RTEK1973_ocr.pdf

Az erbaitbvel szemben kovetelm6nyk6nt
t&maztjuk, hogy bemen6 ellentih
a Wien-hidhoz viezonyitva nagy
legyen, kimen6 ellenillb pedig kiwi.
Feaziiltdgfiiggd nejptfv vissmcaatolbt
izdlslmphk vsgy termisztorok
alkalmazBssva1 va16sithatunk meg.
Az ithidalt T-szGFgs oszcillitor
blokkv$zlat4t az Ib. &ran mutatjuk
be. Ez az oszcillatortip~~ 180' vagy
3.180" f&istolkh, azsz phtlan fokozatsldmli
er&itbvet miikiidik. A T-
szEiru5 feeziilts8gitvitele az fo frekvencian
minimais, ezen a frekvenciain
megszcmik a negetiv vieszacsatol&, 6
a minden frekvencihn ecvenletmen
hath pozitlv vissza.csatol&sBS~z er6siUlt
begerieszti. Ha a mzitiv visszacsatolaa
fe&iiitdgfiiggd &met tartalmaz, az
amplit6d6-stabiWl6~ em61 az oszcil-
Mtortipusntil is megvalhlthath. Az
oszcill6.cib frekvencia k6plete :
A k6tf6le millitortipus koziil a
Wien-hidas az elterjedhbb, kiiliinhn
a tranzisztor~s kkziil6kekben. A Wienhid
eli3nye ez egyszertibb hengolhath-
&. b$r kondenzitoros haneol& eset.6;
a ketth forg6kondenzlit&t szigeteltan
6 eeetleg 8.rnyBkoltan kell felerbsiteni.
LC oszcillitorokat hangfrekvencik
aeneritorokban ritkin allrelmazunk.
kert a hang0189 szinta megval~tha:
tatlan. LC oszcillktort tiibbnyire fix
frekvenci6k e16illtt&&a hasznilnak.
E16fordul amnban az LC oszcillitor
az 6n. hetedin (lebegteth, iittetg)
rendszedi h rekvencih fesziiltdgforrhkbanTkn61
k6t. egymBBt61 Az elektroncatives erbsitbk gyakorftiggetlen
oszeillitort taMunk, melyek latilag vktelen nagy bemen6 elles
kozul az egyik fii frekvenciira lehan- illg, igen kedvez6 a Wien-hidhoz va16
golt, a m$sik pedig a fix frekvencia watlakozk szempontjib61. Ez eaetk61nyezetAben
hangolhath. Ha az el- ben ugyanis csak a Wien hid RC elehangol&i
1eheWg 20-30 kHz nagy- mei szabjik rneg a rezg6i frekvenciit.
stkendfi. akkor meefeleld keverfi. A Wien-hid elemei oly m6don is megi&tve
k&iinbs15gk6~z& fokozat alkal: vilaszthathk, hogy a hangolk 2 X 500
4 v a l a hannfrekvencbh tarto- pF-ofl vagy 2 x 1000 pF-os f-onkybmn
kapunk -&g&eket. A keve- denz8to1~)kkal is elv6gzhetb
rbhiiz alulAtereszt6 szGn5 b illeazM A 2. rEbrair6 lithath kapcaol&s a en
fokozat csstlakozik.
hidas RC generitorok alaptipusenek
tekinthetb. A 25 &-tbl 30 kRz-ie
A heterodin rsndszeFii gemwBtor
nagy elhye, hogy a hangfrekvencib
s&v itfogb egyetlen ke7~16 szervvel,
egyet,len kettge tri6divdmegvalbitott
s&vvtilt& nBkiil eszk6ziiIheM. Ha az
k6tfokozath erbaitb az la Bbrhak
alaceonyabb frekvenciak pontos be-
$Uit&a is koveteWny, akkor mind a
megfelel6 visezacsato1Bieokkal mGk6dik.
A mseodik df6l an6djb caatk6t
oezciWtart hangoIhet6 formiban
lakozik a Wien-hfd b a negativ viszkell
elkhiteni. Az e k oszciWtor ez
szacsato16 Unc.
esetben fa 6 f-1 kd%iz6tt fino-,
a m89ik pedig 6 & fo + 20 kHz kiiziitt A negativ visszeasetol6 hcban
hangolhath. A ktit elhangolb k6t be- ize6l$mp&kat talilunk, melyeknak elilltth
skil$n jelenik meg, b a mutatott len&ll&se, az &fog6 &am nemlinesris
tirtkkeket iissze kell adni. A heterodin fiiggv6nye. Ttjtelezziik fel, hogy a 1,6
genedtomk LC oszcillstorainak alap- kohmoa potenciod~rrel beLiUitjuk
frekvencitijBt 80-120 kHz kozott keU a kiv8nt rezg& &Ilapotot, eaetiinkben
megvaasztani. Ebben a ta~.tom&ny- 20 volt oszoiUBcib feszults8get. EEQ
ban igen j6 frekvenoia-stsbilit8st lehet bhnilyen okb61 kifolydlag ez a feelhrni,
s erre sziikehg is van, mert ezek- sziilttusg megnb, vagy ldkken, vglnek
a generitomknak a hitrtbye, tmik a him itfoly6 $ram is. N6hogy
a apontain elhangol6dhk, kiilfi- vekv6 fmzii P tgegn61, a nijvekv6 Bram
niisen 100 Hz elatti frekvenci&kon. ha&m a hpa jobban felizzik b
nagyon zavar&an hatnak, 6 emiatt ellenilha megn6. Az ellentill& novemakori
-" ut8nhitelesl&t (0-ii& Mi- ked& kovetkezthben megn6 a newt&t)
kell v8gezni.
t,iv vismewato&, emi er&iMk-
4l
ken6t id& e16, s ezzel helyredl az
eredeti oszcillQici6s $llapot. Csijkken6
fesziiltm5gn61 a folyamat forditva jhtsz6dik
le. A szsMlyoz8s jcMgtira jellemz6,
hogy a teljee frekvenciatartomBnyban
el6rheM f 1. .-2 dB-en
beliili szinttmtas.
Az oszcilkitor-fokozathoz elvaaszt6
&it6 (EL 84) csatlakozik, nehogy
terhelh hatBsBra ae nlapedsit.6 erbaittisi
viaLonyai megv81toezanak. Az elvdeezth
fokozstban rendeke+ till6
nagy amplitfid6jh vedrl6jel mi&t fe-
aziilt&gerMt&re nincs ~ziikdg, ez6rt
08lszerG a kathdkiivet8 etkalmezBaa.
A kimen6 f882iiltdget di6dSs voltmBr6
mutatja. Az 50 kohmos potenciodteml
20 volt kimenb fdtdgn6l
a mGszer v&gkit&&St kell b&tsni.
A 100 kohrnos potenciom6terrel
a kimenb fesziiltmjg olyamatos Mllftage
eszkoziilhetb. A kckzul6k $ramfelv6tele
#. . .46 mA n8gydgrendi.i
a megadott an6dfesziiltdg mellett.
Az Athidalt T-szGr6vel miikiid6 gene&-
e bb alepkapcsoa
3. *=. A blowe1Apit&
ismertetckhn61 (lb. &bra) meghat&
rozott 180O f8zistoW ergtriht az
EF 80 szti1dvG pentbd6vaI mGkijd6
fokozat valbftja meg. Az EL 84 ka-
Mdk6veMnek impendancieilleszt.6 amrepe
van (fdzist nem fordit!) ugyanis
a visszacrsatol6 &gak bemen6 ellen-
Bllssa eFBsen leterheln6 az an6d munkaellentillht,
ami e&iMkkenBst