gedd pozitivsziird drganak latszik, holott a telitett drganak megfeleld hullamhoszszlLs&gu f6nyt at sem engedi). A pozitivsziirdkon keresztiil kapott szinkivonatok (negativ filmek) feketedkse arhyos a targyr616rkezd fBnynek a megfeleld pozitivsziird altal nleghatarozott &vsz6le&gre jut6 energiajaval. (Pl. ha a tbrgy egy r6szlet6nek szine voros, akkor cssk a voros szinu pozitivsdirdn at kesziilt negativ feketedik meg a megfeleld helyen, a mbik kettd nem.) A szinkivonat-diapozitivoknd term6szetesen forditott a helyzet. Ha a szinkivonat-diapozitivokat - mindegyiket a sajat pozitivszWj6n biizd spektr~un tnlallmt6 ill. k6pzelhetd el, nevezziik. Emn beliil nletnnrer szinek, mekeresztiil - megfeleld vil@mag-arbyokamely helyettesithetd ugyanazzal az lyek spektruinla kiilonhliz6 6s izomer szikal egymbra vetit,jiik, megkapjuk az erregyetlen monokromatikus sugarbl a nek, amelyek fizikailag is megegyeznek. deti targy szines vetitett kCp6t. (Az eldbbi szin timyalatanak tekintetbben. $Ida nlapjhn a vo~~os thrgynak megf~leld kBp6szlet a ,,voros" szinkivonat-diapo- Az elb&kWl kovetkezik, hogy ha sze- Additiv 6s szubaziraktiv saSnkever6e ijtivon Btlatsz6. a mbik ltettdn fekete. miink meg tud kiiionboztetni k6t szht, Igy ez a r6szlet a vetitett kBpen voriis, akkor ezek spektr~is te~jesitmi.nyelosz- A szinkeve&nek kCtf6le fajtaja van: mivel csak a voros pozitivsziirdn atj11t6 1- felt6tleniil kiilhbijzik. Ha viszont 6 ~ s d(ditiu) 6 6s ki2.d (82Ub8zhktiv). fbny keriil a vet,itdernydre.) nem tudjuk megk
arnit a pozitivsziir6 Btenged. A fest6k szerekben a fizikai f6ny spektAlis eloszebben a formaban szltbsz~raktir ~zzirdnek lMMl a szinnek a rendszerre jellernz6 tekinthet6. hbom data egy6rtelmiien meghataroz- Mi a szubsztraktiv szM? Az additv szM ellent6te. A spektrumb61 csak egy sziik savot nyel el, a tobbit atengedi. A dzubsztraktiv sziirb (vagy negativsziiro") enn6lfogva mindig vilkos irmyalat6. hatd. A legfontosabb objektiv szinrendszerek: az RGB rendszer, az XYZ szinrendszer, a RUCS-rendszer, valamint a szines televizi6nd hasmalt viltigitcifoszfor-rendszer. (Ilyen pl. a fot6zknkl leggyakrabban hasznblt vilkgorrs8rga szinii s&. Ez a sziu6 a Rdk egyes hyalatait nyeli el, annak a f6nynek megfelelkn, hogy ha a feh6r f6nyEl egy szintartornimyt kizkmk. a visszamarad6 f6ny szine a kizbt szin komplementere lesz. A vil&godrga s&6 alkalmadsAval az 6g sdne a fttkete-fear pozitiv kGpen nem lesz annyira vilsigos, 6s A kdvetkez6kben megismerkediink ezekkel a szinm6~6rendszerekkel. Meg6rtksiikhoz csupan elemi vektoralgebrai rniiveletek ismeret6.e van sziiidg, amelyek az elektrotechnikai gyakorlatban am~Qy is sii& el6fordulnak. igy a felh6k is latszani fognak.) Az RGB szin~Gr6rendszer harom realis R6t egymbra helyezett kiilonbiiz6 szi- ahpszinnel dolgozik. Minden szint hiworn nii szubsztraktiv sziir6 a szhkeveds tor- szslnmal (trikromatikus vagy tristimulus vbnyeinek rnegfelelkn aszinkorben k6zot- m616szzimok) hathz~mk rneg, amelyek tiik lev6 szin 6rzet6t kelti. Ha megnbzziik kifejezik, hogy az alapszinek (alapszina 17. &bra szubsztraktiv s&&inek karak- ingervektomk) e@geiEl milyen rnenyterisztikait, ez kijnnyen belathat6. Az a nweket kell addit,iven iisszekeverniink, abra szsje s hosszabb hullhok tarto- hogy az illet6 szh alljon elb. manyaban (voros) rnutat elnyeltkt, ennek megfelelkn cibk6k szinii, a b ibr&.& 261- Az alaps~inek r~lonokromlrtikus spektdet nyel (bibor szinii) 6s v6giil a c abrb rumvonalaii, melyeknek h~dlamhosszait lathat6 karakterisztika szMje a ,,k6k a CIE (Comiusion Internacionale l'aclaitartom8nyban" mutat csillapitbt (dga rage ; Nernzetkozi Vil~igitbtechnikai Biszinii). Ha az a 6s c sziirit, egym- he- 18. &bra. Additiv (n) 6s sszub.Mrakti,r~ zottmig) riigzitette. A higanyg6z spektlyezziiik, ez olyan, ~nint,ha additiven ke- (b) szinkeverhs rumaM1 hhrr~ vonalat valasztottak: n vern6nk sarga 6s cian szineket, ennek ere- voros (R) 700 J~III, a z61d (G) 546,l nm, d6je a szinkiirbiil lathatban zijld. M& sza- 6s a k6k (B) 43.5,s nm hullhhossz6~ vonat nyombhengere egydnt fest6ket vakkal: az erecld karakterisztika a fehGr szhk6pvonalakat. Az alapszinek egydnyom a papirra, m6gpedig a ,,z61dW henfbnybol a ,,kt:.k" 6s ,,vor6s1' sugarakat geit ezekMl a s~igiw&kMl kSrletileg ger bihr, a ,,k6kW henger s&a &i egyaht csillapit ja, a visszantarndo eredB 6gy hatbztak rneg, hogy teljesitdnyeik pigmentet. A k6t fest6kkteg szubsztrakspektrdis (isqzet6tel zold ssin6rzetet kelt. a&ya olym legyen, hogy iiaszekeveme tfv keve&dvel (azinkor!) elm1 a ~61-68 A szin kialakit~bhoz nern sziikdges a az egyenl6 energiaju feMrnek megfelel6 szin. szG16ket ffrl ,A f6ny fel6 tartva atnezetben szin6rzt.t dljon el&. A saem tnlajdon*ai ,4 szubsztraktiv aZiukeveA 4ve alap szernl&lni, elk egymka helyemi Bket miatt ehhez egB.mn kiiliinbiiz6 teljeyitj h magyar&zhati, a tairgyak szine ia A czy feh6r papirlapon. mihyek tsrtemsk: a hivola spektmmvoszines tetek saelektfv elnyeIrik (pL e fee- A szubsztraktiv sziirik 1niikiid6s6nek nal teljesitmtjnyeinek dnya P, : PG : tkkek), a feh6r szin egyenkte spektmismerete alapjhn a szubaztraktiv szinke- : PB = 1 : 0,0191 : 0,0141. (PI. 54 W, m&t .,at~pox%ositj&k7', egyes frekv& vehs is kiinnyen meg6rthet:i. Itt a szin- 1,03 W 6s 0,76 W.) kat elnyelnek, mbkat vkvemek- A keveks nem az alapszinek (viirlia Gld, Az alapzin-egy&gek vi&pdgn senr fehbr, sziirke, fekete szinii te& mhkm k6k) egymkra vet,it&vel t6rt6nik, ha- egyforma. Az el6bhi teljesitm6ny-dszint egyenleteen nyelnek el, ill. v e nem feh6r fGnyMl indulunl: ki Q ennek vissza. 4 zold szini'i test pL drt &, nyokhoz az gijrbe TOO; M6,l 6s spektrumat megfelel6 s<kel (negstivmert a spektrum sm%n lev6 viircis 6u kbk 435,s nm hukbnhoaszekhaz tar8oai, 6rteszwk) atrendezziik. Az , ~ t r e az ~ " sugarakat elnyeli. kei (0,0041; 0,9043 6s 8,0178) alapjan a eredeti alaps7inek kisevel ti%&ik, feinytiramok artinya @= : 9 : % = 1 : igy kapjuk a szubsztraktiv alapzineket: 4,5907 : 0,0601. Ha tehat az alapazineket ci&nk6k, bihor 6s aha. HI\ ezek megfe- k y keverjiik ossze, hogy f6nyriramaik a lelelkn vhlasztott alapszinek, akkor ez A kiilonbozi, szinek rnegho~ztk, fenti ankyt tiikfiizik, fe&r &t kepunk. ezeknek megfeleld sziir6ket papixon egyegy6rteImii ammosib sa&dged t& A szinm6bs tediduija elvileg az dab- 1nk-a helyezve feh6r szint kapunk, melya szinm6r6rendszerek 16tmho&&. Sok- bi maon todnik. R&zitiinli b m , sz nek vilagossaga az elnyel6s miatt mindig f6le szlnrendszert ismeriink, mindem- alapzinek spektmvonaIAt sug&rzi, fbnykisebb lesz, mint a ppir eredeti fear nek kozk tulajdomAgn, hogy a szint sz66t (pl. fe&r fbyb61 monokmm8tikua szine: vilkgos-, sot6tsziirke vagy fekete hkwm egyma61 .lggetlen adsttsl jei- sziiriivel, vagy prizmAval6s keskeny 16slesz. Az additiv 6s szubsztraktiv alspszilemzik, l6v6n a szin - mint mondottuk - sel kisziirjiik a megfelel6 spektrumvonalanek keve&dt a 18. cihrcin hasonlitjuk hkumdirnenzib mennvhk. " A szinrend- kat). A fhyfombok el6 fbnyrekeszeket iissze. - sze k lehetnek objektiv 6s szubjektiv helyeziink, amelyeket az illetd alapszin vi- A ~ni~traktiv eljbbhoz haszndt renzzerek. A szubiektiv rendszerekben l@s.&gBrt6k6ben (lumen) kalibrblunk. szi%k, a negativsziirdk tehat keskeny- mikzeres szinm6s 16nyegileg nem tor- A harem f6nyfornis f6ny6t egy ketthz- &v6 szelektiv elnyel6k. Ilyen szMk a tbnik, csupin ndott szinmintAkkal val6 tott feh6r I&t,t6mez6 egyik fel6re vetitjiik, szhesfilm gtegei, vagy a nyomdatech- osszehasonlittk. Legismertebb szubjektiv rnSk fel6re a m6rni kivht szin keriil venika fest6kei. Szubsztraktiv alapzhek- rendszer az Ostwald-rendszer (Ostwald- tit- (19. &bra). Ezuttin a fbnyrekeszek kel is e16811ithat6 bhrmely szin, a szubszt- f6le szinatlasz, amely a szint hyalat&val, segit&&vel a hhm alspszin intenzit&& raktiv alapszinek megfeleld kever6dvel. valamint feh6r 6s fekete tartahkval jel- kiilon-kiilon addig valtoztatjuk, amig a A nyomdatech~kaban az ,,egym&ra he- lemzi), valamint a Mumell-, a Baumann- 1&$6mez6 k6t fele szinbyalatban, telitettlyezett sdh5k" az egymka nyomott fes- Prase- 6s a Miiller-f6le rendszerek. A &&en 6s vilcigodgban megegyezik. Ekt6k&tegek, amelyek megszivik az alattuk szubjektiv rendszerekben a fhy fizikai kor a fbnyrekeszeken leolvassuk az alaplev6 r6tegr61, ill. a feh6r papfrlaprbl a edataibbl a szin nem szhithat.6 ki. Az szinek viI6godg-Art6keit. Ez a merend6 szemu~khe 6rkez.6 f6nyt. objektiv szinrendszerek hhm egymhthl szh hhmm dulja (r'; g'; Q b'), amely Az eliiziiekben emlitett pitldbzil (voriis fwtlen alspszht (alapszhingervektort) a szint egy6rteImGttn meghathzza. tti~gy } a vorijs szinkivonat-dispozitivdl vbztanak b a szint ezek segitdgQvel Grassrnann 2. tBrv6nye, ill. a Maxwellkbziilt nyom6henger megfelelii hely6n hatkuzmik meg a hbmrn6retii szfn&r- f61e szinkevertki t6rv6ny alapjb b ~ e l y nem tiirlknik fest6kfelhordb (mivel itt a ben. A t6r minden egyes pontjkhoz egy- szint 3 sdat meghathz, nlinden szin el6dia titl&t.sw volt). A z6ld 6s k6k szinki- egy szint rendelnek hozzh. Ezekben a rend- Allithat6 3 alapszin kever6kek6nt. Az e16-
- Page 3 and 4:
Srerkesztette: Stefani k P5I fiisze
- Page 5 and 6:
Az CpltB Cs tervezd amat6rlaborat6r
- Page 7 and 8:
sigharcos Sz%vetdg llMi68 klubjlbs,
- Page 9 and 10:
3. &bra. Hangfrekwneida &sit6 TAA 4
- Page 11 and 12:
100 ohm fwiil-t6il kereSEtiil az in
- Page 13 and 14:
Bemend jaziiltsdg: 20 V Rimeno" fes
- Page 15 and 16:
dllithat.6 frekvencia-hrskterieztik
- Page 17 and 18:
lk lDOk T -----I? T6pfddg: f 15 V E
- Page 19 and 20:
34. h a. A KF exin5 J Az fi &rd ada
- Page 21 and 22:
GVARAKBAN - HIVATALOKBAN - K~RHAZAK
- Page 23 and 24:
Ferritestenna: 0 10 >( 140 mm homyo
- Page 25 and 26:
1 BC413 El471 43. &a. M m magmi Hi-
- Page 27 and 28:
R;: R3: R4: R6: R,: R.: R;: Rs = RI
- Page 29 and 30:
ezx n/csve 2xBCY58 BSX 45 BDY 88 le
- Page 31 and 32:
TAA 435 otfokozet6. aksonyfrek- ven
- Page 33 and 34:
I Frekvenciatartomdnya: A viv6frekv
- Page 35 and 36:
alkalmas a fkmekben, ill. fklvezetb
- Page 37 and 38:
2.7. dbra. Infraviiriis didda tipik
- Page 39 and 40:
3.1. tdbhizai. NCMny jelkgzebzs vil
- Page 41 and 42:
=m+ - M~~"A"k41 E~ektro~i t kondenz
- Page 43 and 44:
Az erbaitbvel szemben kovetelm6nyk6
- Page 45 and 46:
tale 80-- 90mA, 260 vdt h6dfsseiilt
- Page 47 and 48:
termisztort lehet alkalmazni, melyn
- Page 49 and 50:
I i 14. dbra. Heterodin renderer& h
- Page 51 and 52:
% Az AKT 400 tip. szilicium tanzisz
- Page 53 and 54:
LGS 52: Kissebwdgii magn6khqz csak
- Page 55 and 56:
- -- NL 40 Qualiton Ajenlott szalag
- Page 57 and 58:
3. abra sok sug$rzhshnak elnyomhsPa
- Page 59 and 60:
I I' - 1 - Pe - Ua2e,.@.c. - h =c*
- Page 62 and 63:
MOSZAKI ADATOK Szah@mdg ...........
- Page 65 and 66:
4 L, Jel I& I., b ; ; ; L1.9 LIZ LI
- Page 68 and 69:
I - rf61P a kerettel f6rnes.n l.cl&
- Page 70:
hogy a benntmthi tartomhy sdlein du
- Page 73 and 74:
Otelemes antennhk az OIRT I. shvra
- Page 75 and 76:
12. &
- Page 77 and 78:
Az ut6bbi idBben ntilunk is meg- je
- Page 79 and 80:
kimenfijelet ad, igen nagy felhaxmo
- Page 81 and 82:
lok VFO Kkz-es elhuzbt m6setezunk,
- Page 83 and 84:
FelBpitdst~: '4 'r8 trarleiaztor kr
- Page 85 and 86:
I., , I WH az L. hideg oldalAn L. -
- Page 87 and 88:
M , Zr -a kor rezooan- cla ellendt~
- Page 89 and 90:
Ez a veszely az elbbb emlttett visz
- Page 91 and 92:
penzhi6ja viszonylag egyszerGen meg
- Page 93 and 94:
A bemutatott TKL sz&niffii m6dszert
- Page 95 and 96:
Boltjaink az egesz orszig teriilete
- Page 97 and 98:
Panorama iizemmod az umaf6r gyakorl
- Page 99 and 100:
A benttarthzkodki id6 a savszeles-
- Page 101 and 102:
Panoriima adapterek A 14. &bran egy
- Page 103 and 104:
MO 12 Tekercs I Yenetrrzam I Huzal
- Page 105 and 106:
3. dbra. K& vasmagos mt?rete&i ding
- Page 107 and 108:
I I , , , , , , , , , , , , , , , ,
- Page 109 and 110:
3. cibro. WdDZZ rantenrcu naketei l
- Page 111 and 112:
I Direktor ~ugcirz6 Reflektor koax
- Page 113 and 114:
szervizszolgalata
- Page 115 and 116:
naxirnum 19 V-os t&pfesziiltdget ka
- Page 117 and 118:
'!uwqllyaq asy?q.r? strlC1ail 'B II
- Page 119 and 120:
hSss isiblu~ -t iti~im most a s.r.B
- Page 121 and 122:
egyeniramii Valamely alkatr6sz elek
- Page 123 and 124:
erosito Hetenyi Liszf6 okl. vill, m
- Page 125 and 126:
~de-oda a tipvezetbk drotjit, mig a
- Page 128 and 129:
gyenfesziiltskgfi komponenst61 le-
- Page 130 and 131:
k6zitsiik. A CLO kondenzator n6lkii
- Page 132 and 133:
L OID PLEXI SKALA lemezekeb is. A f
- Page 134 and 135:
Ha e gorbe a 20b Bbrb l&thath jelle
- Page 136 and 137:
- A nemzetkozi versenyeken, dt, a v
- Page 138:
1.3 dbru Higunykontuk? 1~6rm'rst!kl
- Page 141 and 142: triggerdnek e~nitterbben a szokhsos
- Page 143 and 144: 1 .16 iibva. SzakaszoE6 szelep nzti
- Page 145 and 146: A kovetkeziikben bemutatjuk, ho- gy
- Page 147 and 148: ah01 az Rb a mkzer beM ellenhllba.
- Page 149 and 150: A v61takow bremh mhzereket a 3a. ti
- Page 151 and 152: Budapest MI.. Gorkij fwr 25.
- Page 153 and 154: 6s a m&k kedvel a m6&ha&valt6 kap-
- Page 155 and 156: an a + UldB kimenetre + 48 \' feszi
- Page 157 and 158: 30 V-os v6gkitP,~61 Resov = 305 koh
- Page 159 and 160: 2.2 ,,EI~o~ .~~~cl)olltli" domdhr m
- Page 161 and 162: ~6ptesz.a marker &k;eihez 48V 308 m
- Page 163 and 164: A radiblkatr&zek kereskedelmi forga
- Page 165 and 166: sziilekdnek nevezhetiink el. A felh
- Page 167 and 168: arattak a szomszddos orsz6gokban, 4
- Page 169 and 170: RC-tw elhagvirsa esethn a fokozat m
- Page 171 and 172: hat&rfrekvencSjjd tranzisztort kell
- Page 173 and 174: pervevb kedveid v6telkbzs6gge1, s m
- Page 175 and 176: Elektroonikus villano kapcsolkkok A
- Page 177 and 178: I 1 A kapott v4thfesaiilts6get lehe
- Page 179 and 180: R3 Potenciom6ter 1 kohm DI Dibda D
- Page 181 and 182: A vibrator BrintkeeS, pontjai vala-
- Page 183 and 184: Akkumulhtoros egysig Az F 80 vagy E
- Page 185 and 186: I AD 133 AC 153 - AC 126 1 A Matado
- Page 187 and 188: A sines televizio kolorimefriui ulu
- Page 189 and 190: fekete-feh6r negativ 6s pozitiv e1j
- Page 191: green) 6s k6k (B; blue) szinek (12.
- Page 196 and 197: 22. cibra. Az egysCgsik vetiiCete a
- Page 199 and 200: mod~zlja csak a f6ny d@~8&6t vhztat
- Page 201 and 202: en ,,termhetellenesen" fe&, mivel a
- Page 203 and 204: Mbr sz6 esett arr61, hogy a szbkiiI
- Page 205 and 206: Az el6Utb & a spektrum szempontja-
- Page 207 and 208: haszndlhst6, ah01 az egyenhm6 iissz
- Page 210 and 211: kor fiiliink tovabbra is bal oldali
- Page 212 and 213: Itt szinih a tiibb ~ ~ h ~ n a t ta
- Page 220 and 221: tarto& sd16koriiknek mindeniitt csa
- Page 222 and 223: TI - nagyfkkenciae edeit6 T, , - ke
- Page 224: ORBITA Koz6phullh: 525. . .I605 kHz
- Page 228 and 229: es u mdgneses hungriigzitesben Egy
- Page 230: A n6gycsatomirs ~Mi6miisor kiizveti
- Page 234: Bemenetek : Az ot db elektrondvel m
- Page 238: Han9fmkvenda Cirddi jellmzdk etkapc
- Page 242 and 243:
Egyszeru vevokesziilekek Korunk mag
- Page 244 and 245:
ill& ellen&lkb csiikken, a T1 tranz
- Page 246 and 247:
AC 125 BFY 33 AC125 XI28
- Page 248 and 249:
.' k&i szersz6mokt61- elektromos ki
- Page 250 and 251:
A Telehor add (bal oldali kdp) 6 oe
- Page 252 and 253:
A somend a kis tam-tammd foly- tatt
- Page 254 and 255:
tenni. Lehet- kiniikozik kkt csa- t