ky bkmely szinnek a tbrben egy<br />

pont felel meg. A szint&r koordinatarendszekit<br />

jogunk van akhilyennek felvenni,<br />

egysze&g kedv&rt legyen dedkszo&<br />

(k6dbb lktni fogjuk, hogy a j6val<br />

e6lszeriibb XYZ rendszert vessziik fel<br />

dekkszogiinek, ekkor viszont az RUB<br />

rendszer ferdesZaghek ad6dik). Az alapszinek<br />

egydgei a thr h<br />

-<br />

hm<br />

-<br />

kiny8ba mutat6<br />

e&gvektomk: R, G 6s B. A t6r egy<br />

pontjahoz rendelt szinvektor (20. cibro):<br />

fqj =. r'd + g ' + ~ b'B = (r' + g' -+ b')<br />

(rR + gCr +<br />

itt az F az 6j szin egydgvektora (vigya-<br />

zat, ennek hossm nem egy&gnyi !) :<br />

Vhgpontja ott van, ah01 az f P szin az<br />

egyshgsikot (az egydgvektorok Utal ki-<br />

feszitett sikot) dofi.<br />

Az f' nagy+ak v6ltoztatb csak a<br />

vektor hossdt (a f6ny vil&godgat) vU-<br />

toztatja, szineas6g6t nem. A kromacitb-<br />

nak a vektor irhya felel meg. Ha a szine-<br />

ket egys6gszink6nt kezeljuk, azaz lemon-<br />

dunk az intenzit&Ar616s csak a szined-<br />

&t vizsgaljuk, a tbrbeli probl6ma sikbeli-<br />

v6 zsugorodik: ekkor csak az egys6gsikon<br />

hathzzuk rneg a szint. Az egy&gsiaon<br />

helyezkedik el rninden g; Q 6 B szinek-<br />

bbl kikeverhetd szin egydgvektors, az<br />

egydgvektorok koordinat&i 6ppen az r; g<br />

6s b sztizalBkos modulok (21. &a). Mate-<br />

matikailag ez konnyen belathat6, rnivel<br />

az f'F szinvektornak megfeleld egyenes<br />

IZ B<br />

egyenlete - = -- = , az<br />

r' g' b'<br />

egyenlete R + G + B = 1, ezt megoldva<br />

a dofbspont koordinstkira a mb ismert<br />

Bsszeliigg6aeket kapjuk:<br />

A szint6r osszes pontjat taut centr61i.g<br />

wetithsel az egydgdkra vetitettiik. A szi-<br />

nek kromatitkat egy rgb szhhhnessal<br />

adjuk meg, ez az egydgaikon - amely a<br />

12. Bbnin lhthatd egyenl6 oldald hhm-<br />

szog - egy pontot jelent. Az egyenld in-<br />

tenzitkG feh6r f6nynek megfeleld s&<br />

a hbrnszog kozbppontj~iban helyezke-<br />

dik el, miuth az alapszineket Ggy v bz-<br />

tottuk meg, hogy azokb61 egysdgnyi (nem<br />

teljesitmbny- vagy f6ny8rsm-egy&g!)<br />

mennyiggeket dsszekeverve, Bppen feh6r

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!