RTEK1973_ocr.pdf

arnit a pozitivsziir6 Btenged. A fest6k
szerekben a fizikai f6ny spektAlis eloszebben
a formaban szltbsz~raktir ~zzirdnek
lMMl a szinnek a rendszerre jellernz6
tekinthet6.
hbom data egy6rtelmiien meghataroz-
Mi a szubsztraktiv szM? Az additv
szM ellent6te. A spektrumb61 csak egy
sziik savot nyel el, a tobbit atengedi. A
dzubsztraktiv sziirb (vagy negativsziiro")
enn6lfogva mindig vilkos irmyalat6.
hatd. A legfontosabb objektiv szinrendszerek:
az RGB rendszer, az XYZ szinrendszer,
a RUCS-rendszer, valamint a
szines televizi6nd hasmalt viltigitcifoszfor-rendszer.
(Ilyen pl. a fot6zknkl leggyakrabban
hasznblt vilkgorrs8rga szinii s&. Ez a
sziu6 a Rdk egyes hyalatait nyeli el, annak
a f6nynek megfelelkn, hogy ha a feh6r
f6nyEl egy szintartornimyt kizkmk.
a visszamarad6 f6ny szine a kizbt szin
komplementere lesz. A vil&godrga s&6
alkalmadsAval az 6g sdne a fttkete-fear
pozitiv kGpen nem lesz annyira vilsigos, 6s
A kdvetkez6kben megismerkediink
ezekkel a szinm6~6rendszerekkel. Meg6rtksiikhoz
csupan elemi vektoralgebrai
rniiveletek ismeret6.e van sziiidg, amelyek
az elektrotechnikai gyakorlatban
am~Qy is sii& el6fordulnak.
igy a felh6k is latszani fognak.)
Az RGB szin~Gr6rendszer harom realis
R6t egymbra helyezett kiilonbiiz6 szi-
ahpszinnel dolgozik. Minden szint hiworn
nii szubsztraktiv sziir6 a szhkeveds tor-
szslnmal (trikromatikus vagy tristimulus
vbnyeinek rnegfelelkn aszinkorben k6zot-
m616szzimok) hathz~mk rneg, amelyek
tiik lev6 szin 6rzet6t kelti. Ha megnbzziik
kifejezik, hogy az alapszinek (alapszina
17. &bra szubsztraktiv s&&inek karak-
ingervektomk) e@geiEl milyen rnenyterisztikait,
ez kijnnyen belathat6. Az a
nweket kell addit,iven iisszekeverniink,
abra szsje s hosszabb hullhok tarto-
hogy az illet6 szh alljon elb.
manyaban (voros) rnutat elnyeltkt, ennek
megfelelkn cibk6k szinii, a b ibr&.& 261-
Az alaps~inek r~lonokromlrtikus spektdet
nyel (bibor szinii) 6s v6giil a c abrb
rumvonalaii, melyeknek h~dlamhosszait
lathat6 karakterisztika szMje a ,,k6k
a CIE (Comiusion Internacionale l'aclaitartom8nyban"
mutat csillapitbt (dga
rage ; Nernzetkozi Vil~igitbtechnikai Biszinii).
Ha az a 6s c sziirit, egym- he- 18. &bra. Additiv (n) 6s sszub.Mrakti,r~ zottmig) riigzitette. A higanyg6z spektlyezziiik,
ez olyan, ~nint,ha additiven ke-
(b) szinkeverhs
rumaM1 hhrr~ vonalat valasztottak: n
vern6nk sarga 6s cian szineket, ennek ere-
voros (R) 700 J~III, a z61d (G) 546,l nm,
d6je a szinkiirbiil lathatban zijld. M& sza-
6s a k6k (B) 43.5,s nm hullhhossz6~ vonat nyombhengere egydnt fest6ket
vakkal: az erecld karakterisztika a fehGr
szhk6pvonalakat. Az alapszinek egydnyom
a papirra, m6gpedig a ,,z61dW henfbnybol
a ,,kt:.k" 6s ,,vor6s1' sugarakat
geit ezekMl a s~igiw&kMl kSrletileg
ger bihr, a ,,k6kW henger s&a &i
egyaht csillapit ja, a visszantarndo eredB
6gy hatbztak rneg, hogy teljesitdnyeik
pigmentet. A k6t fest6kkteg szubsztrakspektrdis
(isqzet6tel zold ssin6rzetet kelt.
a&ya olym legyen, hogy iiaszekeveme
tfv keve&dvel (azinkor!) elm1 a ~61-68
A szin kialakit~bhoz nern sziikdges a
az egyenl6 energiaju feMrnek megfelel6
szin.
szG16ket ffrl ,A f6ny fel6 tartva atnezetben
szin6rzt.t dljon el&. A saem tnlajdon*ai
,4 szubsztraktiv aZiukeveA 4ve alap
szernl&lni, elk egymka helyemi Bket
miatt ehhez egB.mn kiiliinbiiz6 teljeyitj
h magyar&zhati, a tairgyak szine ia A
czy feh6r papirlapon.
mihyek tsrtemsk: a hivola spektmmvoszines
tetek saelektfv elnyeIrik (pL e fee-
A szubsztraktiv sziirik 1niikiid6s6nek
nal teljesitmtjnyeinek dnya P, : PG :
tkkek), a feh6r szin egyenkte spektmismerete
alapjhn a szubaztraktiv szinke-
: PB = 1 : 0,0191 : 0,0141. (PI. 54 W,
m&t .,at~pox%ositj&k7', egyes frekv&
vehs is kiinnyen meg6rthet:i. Itt a szin-
1,03 W 6s 0,76 W.)
kat elnyelnek, mbkat vkvemek- A
keveks nem az alapszinek (viirlia Gld,
Az alapzin-egy&gek vi&pdgn senr
fehbr, sziirke, fekete szinii te& mhkm
k6k) egymkra vet,it&vel t6rt6nik, ha-
egyforma. Az el6bhi teljesitm6ny-dszint
egyenleteen nyelnek el, ill. v e
nem feh6r fGnyMl indulunl: ki Q ennek
vissza. 4 zold szini'i test pL drt &, nyokhoz az gijrbe TOO; M6,l 6s
spektrumat megfelel6 s&ltkel (negstivmert
a spektrum sm%n lev6 viircis 6u kbk 435,s nm hukbnhoaszekhaz tar8oai, 6rteszwk)
atrendezziik. Az , ~ t r e az ~ "
sugarakat elnyeli.
kei (0,0041; 0,9043 6s 8,0178) alapjan a
eredeti alaps7inek kisevel ti%&ik,
feinytiramok artinya @= : 9 : % = 1 :
igy kapjuk a szubsztraktiv alapzineket:
4,5907 : 0,0601. Ha tehat az alapazineket
ci&nk6k, bihor 6s aha. HI\ ezek megfe-
k y keverjiik ossze, hogy f6nyriramaik a
lelelkn vhlasztott alapszinek, akkor ez
A kiilonbozi, szinek rnegho~ztk, fenti ankyt tiikfiizik, fe&r &t kepunk.
ezeknek megfeleld sziir6ket papixon egyegy6rteImii
ammosib sa&dged t& A szinm6bs tediduija elvileg az dab-
1nk-a helyezve feh6r szint kapunk, melya
szinm6r6rendszerek 16tmho&&. Sok- bi maon todnik. R&zitiinli b m , sz
nek vilagossaga az elnyel6s miatt mindig
f6le szlnrendszert ismeriink, mindem- alapzinek spektmvonaIAt sug&rzi, fbnykisebb
lesz, mint a ppir eredeti fear
nek kozk tulajdomAgn, hogy a szint sz66t (pl. fe&r fbyb61 monokmm8tikua
szine: vilkgos-, sot6tsziirke vagy fekete hkwm egyma61 .lggetlen adsttsl jei- sziiriivel, vagy prizmAval6s keskeny 16slesz.
Az additiv 6s szubsztraktiv alspszilemzik,
l6v6n a szin - mint mondottuk - sel kisziirjiik a megfelel6 spektrumvonalanek
keve&dt a 18. cihrcin hasonlitjuk
hkumdirnenzib mennvhk. " A szinrend- kat). A fhyfombok el6 fbnyrekeszeket
iissze.
-
sze k lehetnek objektiv 6s szubjektiv helyeziink, amelyeket az illetd alapszin vi-
A ~ni~traktiv eljbbhoz haszndt renzzerek. A szubiektiv rendszerekben l@s.&gBrt6k6ben (lumen) kalibrblunk.
szi%k, a negativsziirdk tehat keskeny- mikzeres szinm6s 16nyegileg nem tor- A harem f6nyfornis f6ny6t egy ketthz-
&v6 szelektiv elnyel6k. Ilyen szMk a tbnik, csupin ndott szinmintAkkal val6 tott feh6r I&t,t6mez6 egyik fel6re vetitjiik,
szhesfilm gtegei, vagy a nyomdatech- osszehasonlittk. Legismertebb szubjektiv rnSk fel6re a m6rni kivht szin keriil venika
fest6kei. Szubsztraktiv alapzhek- rendszer az Ostwald-rendszer (Ostwald- tit- (19. &bra). Ezuttin a fbnyrekeszek
kel is e16811ithat6 bhrmely szin, a szubszt- f6le szinatlasz, amely a szint hyalat&val, segit&&vel a hhm alspszin intenzit&&
raktiv alapszinek megfeleld kever6dvel. valamint feh6r 6s fekete tartahkval jel- kiilon-kiilon addig valtoztatjuk, amig a
A nyomdatech~kaban az ,,egym&ra he- lemzi), valamint a Mumell-, a Baumann- 1&$6mez6 k6t fele szinbyalatban, telitettlyezett
sdh5k" az egymka nyomott fes- Prase- 6s a Miiller-f6le rendszerek. A &&en 6s vilcigodgban megegyezik. Ekt6k&tegek,
amelyek megszivik az alattuk szubjektiv rendszerekben a fhy fizikai kor a fbnyrekeszeken leolvassuk az alaplev6
r6tegr61, ill. a feh6r papfrlaprbl a edataibbl a szin nem szhithat.6 ki. Az szinek viI6godg-Art6keit. Ez a merend6
szemu~khe 6rkez.6 f6nyt.
objektiv szinrendszerek hhm egymhthl szh hhmm dulja (r'; g'; Q b'), amely
Az eliiziiekben emlitett pitldbzil (voriis fwtlen alspszht (alapszhingervektort) a szint egy6rteImGttn meghathzza.
tti~gy } a vorijs szinkivonat-dispozitivdl vbztanak b a szint ezek segitdgQvel Grassrnann 2. tBrv6nye, ill. a Maxwellkbziilt
nyom6henger megfelelii hely6n hatkuzmik meg a hbmrn6retii szfn&r- f61e szinkevertki t6rv6ny alapjb b ~ e l y
nem tiirlknik fest6kfelhordb (mivel itt a ben. A t6r minden egyes pontjkhoz egy- szint 3 sdat meghathz, nlinden szin el6dia
titl&t.sw volt). A z6ld 6s k6k szinki- egy szint rendelnek hozzh. Ezekben a rend- Allithat6 3 alapszin kever6kek6nt. Az e16-