VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

More documents

Recommendations

Info

ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA 5 TÖMBÖL LÁSZLÓ MK. VEZÉREZREDES: SZERZDÉSES KATONAI SZOLGÁLAT A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN Két évtizeddel ezeltt, a rendszerváltozás lázas idszakában még csak egy szabadelv politikai követelésként jelent meg a katonai kényszerszolgálatmegszüntetése és helyette az önkéntes alapon szervezd haderrendszer bevezetése. Hazánkban ekkor nem volt meg ezen követelés teljesülésének gyakorlatilag egyetlen feltétele sem. A nemzetközi, a regionális és a közvetlen szomszédsági biztonsági, katonapolitikai helyzet nem volt annyira bíztató, hogy a gazdasági kényszerségen túlnyúló haderszervezési változtatásokba kezdjünk. A hader akkori mérete, létszáma, állandó rekrutálási igénye nem tette lehetvé a szerzdéses szolgálati viszony általánosítását. Ennek elssorban gazdasági-pénzügyi okai voltak, de ott munkált az a kimondatlan ok is, hogy egy kényszer haderszervezési folyamat során a legkönnyebben a sorkatonák létszámát lehet csökkenteni. AZ ÖNKÉNTES HADER ÉS A SZERZDÉSES KATONAI SZOLGÁLAT Az öt évvel ezeltt bevezetett önkéntes katonai szolgálat véget vetett egy nagyon ellentmondásos idszaknak és távlatokat nyitott egy új értékrendnek. A magyar hader önkéntes alapokra helyezésének kérdése gyakorlatilag egyids a rendszerváltozással. Az SZDSZ politikai programjában már a kezdetektl szerepel, késbb az MSZP is felvette programpontjai közé. A 2002-es parlamenti választásokon a kérdést gyakorlatilag minden számottev párt érintette. Ennek oka legfképpen abban keresend, hogy erre az idre a hader szükséglete és a sorköteles korosztályok létszáma között nagyságrendi különbségek mutatkoztak. A bevonultatandó sorvány alacsony létszámigénye azt eredményezte, hogy ez a társadalmi teherviselés már nem egyenlen érintette az erre kötelezhet társadalmi csoportokat. Megntt a szolgálatot elkerülk létszáma, a behívhatóság egyfajta társadalmi igazságtalansághoz vezetett. Elmondható, hogy a 21. század elejére a magyar társadalom megérett az önkéntes katonai szolgálat kezelésére. Erre az idszakra világosság vált, hogy a honvédelem állapotát, képességét a védelmi szükségletekhez, a szövetségesi kötelezettségekhez és a társadalmi elvárásokhoz kell igazítani. A hivatalos politika azonban még hezitált. 2000. áprilisában Szegeden a Biztonságpolitikai Központban a témáról tartott konferencián Szabó János akkori honvédelmi miniszter még úgy fogalmazott, hogy „az önkéntes katonai szolgálat bevezetése 10-15 éven belül elkerülhetetlen, azonban ma még nem idszer”. A sorkatonai szolgálat megszüntetésével, illetve az önkéntes katonai szolgálatra való
6 áttéréssel a katonai szakma képviselinek nagy része egyetértett, de hangsúlyozta, hogy az önkéntes szolgálat bevezetése elssorban és inkább politikai akarat kérdése (pénzügyi lehetségek függvénye), mint katonatechnikai kérdés. A politikai akarat meglétét vagy hiányát az eredmények igazolták. Dr. Szabó János honvédelmi miniszter 2000-ben, egy parlamenti vitában még a sorkatonai szolgálat tartós fenntartása mellett érvelt. „A sorkatonai szolgálat általános hadkötelezettségbl ered fenntartását még mintegy 10-15 éves periódusra szükségessé teszi, hogy az Országgylés által meghatározott létszámú és fegyverzet hadert veszélyeztetettségi helyzetben ki kell egészíteni a háborús létszámra. (…) A Honvédség hadiállományra történ kiegészítése a sorkatonai szolgálaton alapuló tartalékos kiképzési rend fenntartása nélkül csak akkor lenne lehetséges, ha elegend önkéntes, tartalékos szolgálatot vállaló és korábban már kiképzett állomány állna rendelkezésre. Ez társadalmi közakarat esetén kell fi nanszírozással is mintegy 10-15 évet venne igénybe.” E parlamenti beszéd elhangzásakor a társadalmi közakarat civil része már létezet. Tények bizonyítják, hogy a sorkatonai szolgálat akkori formáját a társadalom nagy része már elutasította. Itt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a társadalom protestáló része nem a „katonaviseltséget” utasította el, hanem az akkor érvényesül igazságtalan, megkülönböztet gyakorlatát. A végs döfést azonban két dolog adta meg a tradíciók, s így az érzelmek által óvott intézménynek. Az egyik, hogy a haderk méretének zsugorodása miatt egyre kevésbé volt minden férfi ra egyformán kiterjed kötelezettség”. Ez azt jelentette, hogy egyszeren nem volt szükség mindenkire, aki az általános hadkötelezettség hatálya alatt sorkatonai szolgálati korosztályba lépett. A gyakorlatban ez úgy merült fel, hogy a bevonultatható sor- ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLYÓIRATA kötelesekbl volt, aki kapott behívót és volt, aki nem. A kialakult helyzet végül az esélyek egyenltlenségéhez és társadalmi igazságtalansághoz vezetett. A másik ok nyilvánvalóan katonatechnikai: a nemzetközi biztonsági helyzet átalakulása, a lehetséges katonai konfl iktusok jellege, a haderkkel szemben támasztott új követelmények „a nemzeti haderk radikális professzionalizálódását követelték meg”. A professzionális hader magas szakmai követelményei a folyamatosan edzésben lév, jól kiképzett, tartós szolgálaton alapuló, tapasztalt, harcedzett katonák szolgálatát feltételezi. Egyébként a valós professzionális hader egyik jellemzje a hivatás- és foglalkozásszeren zött tartós szolgálat. A 2002-es parlamenti választások során hatalmi pozícióba került koalíció kormányprogramjában 2006-os határidvel jelölte meg a sorkatonai szolgálat szüneteltetését és az önkéntes haderre való áttérést. A kormányprogramban megjelölt önkéntes szolgálatra való áttérés egy átfogó védelmi felülvizsgálat és az arra alapuló hader-átalakítási folyamat része, illetve következménye volt. Ekkorra már a célkitzés messze nem volt irreális, st inkább vált szükségszerséggé. Az önkéntes (szerzdéses) katonai szolgálat általános bevezetésének politikai, jogszabályi elzménye az az 1993-ban életbe lépett törvény, amely lehetvé tette, hogy meghatározott tiszti, tiszthelyettesi és legénységi beosztásokat szerzdéses katonák is betölthetnek. Ezekre a bizonyos meghatározott beosztásokra szerzdött katonák tartós szolgálata szakmai és nemzetgazdasági szükséglet volt, és késbb bebizonyosodott, hogy nagymértékben idszer is volt. Ez a szolgálati viszony könnyítette meg például a katonai lelkészség 1994-es bevezetését, illetve lehetvé tette magyar katonai kontingensek nemzetközi szerepvállalását. Egy 1995-ös országgylési határozat döntött a vegyes – az
Page 1 and 2: Sereg Szemle VII. évf. 4. szám (2
Page 5 and 6: “HONVÉD” Nyugdíjpénztár Má
Page 8 and 9: AZ MH ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG
Page 12 and 13: ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 60 and 61:
ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG FOLY
Page 62 and 63:
Page 64 and 65:
Page 66 and 67:
Page 68 and 69:
Page 70 and 71:
Page 72 and 73:
Page 74 and 75:
Page 76 and 77:
Page 78 and 79:
Page 80 and 81:
Page 82 and 83:
Page 84 and 85:
Page 86 and 87:
Page 88 and 89:
Page 90 and 91:
Page 92 and 93:
Page 94 and 95:
Page 96 and 97:
Page 98 and 99:
Page 100 and 101:
Page 102 and 103:
Page 104 and 105:
Page 106 and 107:
Page 108 and 109:
Page 110 and 111:
Page 112 and 113:
Page 114 and 115:
Page 116 and 117:
Page 118 and 119:
Page 120 and 121:
Page 122 and 123:
Page 124 and 125:
Page 126 and 127:
Page 128 and 129:
Page 130 and 131:
Page 132 and 133:
Page 134 and 135:
Page 136 and 137:
Page 138 and 139:
Page 140 and 141:
Page 142 and 143:
Page 144 and 145:
Page 146 and 147:
Page 148 and 149:
Page 150 and 151:
Page 152 and 153:
Page 154 and 155:
Page 156 and 157:
Page 158 and 159:
Page 160 and 161:
Page 162:
Page 165:
160 ÖSSZHADERNEMI PARANCSNOKSÁG F
show all

VII. évf. 4. szám (2009. október-december)

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?