08.06.2013 Views

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

RTEK1973_ocr.pdf

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

minthogy a C1 kondenztitort az ugyanolyan<br />

nagy.* ellenked polaritbu fesziiltdggel<br />

siitjiik ki. MindenekelBtt arra<br />

kell ugyelni, hogy a Cp R, idBalland6t a<br />

v8ltakoz6 fesziiltdg periaus idej6hez<br />

k6pest kicsire v8lasszuk. (R, = Rb Rp/<br />

(Rb + Rp), ah01 Rb a miiszer bels6 ellend114sa).<br />

Ha a C, R, idballand6 a T peri6dusid6n6,nC.l<br />

kisebb vdna, az egyenidnyit6<br />

C iizemm6dban miikiidn6k 6s a miiszer<br />

mutat6jbak frekvenciearAnya.s kithdse<br />

helyett a Zener-feszirltdggel arbnyos<br />

kit6At adna. A m6rt frekvencianak a bemen6<br />

fesziiltdg nagysagat61 6s felharmonikus-tartdmat61<br />

va16 fliggetlendg6t a<br />

k6t szembekapcsolt Zener-di6da messzemen6en<br />

biztositja.<br />

2. &a. Fardul&zcinm&6 w frekvmmb A 2c. %bra nagyon egyszerii frekvencia<br />

fBdrtdkmdr6k: a egyszetii fordulakdmd- fi56rtkkrn6di kapcsolht Bbraml, mely kesr6,<br />

b frekven&m'r& kcnubmitor W P s -<br />

sel, Zmr-diddcis fesziil~~qstabdi&I&~al;<br />

c frekvmcia f6drtdkm&B (a b arcin lcithatd<br />

frekv&d6R3-D3 kompenzri& taggal<br />

bdvicve); d frekvenh f&tikm&d a CIL<br />

pcirhwamos rezgdkijr kapacitiv b induktk<br />

iiramcinak ijsszehasonlithsa alcapjiin<br />

A legegyszeriibb - nem f66rt6km6d.i -<br />

fordulatsdxnm6ri5 kapcsol& a 2a.<br />

lathat& GBpkocsimotomk @ jtb eset6n<br />

a gytijtk megszakit6 Brintkez6in fell6p6<br />

impulzusokat hasznblhatjuk fel a fordu-<br />

lats&nm6& m&iidtetMre.<br />

Az impulzusok sdma fiigg a lrrotor for-<br />

dtilatsdmht6I. Az impuhw-frekvencia:<br />

ah01 n a motor percenkbnti fordulatszhna,<br />

b p a hengerek szhma. KBtiitemil rnotor-<br />

ntil ii = 1 ; n6gyiitemZi motornal pedig<br />

a = 2.<br />

A kapcsohb bemenettire jut6 impulzu-<br />

sokat a Zener-di6da meghathzott amp-<br />

litdd6j6 nbgyszog alak6 impulzusokkb<br />

alakitja At. Az impulzusok a Dl di6dh<br />

keresztiil toltik a C1 kondendtort. Az<br />

impulzusok kozti sziinetben a C1 konden-<br />

dtor a tolt6dt a D2 di6dh keresztul a<br />

Cp kondenmitornak adja at. Termhzetesen<br />

ez a tolthenny&g fiiggetlen az irnpulzus<br />

sdle&&tBl, ha el6g sz6les ahhoz,<br />

hogy C1 teljesen feltolt6djbn az impulzus<br />

tartama slatt. Az unifor~nidlt impulzusok<br />

integrtilh uth a m6rt fordulatszam-<br />

6rtkket a miiszer sktilajhn leolvashatjuk.<br />

A sktilht fordulat/percben hitelesitjuk<br />

tachom6ter vagy stroboszkbp segit6dvel.<br />

Az kramkor a helytelen polaritisu bekot6sre<br />

nem 6rz6keny.<br />

N6zzuk most a 2b. abrh mutatott -a<br />

f&rtkkm6&k Qpittidhez sziikdges-alapkapcsolh<br />

miikijd6&t.<br />

Adjunk az dramkor bemenetbe valtakoz6<br />

feszult&get. A Cl kondendtort a Z1<br />

6s Z2 Zener-diM&kkal hathlt n6gyszog<br />

alak6 vAltakoz.6 feszultdg konstans negativ<br />

f6lperibdustival toltjiik fel a Dl di6dh<br />

keresztiil 6s az ugyanolyan nagysw pozitiv<br />

f6lperi6dusaal siitjiik ki a D2 di6dh<br />

6s M m6cimiiszeren At. A Cp kondenzator<br />

az M m6rBmiiszer csillapithira, Rp ellen-<br />

&l& pedig a miiszer mutat6janak kalibr&l%ra<br />

szolg~l. A miiszeren atfoly6 &ram<br />

ehben az esetben<br />

Xz Qrz6keny rniiszereket a tlilterhelbsti31<br />

rnegfelel6 v6d6kspcsol&ok segit6vel6vjuk.<br />

A 3a. &rdn a Dl 6 D2 dibda a v6dendB<br />

Rb beld ellenhllb6 miiszerrel pkhuzamosan<br />

kapcaol6dik. Enuek kovetkezthben<br />

a Dl nyit6irhybsn kapcsolt di6da a milszer<br />

maximalis feszult&g6t annak kiiszobfeaziiltdg6re<br />

korl8tozza. Forditott polaritirs6<br />

bemen6jelnbl pedig a Dz di6da latja<br />

el a v6delern feladatst.<br />

A 3b. hbrh a SiD szilicium di6da az Rb<br />

bels?, ellenhlllli mfiszerrel 6s az azzal sorba<br />

kotott R, el6t6tellentill~l kapcsol6dik<br />

p&rhuzamosen. A di6da b az Re el6ttitellentillis<br />

megfelel6 megvtilaazt6shval el-<br />

6rhet6 pl. az, hogy sz&zszoros tiSterhelBs<br />

eset6n az alaprniiszeren csak 1,5.. . 2-<br />

szeres tutiram folyj6k keresztiil. -4 milszer<br />

v6gkit6&dn61 az Rb + Re ellenallbra<br />

jut6 fesziiltdgnek akkorhak kell lennie,<br />

hogy a veliik parhuzamosan kotott<br />

keny frekvenciadvot er6wn megnytijt -<br />

va mutat, a nevleges frekvenciaval a sk8-<br />

la kozep6n. Az Bran~kor 2h. abra szerinti<br />

kapcsolhb61 ad6dik a D3 b R, elemekkel<br />

va16 kieg6szititssel. Ez a k6t elem a kom-<br />

penzaci6t, ill. a frekvenciaskala kezdete-<br />

nek az elnyom&&t szol&lja.<br />

A fesziilts6g-fiigg6dget az R2 ellenallis<br />

segits6g6vel egyszerii rn6don b a sziikd-<br />

ges mBrt6kben reduktilni lehet. Az R1 el-<br />

lenallh a toltbimpulzusok csillapitbhra<br />

szolgtil.<br />

A 2d. Bbra pbhuzamos rezgoliiirrel<br />

me&pitett mutat6s frekvencia fd6rtkk-<br />

mBr6 kapcsokt abrazol. MiikodBsc? a ko-<br />

vetkrzd:<br />

Mig az 1, kondendtor-ham a frekven-<br />

ciaval nd, a fojt6tekercs IL krama novek-<br />

vii frekvenciaval csokken. Az I, 6s I,<br />

jelleggorb6k metsgspontja a m6ri5miiszer<br />

villamos nullapontjhak felel meg. Ezt a<br />

skaa elej6re, komp6re vagy a vig6re is<br />

helyezhetjuk. A metsz6spontban L 6s C1<br />

rezonanciaban vannak, vagyk a m6rend6<br />

fesziiltdgforrbt itt terhelik a legkev6sb6.<br />

Ez azt jelenti, hogy a bemen6 aramot, ill.<br />

a bemen6 teljesitmbnyt kicsire m6retez-<br />

hetjiik.<br />

A pdrhuzamos rezg6kor k6&am&nak<br />

egyik f6lperi6dusa Dz 6s Ds dicidb, mbik<br />

f61peri6dusa pedig a Dl 6s D4 di6db ke-<br />

resztiil kul. A miiszeren keresztiil mint<br />

ri16r66am az 1, - I, kiiliin- folyik. X<br />

kiilonb&gk6p&s szempontjab61 a Cp kon-<br />

denzatornak jelentk szerepe van. Mig Cp<br />

a megel66 kapcsolbkban 16nyeg6ben a<br />

csillspitast swlgMta, itt p6tl6lag &va<br />

tartja a C1 kapacitb kisiidse eset6n a D,<br />

6s D4 di6dakon keresztiil az M 1n6r6mii-<br />

szerhez vezet6 parhuzamos utat . E &1M1<br />

s Cp kapacitkt ugy lie11 m6retemi, hogy<br />

a rajta bea16 fesziiltdg a Dl di2a kii-<br />

szobfesziiltdget ne l6pje tdl.<br />

A kapcsolis fesziiltdg6rz4ketlen&ge 6s<br />

6rz,,keny&ge akkor lesz optimalis, ha az<br />

R1 6s R, ellentillhk egyenlB Brt.6kiiek.<br />

Optimajlis terve&s eset6n a kapcsolk<br />

f 4%-os frekvenciatartomanyra 0,2 osz-<br />

thlypontoss&& lehet.<br />

sziliciuln di6da kiiszobfesziiltdg6t el6rje.<br />

A di6da em61 nagyobb fesziilt&gn61 mb<br />

jelent6s siinthatbt fejt ki.<br />

A h6m6rdklet vtiltoz&&val valtozik a<br />

di6da nyit6irhyti ellenklbisa. Ha a bemenB<br />

fesziilt* alland6 6s a h6rn6dklet<br />

emelked~vel n6 a diWa bama, akkor<br />

a di6dan 4 fesziiltdg tilland6 bamer6sdg<br />

mellett csiikken. Edrt a h6rn6rsitklet<br />

hat&% figyelembe kell venni az Re ellenrillis<br />

6rt6k6nek rnegfillapit~al. A karakterisztikak<br />

egymitshoz va16 illeszt6dt<br />

a vbhat6 legnagyobb h6m6rs6kletre Ice11<br />

elvbgezni, hogy a di6dan Atfoly6 ham<br />

m6g ebben az esetben se baladja meg a<br />

megengedett drtkket. Ez azt jelenti, hogy<br />

ha pl. a kornyezeti h6m6dklet + 10. . .<br />

+40 OC kozott vtiltozik, a tervesst tigy<br />

kell elvbgezni, hogy teljes rniiszerkit6~5sn6l<br />

q- 40 OC eset6n a di6dh atfoly6 barn<br />

ne haladja meg a miiszer teljes kit&&&hez<br />

sziikdges Aramnak pl. az 106 -at.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!