RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
RTEK1973_ocr.pdf
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
minthogy a C1 kondenztitort az ugyanolyan<br />
nagy.* ellenked polaritbu fesziiltdggel<br />
siitjiik ki. MindenekelBtt arra<br />
kell ugyelni, hogy a Cp R, idBalland6t a<br />
v8ltakoz6 fesziiltdg periaus idej6hez<br />
k6pest kicsire v8lasszuk. (R, = Rb Rp/<br />
(Rb + Rp), ah01 Rb a miiszer bels6 ellend114sa).<br />
Ha a C, R, idballand6 a T peri6dusid6n6,nC.l<br />
kisebb vdna, az egyenidnyit6<br />
C iizemm6dban miikiidn6k 6s a miiszer<br />
mutat6jbak frekvenciearAnya.s kithdse<br />
helyett a Zener-feszirltdggel arbnyos<br />
kit6At adna. A m6rt frekvencianak a bemen6<br />
fesziiltdg nagysagat61 6s felharmonikus-tartdmat61<br />
va16 fliggetlendg6t a<br />
k6t szembekapcsolt Zener-di6da messzemen6en<br />
biztositja.<br />
2. &a. Fardul&zcinm&6 w frekvmmb A 2c. %bra nagyon egyszerii frekvencia<br />
fBdrtdkmdr6k: a egyszetii fordulakdmd- fi56rtkkrn6di kapcsolht Bbraml, mely kesr6,<br />
b frekven&m'r& kcnubmitor W P s -<br />
sel, Zmr-diddcis fesziil~~qstabdi&I&~al;<br />
c frekvmcia f6drtdkm&B (a b arcin lcithatd<br />
frekv&d6R3-D3 kompenzri& taggal<br />
bdvicve); d frekvenh f&tikm&d a CIL<br />
pcirhwamos rezgdkijr kapacitiv b induktk<br />
iiramcinak ijsszehasonlithsa alcapjiin<br />
A legegyszeriibb - nem f66rt6km6d.i -<br />
fordulatsdxnm6ri5 kapcsol& a 2a.<br />
lathat& GBpkocsimotomk @ jtb eset6n<br />
a gytijtk megszakit6 Brintkez6in fell6p6<br />
impulzusokat hasznblhatjuk fel a fordu-<br />
lats&nm6& m&iidtetMre.<br />
Az impulzusok sdma fiigg a lrrotor for-<br />
dtilatsdmht6I. Az impuhw-frekvencia:<br />
ah01 n a motor percenkbnti fordulatszhna,<br />
b p a hengerek szhma. KBtiitemil rnotor-<br />
ntil ii = 1 ; n6gyiitemZi motornal pedig<br />
a = 2.<br />
A kapcsohb bemenettire jut6 impulzu-<br />
sokat a Zener-di6da meghathzott amp-<br />
litdd6j6 nbgyszog alak6 impulzusokkb<br />
alakitja At. Az impulzusok a Dl di6dh<br />
keresztiil toltik a C1 kondendtort. Az<br />
impulzusok kozti sziinetben a C1 konden-<br />
dtor a tolt6dt a D2 di6dh keresztul a<br />
Cp kondenmitornak adja at. Termhzetesen<br />
ez a tolthenny&g fiiggetlen az irnpulzus<br />
sdle&&tBl, ha el6g sz6les ahhoz,<br />
hogy C1 teljesen feltolt6djbn az impulzus<br />
tartama slatt. Az unifor~nidlt impulzusok<br />
integrtilh uth a m6rt fordulatszam-<br />
6rtkket a miiszer sktilajhn leolvashatjuk.<br />
A sktilht fordulat/percben hitelesitjuk<br />
tachom6ter vagy stroboszkbp segit6dvel.<br />
Az kramkor a helytelen polaritisu bekot6sre<br />
nem 6rz6keny.<br />
N6zzuk most a 2b. abrh mutatott -a<br />
f&rtkkm6&k Qpittidhez sziikdges-alapkapcsolh<br />
miikijd6&t.<br />
Adjunk az dramkor bemenetbe valtakoz6<br />
feszult&get. A Cl kondendtort a Z1<br />
6s Z2 Zener-diM&kkal hathlt n6gyszog<br />
alak6 vAltakoz.6 feszultdg konstans negativ<br />
f6lperibdustival toltjiik fel a Dl di6dh<br />
keresztiil 6s az ugyanolyan nagysw pozitiv<br />
f6lperi6dusaal siitjiik ki a D2 di6dh<br />
6s M m6cimiiszeren At. A Cp kondenzator<br />
az M m6rBmiiszer csillapithira, Rp ellen-<br />
&l& pedig a miiszer mutat6janak kalibr&l%ra<br />
szolg~l. A miiszeren atfoly6 &ram<br />
ehben az esetben<br />
Xz Qrz6keny rniiszereket a tlilterhelbsti31<br />
rnegfelel6 v6d6kspcsol&ok segit6vel6vjuk.<br />
A 3a. &rdn a Dl 6 D2 dibda a v6dendB<br />
Rb beld ellenhllb6 miiszerrel pkhuzamosan<br />
kapcaol6dik. Enuek kovetkezthben<br />
a Dl nyit6irhybsn kapcsolt di6da a milszer<br />
maximalis feszult&g6t annak kiiszobfeaziiltdg6re<br />
korl8tozza. Forditott polaritirs6<br />
bemen6jelnbl pedig a Dz di6da latja<br />
el a v6delern feladatst.<br />
A 3b. hbrh a SiD szilicium di6da az Rb<br />
bels?, ellenhlllli mfiszerrel 6s az azzal sorba<br />
kotott R, el6t6tellentill~l kapcsol6dik<br />
p&rhuzamosen. A di6da b az Re el6ttitellentillis<br />
megfelel6 megvtilaazt6shval el-<br />
6rhet6 pl. az, hogy sz&zszoros tiSterhelBs<br />
eset6n az alaprniiszeren csak 1,5.. . 2-<br />
szeres tutiram folyj6k keresztiil. -4 milszer<br />
v6gkit6&dn61 az Rb + Re ellenallbra<br />
jut6 fesziiltdgnek akkorhak kell lennie,<br />
hogy a veliik parhuzamosan kotott<br />
keny frekvenciadvot er6wn megnytijt -<br />
va mutat, a nevleges frekvenciaval a sk8-<br />
la kozep6n. Az Bran~kor 2h. abra szerinti<br />
kapcsolhb61 ad6dik a D3 b R, elemekkel<br />
va16 kieg6szititssel. Ez a k6t elem a kom-<br />
penzaci6t, ill. a frekvenciaskala kezdete-<br />
nek az elnyom&&t szol&lja.<br />
A fesziilts6g-fiigg6dget az R2 ellenallis<br />
segits6g6vel egyszerii rn6don b a sziikd-<br />
ges mBrt6kben reduktilni lehet. Az R1 el-<br />
lenallh a toltbimpulzusok csillapitbhra<br />
szolgtil.<br />
A 2d. Bbra pbhuzamos rezgoliiirrel<br />
me&pitett mutat6s frekvencia fd6rtkk-<br />
mBr6 kapcsokt abrazol. MiikodBsc? a ko-<br />
vetkrzd:<br />
Mig az 1, kondendtor-ham a frekven-<br />
ciaval nd, a fojt6tekercs IL krama novek-<br />
vii frekvenciaval csokken. Az I, 6s I,<br />
jelleggorb6k metsgspontja a m6ri5miiszer<br />
villamos nullapontjhak felel meg. Ezt a<br />
skaa elej6re, komp6re vagy a vig6re is<br />
helyezhetjuk. A metsz6spontban L 6s C1<br />
rezonanciaban vannak, vagyk a m6rend6<br />
fesziiltdgforrbt itt terhelik a legkev6sb6.<br />
Ez azt jelenti, hogy a bemen6 aramot, ill.<br />
a bemen6 teljesitmbnyt kicsire m6retez-<br />
hetjiik.<br />
A pdrhuzamos rezg6kor k6&am&nak<br />
egyik f6lperi6dusa Dz 6s Ds dicidb, mbik<br />
f61peri6dusa pedig a Dl 6s D4 di6db ke-<br />
resztiil kul. A miiszeren keresztiil mint<br />
ri16r66am az 1, - I, kiiliin- folyik. X<br />
kiilonb&gk6p&s szempontjab61 a Cp kon-<br />
denzatornak jelentk szerepe van. Mig Cp<br />
a megel66 kapcsolbkban 16nyeg6ben a<br />
csillspitast swlgMta, itt p6tl6lag &va<br />
tartja a C1 kapacitb kisiidse eset6n a D,<br />
6s D4 di6dakon keresztiil az M 1n6r6mii-<br />
szerhez vezet6 parhuzamos utat . E &1M1<br />
s Cp kapacitkt ugy lie11 m6retemi, hogy<br />
a rajta bea16 fesziiltdg a Dl di2a kii-<br />
szobfesziiltdget ne l6pje tdl.<br />
A kapcsolis fesziiltdg6rz4ketlen&ge 6s<br />
6rz,,keny&ge akkor lesz optimalis, ha az<br />
R1 6s R, ellentillhk egyenlB Brt.6kiiek.<br />
Optimajlis terve&s eset6n a kapcsolk<br />
f 4%-os frekvenciatartomanyra 0,2 osz-<br />
thlypontoss&& lehet.<br />
sziliciuln di6da kiiszobfesziiltdg6t el6rje.<br />
A di6da em61 nagyobb fesziilt&gn61 mb<br />
jelent6s siinthatbt fejt ki.<br />
A h6m6rdklet vtiltoz&&val valtozik a<br />
di6da nyit6irhyti ellenklbisa. Ha a bemenB<br />
fesziilt* alland6 6s a h6rn6dklet<br />
emelked~vel n6 a diWa bama, akkor<br />
a di6dan 4 fesziiltdg tilland6 bamer6sdg<br />
mellett csiikken. Edrt a h6rn6rsitklet<br />
hat&% figyelembe kell venni az Re ellenrillis<br />
6rt6k6nek rnegfillapit~al. A karakterisztikak<br />
egymitshoz va16 illeszt6dt<br />
a vbhat6 legnagyobb h6m6rs6kletre Ice11<br />
elvbgezni, hogy a di6dan Atfoly6 ham<br />
m6g ebben az esetben se baladja meg a<br />
megengedett drtkket. Ez azt jelenti, hogy<br />
ha pl. a kornyezeti h6m6dklet + 10. . .<br />
+40 OC kozott vtiltozik, a tervesst tigy<br />
kell elvbgezni, hogy teljes rniiszerkit6~5sn6l<br />
q- 40 OC eset6n a di6dh atfoly6 barn<br />
ne haladja meg a miiszer teljes kit&&&hez<br />
sziikdges Aramnak pl. az 106 -at.