RTEK1973_ocr.pdf

en ,,termhetellenesen" fe&, mivel a
feMm i d testek vagy a nap@ viLBglnak,
mivel az RGB rendsmr egy&gmktorsinincssnekbenneazXYZ
' "ben
teB feGr fhye meB jell4 szin6rzetet
adnak.
A shes tehdzib rendszerek feher szi-
(a2 ~~a,Byegyaegsikon hely&ke&ek el).
Az XYZ -$GB, koordidta-transz-
@rm&i6 gondolptmenete mrSn eljutunk
n6t edrt a kolorimetria nemzetkiizileg a szines teledzi6 egyik legfontoaebb
36. &bra. A szilzes TV alapz4~ceinek el- szebvhyos feMr szinei kiiziil v&wztot- kobrimetriai pmbl~j8hoz: milyen
helyededdse a CIE azindia~um. t&k ki.
dyban kell keverni a hhmm k-ra
AgiiTbevanalks2WrdttgiiZetenu Mint ismeretes, az izz6 szilhd testek b jelbt, hogy fekete-feh6r k6pet tudjunk
featkkek661 kikeverhetb sziraek helyez- folyad6kok kisugkmtt fhy6nek spekt- kdzvetiteni.
Mnek el
ruma folytonos, ellenthtben az ionidt A b m foezfo~61 azt tudjuk, hogy
ghwk vonab szink6p6vel. Ha egy testet f6nyiiket Ziaszekeverve a szabdnyos C
melegitiink. kb. 500 OC kiirny6kh &it&- fee szint ~ml@tatj&k. De hogy milyen
viir6mn kezd izzani, a hdm6dklet emel6- anbyban kell a fhyhmokat v,
j d jut, avrz ha a hhm veddi, &el a kisugkutt fby d&s, iubfeMr, arra nbe a megadott sW*t8k
feeziiltdg egyforma, feh& sdnt szol&l- majd MkesfeMr lesz A dndiagmmon az kiizvetleniil nem adnak f e l v i l ~ ~ ,
tasson. Ha a k6pca6nek csak az egyik i d testek hdddkleti mghzkit egy mivcl azok XYZ rendszerbeli egydgsheelektmnwja
kap vedd&, a mBsik folyamatos vonallal bbrholhatjuk, a ket jeldInek. Az h; Cy; Bv egys6gmktokettd
le van h a , a kBpemy5 az illeM g&be egpa pontjainak egy-egy h6dr- rok pedig csak a sej& koordin&arendazealaphnek
megfeleld ezint fogja szoJ&l- dkleti 6dk felel meg (37. cfbro). Ezt a riikben egydgek, az XYZ rendslierben
tatni.
Kelvin-fokokben kifejemtt hWdkletet nem.
A visszssdhi szintorzitbk elkeriilk SZinhbmksdUdd nevezziik, amelyet a Vi-juk meg tehbt, milyen &yban
vBgett a viUgit6fdor-alapzineket szab- fot6sok j61 ismemek, b& a f6nyk6p6szeti kell6sszekeverni az Rv; gV b sv egydg-
&yositott&k. &RV; Uy 48 By alapwhe- gyakorlstban inkdbb a szinmdklet
ket vdlasztat~ meg, hogy lewleg recipmkhak 10'-swrosa, a mwed-6dk
szineket, bogy 3 feMr f6nyt kapjunk.
mid1 telfteftebb sdnek legyenek, 68 egy- hesznblatos.
Az egyaegszEnek vekbdt nyil* egy
mast61 lehetMeg tbvol helyezkedjenek el, A CIE szabvhyositott feh6r szlneinek
megfelel6 r',, g', &I b', modullal kell szohogy
a bel6lfik kikeverhet6, a kwmyh adetait a 3. r6b16zot tartahazza, a azinromi,
hogy azt a pontot kapjuk mag, ah01
visszaadhat6 szinek min61 nagyobb szh- pontokat a 37. 8brh is feltiintet*.
az XYZ egp&dkot dcfik, amely pontokbsn
16tezzenek. A 36. M n az Rv, %, By Az A fhy a mestedges eati, a B, C Bs
nak koodn6tAit ismerjiik:
alapszhek 1bt-k az XY dndiagra- D 65 (kiilonoeen a k6t ut6bbil a na~oali r',& = 0,67k + 0,33Y + 0,00Z
mon, a beMliik kilteverhea szinek a pon- megvi&t&st kiizdti meg. I&d~uii&uk
tok gltal alkotott hbrolllsztig6n beliil wolikamdk id- ill. rewnlbmd- g'v& = 0,21% + 0,71~ + 0,082
helyezkednek el. LAtbat6, hogy csak az val (D 65) tijrt6nik. Az izdkhoz &Let byv& = 0,1a + 0,08Y + 0,782
+zen telftett d d azinek hihyod, is bdk, hogy a @rbe pontjainak
de ezek hienfit a szemiink nem thttan megfeIeId abszol6t fekete test sugb&$t
Ha ezt az XYZ sikon lev6 hhm szint
veszi &me. ~hssonlft~6ppen meg- minbl jobban megkiizelft&k.
iisszeadjuk C egyenldv6 tessziik a
adtuk az bltalbban hasznthtos nyomdai A szines TV feher C szin6nek koordi- G = 0,310X + 0,316F + 0,3742 feGr
&A eMb fedkekkel kikeverheta szinek n8tAi:
egySegdmel, az %, Y b ze~yaegvektoteriiletbt
is.
x = 0,3100 y = 0,3162 z = 0,3738 mk egyiitthatbinak egyenl&g6b6l a
A luminoforok szabvanyositott koordi- Az RvCfvBv rendszert egy 6jabb s-r6- kiivetkez6 egpnletrendszert kapjuk :
nat& a kovetkeAk:
rendszemek foghatjuk fel. Az XYZ rendszer
b kozdtte szint6n egy horn- lineb-
RV: x = 0,67 y = 0,33 z = 0,00
ris transzforra8ci6 teremt kapcsolatot,
&: x = 0.21 y = 0,71 z = 0,08
amely itt aem alak- b aZagt~~%b Az
By: x = 0,14 y = 0,08 z = 0,78
R&lvBv rendszerben megadott szfnkoor-
A kQjx&vek gytirthshsl ezeket az 6rt6ke- din&& a fizikai RGB rendszerben kifejeket
min61 jobban meg kell kiizeliteni, ill. zett 6:.kekhez kdzel Mnak, rniwl a megbe
kell tartani. A koordinbtaik m6r6se tigy felel6 alapazhk is kiizel -ak egym8stiidnik,
hogy felveszik az illeta lumino- hoz. (A karakterisztikus huWnhoaszak:
for spektdt, azaz megm6rik a kisugbr- kb. 615; 535 b 470 nm.) A vUgit6foszforzott
teljesftrn&y& a hullknhossz tkgg- rendazer alapazinei viszont nem teljesen
6ny6ben, majd a kapott g6rKb61 a (9.) telitettek.
iisszefii&a segitSegeVe1 grafikus inbgrti- A homo& lineairis koordindta-transz-
Us4 kiszk&jz%k a szhegyiitthat6kat. forrn&dt egy6rtelmhn jellemezhetjiik,
A dm% RGB kolorimetridhaI b bt- ha megadjuk az egyik dszer we&szttmttkal
is Grthhet.
vektorait a & rendszer koordinbtAival
Az alapzbk m ~ z Sviil t
l6nyeges a szines tv-rendszer feher szfn6kifejezve.
~ Ezt tettiik a (7.) 6sszefiigg6sben
is (fizikai RGB - XYZ ~ ts~t&). A va- nek megvblasztb, koordinWak kijeloltke.
Ezt a feh6r szint kell eldtillitani
a hbrom vilkg6thfoszfornak egyenld k6pgft6foszfomknek
az eIdz6ekben megadott
koordinbtbi az btszSmft$shoz nem el&&gesek,
mivel ezek a pontok csupin az
c&-ok e8etBn. KBzenfekviSnek
Gtszik az egyenld energidjd E feMr szin
v&az&a, amnban sok koriilm6ny ez
cllen adl. Ez a sdn pl. biwnyoe 6rtelem-
Ry; Gv; Bv egy~@&~k irhyh jellemz6k
- ti. megadjdc, hogy hol diifik sz
XYZ egysegsikot - de negysegukra
n6zve eemmif6le felvil&gosit&st nem ad-
37. &a. Az M z I t fe&e
zhi H j e
test sugcir-
201